Az év vállalkozói

A Figyelő csütörtökön megjelent cikke szerint a Hungária Értékpapír Zrt. budapesti központ szinte semmit sem tudott a cég ceglédi irodájának gyanús ügyeiről, amit a Hungária két alapítója, Jolika (Kecskés Lászlóné) és István (Seres István) tartott ellenőrzés alatt.

A Hungária napi irányítását évek óta a budapesti irodában dolgozó operatív igazgató látta el. Azonban a vizsgálatok szerint a gond nem itt volt, az itt tranzakciókat kezdeményező ügyfelek többségének a vagyona rendben is van.

Az viszont egyre valószínűbb, hogy a ceglédi iroda az elmúlt években lebonyolított kölcsönügyletekkel több ezer embert is érintő pilótajátékot épített fel, miközben rendszeresen követtek el okirat-hamisítást és sikkasztást. Egyébként István 2009-ben, Jolika pedig 2013-ban kapta meg az év vállalkozója díjat.

Ha jó a hozam, akkor jöhet a kockázat

A kormányzati és önkormányzati megbízásokat is Jolika és István szállította a ceglédi irodának, így a Földművelésügyi Minisztérium egyik cégét, az alsónémedi, a fóti és a szászhalombattai önkormányzatot is. Elvileg ezek az ügyfelek állampapírokat vettek a Hungáriától, de ez valószínűleg nem volt teljesen igaz.

Jolikáék elméletileg olyan csomagot kínáltak, amiben ha az ügyfél egy éven át benntartotta a pénzét, akkor tőkegaranciát kapott, utána pedig hozamvédelmet vállaltak a mindenkori éves átlagos jegybanki alapkamatra. A valóságban azonban ebben a portfólióban nem csak állampapír volt, hanem sokszor a Hungária magasabb kockázatú vállalati kötvényei is, sőt, gyakran ezek voltak többségben.

A Figyelő szerint ezzel az önkormányzatok is tisztában voltak, de ezt vállalták az évi 6-8 százalékos megtérülésért. Ezek a kötvények ugyanis a 3 százalékos alapkamat idején is 9 százalékos hozamokat fizettek. A céget biztonságosnak tartották, hiszen lassan fejlődött, nem volt saját számlás üzletága, 2012-ben még a privát banki szolgáltatása is elindult. A Buda-Cash csődjénél a Hungária budapesti irodájában még büszkén mutattak rá saját konzervatív üzletpolitikájára, ami biztosan megóvja majd őket a bukástól.

Pár nappal később, március 4-én kiderült, hogy Cegléden Jolikáék egy magánügyféltől hamisított pénztárbizonylattal vettek fel 300 millió forintot. A hamis aláírás miatt másnap a rendőrség előállította Jolikát és Istvánt és a ceglédi iroda pénztárosát. A pénztárvezető hölgyet az előállítás annyira megviselte, hogy a rendőrségen egy konzervdoboz tetejével sebesítette meg magát, de szerencsére komolyabb baja nem esett.

De hol a pénz?

A cég ügyfelei már hetek óta egyezkednek a számlaegyenlegük állásáról. Egyelőre az sem tisztázott, hogy a zárt körben kibocsátott vállalati kötvényeket lehetett-e egyáltalán a másodpiacon értékesíteni, mivel azok nagy részét a Hungária Értékpapír back office-a transzparens árfolyam nélkül adta el.

A Figyelő információi szerint a Hungária helyzete annyival tisztább, hogy a budapesti ügyfeleknek állítólag tényleg megvan a pénze, de a vállalati kötvények fedezetéről nem nagyon lehet tudni semmit. Valószínű, hogy a Hungária Gold és a Hungária Ingatlanhasznosító bele sem kezdett a szerződésekben vállalt tevékenységekbe, azaz nem ingatlanokba fektették be a pénzt. A kötvényesek szerint mivel a cég bele sem kezdett abba a tevékenységbe, amire ők a pénzüket adták, ezért a szerződés eleve semmisnek tekinthető, így jogosan követelik a teljes összeget.

Az sem tisztázott, hogyan történhetett meg a csalássorozat úgy, hogy közben az MNB 2011 októberétől 2013 júniusáig folyamatosan ellenőrizte a Hungáriát, de még 2014-ben is lefuttattak egy vizsgálatot.