„Értelmiségi dörzsöltség helyett kereskedelmi dörzsöltségre lenne szükségünk”
– mondta Orbán Viktor március 9-én a nagyköveteknek tartott értekezleten. A Külügyminisztérium úgy tűnik, teljesíti az elvárást. Cikkünk három fivér portréján keresztül igyekszik bemutatni, hogyan üzemel a szatócsüzemmódba kapcsolt Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Március végén az Országgyűlés külügyi bizottsága jóváhagyta Naffa Oszama nagyköveti kinevezést az Egyesült Arab Emirátusokba. Ezzel a nemzetközi diplomáciában szokatlant húzott a külügy, egy Jordániában született, keresztény arabot küldünk Abu-Dzabiba Magyarországot képviselni.
Naffa Oszama és két fivére, szüleikkel együtt még a nyolcvanas évek elején érkeztek Magyarországra Jordániából, a Népszabadság információi szerint állami ösztöndíjakkal. Szokatlannak tűnik, hogy a hidegháborúban Amerika támogatását élvező Jordán királyságból egy család a keleti blokk egyik apró országát választotta, a napilap szerint egyenesen pártvonalon érkezhetett a családfő hazánkba. A legidősebb fiú, az 1966-os születésű Zaid sem volt még húszéves ekkor. A fivérek azóta is itt élnek, a magyar állampolgárságot is régen megszerezték.
Megütközést keltett a régi magyar külügyi gárda köreiben – és régi alatt itt a Martonyi János alatt szolgált diplomatákra gondoljunk – hogy Szijjártó Péter a diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező, arab származású üzletembert, Naffa Oszamát jelölte az Emirátusokba nagykövetnek. Már csak azért is, mert a jelenlegi nagykövet, Jancsi Zoltán tipikus karrierdiplomata, a mérnök végzettségű férfi 1989 óta dolgozik a külügyben. Posztját Abu-Dzabiban 2013. augusztusában foglalta el, és mindenki meg volt elégedve a munkájával. Ez az eredményekben is látszott, a szűk másfél éves kiküldetésbe belefért:
Jancsi Zoltánt a külügy visszarendelte Budapestre, hogy helyet csináljanak Naffa Oszamának. De a lépés nem csak a diplomaták fogadták megütközéssel, parlamenti forrásaink szerint
a Fideszen belül is többen próbáltak nyomást gyakorolni Szijjártó Péterre és környezetére, hogy gondolja meg a döntést.
Folyosói pletykák szerint a külügy először el is halasztotta Naffa Oszama nagyköveti meghallgatását az őszi ülésszakra és a bizottság tagjai is csak pár nappal a szavazás előtt értesültek arról, hogy mégis már tavasszal döntenek a személyéről.
Több forrásunk azt is megerősítette, hogy egyes arab országok informálisan jelezték, kényelmetlennek tartják a jelölt személyét.
A frakciófegyelem miatt minden kormánypárti politikus megszavazta a jelöltet, de több résztvevő is feszült hangulatúnak és szokatlanul rövidnek írta le a zárt ülést. Az egyetlen jelenlévő ellenzéki képviselő Mesterházy Attila volt, aki egyedüliként a jelölt ellen szavazott. Mikola István és Németh Zsolt arról számoltak be a Külügyi Bizottságnak, hogy a jelölt átment a nemzetbiztonsági átvilágításon.
A zárt ülés miatt Naffa Oszama nagyköveti koncepciója és önéletrajza nem nyilvános. A Külügyminisztérium kérdésünkre azt válaszolta, hogy
„Naffa Oszamára arab nyelvtudása, valamint a Közel-Kelet térségében szerzett tapasztalatai alapján esett a választás.”
Naffa Oszamának nem ez az első megbízása a Szijjártó vezette külügytől. 2013 novemberétől idén március végéig állt a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. alkalmazásában. A kezdeti időszakban mint külpiaci igazgatóhelyettes, majd az arab világgal foglalkozó értékesítési igazgató volt.
Korábban sokféle üzleti ügye volt Naffa Oszamának testvérével, Naffa Zaiddal közösen. Üzemeltettek pénzváltót, éttermet, kereskedtek autókkal a Hamzsabégi úton, forgalmaztak arab országokból importált élelmiszert.
Országos ismertséget mégis az utazási irodájukkal, a Jordan Tours-szal szereztek.
A Jordan Tours – jordániai kormányzati hátszéllel – letarolta a Közel-Keletre irányuló magyar utazási piacot a kétezres évek elején nagyon olcsón kínált, all-inclusive jordániai utazásokkal. Az üzlet virágzott, egészen az egyik utazásközvetítő csődjéig, ami magával rántotta a Jordan Tourst is. A bíróság végül kimondta, hogy
az utazási iroda egész egyszerűen nem fizetett be eleget a biztosítási alapba, így szabálytalanul működött éveken át.
Aqaba Tours néven újraszervezték a céget, de az új iroda csak egy évig húzta, ugyanúgy csődbe ment, mint elődje. A testvérek renoméját nem érintette az ügy, mi több, Naffa Zaid Jordánia tiszteletbeli konzulja lett. A sikertelen, bedőlt üzleti ügyek után a Naffa fivérek inkább hallgattak az idők szavára, és piaci erőlködés helyett az állami szféra, a Külügyminisztérium felé kezdtek helyezkedni.
Az igazi nagypályásnak a legidősebb fivér, Naffa Zaid tűnik. Egy átlagos tiszteletbeli konzulnál jóval tevékenyebb, és a Magyarországra akkreditált arab nagykövetek, diplomaták szószólójaként szeret szerepelni.
Naffa Zaid budai rezidenciája a kétezres évek eleje óta pazar vacsorák színhelye. Egyik külügyes informátorunk szerint „havonta többször” megfordul itt Szijjártó Péter külügyminiszter, de elődjeit, Navracsics Tibort, Martonyi Jánost és Kovács Lászlót is látták már itt feltűnni, akárcsak Erdő Péter bíborost. Naffa Zaid Hende Csabával, Schmitt Pállal és Kövér Lászlóval is jóban van. A hatalmas területű, az utcafront felől erődszerű és sorompóval lezárt magánúton megközelíthető rezidencia a budai hegyvidék egyik legdrágább utcájában, a Béla király úton található, pár száz méterre a köztársasági elnök lakhelyétől.
Az biztosnak tűnik, hogy Naffa Zaid valódi befektetőket is ismer és a jordán–magyar közös üzleti megállapodások aláírásakor, bejelentésekor rendre a reflektorfényben tündököl, bár a szerepe ezekben az üzletekben nem átlátható. A három legjelentősebbnek tűnő üzlet, ahol valamilyen szerepe volt:
1. Klotild-palota és a Buddha Bár Hotel
Szamír Hamdan és Zuhair Avad jordán üzletemberek cége, a Mellow Mood Group üzemelteti a nemrég felújított Klotild-palotát a Ferenciek terén. A belvárosi palotában milliárdokért kialakított Buddha Bár ötcsillagos luxushotel a Mellow Mood csoport legértékesebb szállodája lett. A megnyitón Naffa Zaid és Orbán Viktor mondott beszédet. Naffa Oszamán kívül megjelent még Schmitt Pál bukott elnök és Erdő Péter bíboros is.
A két arab üzletembernek Orbán Viktor előterjesztésére Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a Magyar Arany Érdemkeresztet adta át a megnyitó előtt. Naffa Zaid láthatóan baráti viszonyban, régi ismerősként állt Orbán Viktor mellett az ünnepségen.
2. Zichy-Hadik kastély megvásárlása és felújítása
Az 1821-ben épült seregélyesi kastély Magyarország egyik legszebb és legnagyobb klasszicista kastélya. Az épületben 2008-ig háromcsillagos kastélyszálló üzemelt, de azóta lakatlanul áll és az állapota erősen leromlott. A kastélyt 2011-ben, még az állagromlás előtt 2,4 milliárd forintra értékelték, ennek ellenére az - az Urbanista blog szerint - 2014. márciusában 390 millió forintért dobták piacra. A Feol szerint a vásárló „cég néhány hónappal később jelentős nyereséggel tovább adta egy befektetőnek”.
Később kiderült, hogy a kastély a tavaly novemberben alapított Pharaon-Alfa Kft. tulajdonába került. A Pharaon-Alfa - akárcsak testvércégei a Pharaon-Béta, Pharaon-Gamma, Pharaon-Delta és a HUN-GOV Kft. - a konzulátusi rezidencia címére, a Béla király út 2. B/C-re vannak bejelentve. A tulajdonos egy jordániai üzletember, bizonyos Ammar Mahmoud Abu Namous, aki a második legnagyobb jordániai bank, a Bank of Jordan felügyelőbizottsági tagja a bankban tíz százalékos tulajdonrésszel rendelkező Al Pharaenah cégen keresztül. A magyar fáraós cégek kézbesítési megbízottja idén márciusig nem volt más, mint Naffa Zaid.
3. MVM 15 milliárdos jordániai biznisze
2014. májusában a Parlamentben jelentette be Szijjártó Péter és Naffa Zaid, hogy az MVM OVIT Zrt egy 2013-ban kiírt jordániai tendert nyert el, aminek keretében a vállalat összesen 185 kilométer, 400 kV-os nagyfeszültségű távvezetéket épít több mint 13 milliárd forint értékben. Felújít továbbá egy 58 kilométeres távvezetékszakaszt, amiből várhatóan 1,5 milliárd forint bevétele lesz.
A harmadik fivérről, Tárikról lehet a legkevesebbet megtudni, de az biztosnak tűnik, hogy szintén sok szállal kötődik a Bem-rakparthoz. Naffa Tárik az ammáni Magyar Kereskedőház vezetője, ráadásul március 17-e óta Magyarország új tiszteletbeli konzulja a jordániai Akaba városában.
Diplomáciatörténeti csodakonstelláció, hogy egy testvérpár két tagja két országnak egyszerre fogadói és küldői oldalról is tiszteletbeli konzulja lehet.
Tárik képviseli Magyarországot Jordániában, Zaid Jordániát Magyarországon.
Arra az együttállásra, amikor a harmadik testvér pedig nagykövet lesz egy harmadik országban, már jelzőink sincsenek.
Kérdésünkre, hogy Naffa Tárik fővárosi kereskedőházi munkája és az onnan 350 kilométerre található akabai tiszteletbeli konzuli elfoglaltságai összeegyeztethetőek-e, a Külügyminisztérium azt válaszolta, hogy
„a tiszteletbeli konzuli kinevezés nem összeférhetetlen egyéb más tevékenységgel”.
Egy másik kérdésünkre válaszolva közölték, hogy Naffa Tárik, bár valóban az ammáni Magyar Kereskedőház vezetője, de ez nem jelent mást, mint hogy az „általa vezetett cég a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai partnere. Naffa Tárik nem dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak.”
A kereskedőházak rendszerével ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen. Arról pedig, hogy az Arab Öböl térségében aktív magyar kereskedőházat Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság egykori elnöke alapította még hivatali idejében, itt írtunk.
Naffa Tárik és Zaid cégével egyébként már az előző külügyi kormányzat is üzletelt. A Népszabadság szerint
„az ammani magyar nagykövetségnek otthont adó épületet éveken át Naffáéktól bérelte a külügy. Piaci, de szép áron, havonta több ezer dollárért.”
Kérdésünkre a Külügyminisztérium közölte, hogy 2007 és 2013 március elseje között valóban a Naffa családtól bérelte Magyarország a nagykövetségnek helyet adó ingatlant, azóta azonban váltottak. Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen feltételek mellett, mennyit fizettek a Naffáknak, nem kaptunk választ.
A Naffa család és a Külügyminisztérium szimbiózisa a keleti nyitás tökéletes szimbóluma.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.