Bár a külügy nem verné nagydobra, hogy a Quaestoron kívül kikkel üzleteltek, mi elég színes társaságot találtunk

  • A 2010-es kormányváltás után Magyarországon szinte azonnal elkezdődött a Keleti nyitás, és most március elején meghirdették a külügyi Déli nyitást is.
  • Mindkét kezdeményezés lényege ugyanaz: új üzleti partnereket találni keleten, illetve délen, hogy így növekedjen a magyar export.
  • Ezt a gazdaságpolitikai elképzelést segítenék a több mint 25 országban működő kereskedőházak, ahol összekapcsolnák a külföldi vevőket a magyar eladókkal.
  • Oroszországban és Törökországban például a brókerbotrány főszereplője, a Quaestor volt ebben a magyar állam partnere.
  • Kíváncsiak voltunk, hogy rajtuk kívül kivel üzletel még a külügy.
  • Igazán cifra társaságot találtunk.

A világ legsutább, 19 perces (!) reklámfilmjében magyarázza el a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), hogy ők milyen fontos feladatot végeznek 2013 óta: segítenek összekapcsolni a magyar cégeket a külföldiekkel, így pörgetve az exportot. Valószínűleg nem könnyíti meg a dolgukat, hogy a nevükre keresve most főleg a brókerbotránnyal kapcsolatos híreket találni, amibe két szálon is sikerült belelógniuk. Egyrészt kiderült, hogy az állami tulajdonú kereskedőház 3,8 milliárd forintja a Quaestornál volt, amit a kisbefektetők háta mögött ki tudtak venni. Másrészt a Quaestor volt az, akivel a külügy összeállt, hogy Oroszországban és Törökországban segítsék az exportterveket.

Sok exporthoz sok cég kell

Pont március 9-én, a Quaestor-balhé kirobbanása előtt pár órával magyarázták el egy háttérbeszélgetésen a külügyben, hogy elviekben hogyan áll össze a kereskedőházak rendszere.

Azt mondták, hogy itthon működik a 100 százalék állami tulajdonban lévő MNKH, a célországokban meg létrejön egy másik cég, mondjuk a Kazahsztáni Magyar Kereskedőház Kft. A kazah cég gyűjti kint a potenciális vevőket, megrendelőket és az MNKH segítségével hozzák össze őket a magyar eladókkal. Mivel a külföldi kuncsaftok hatékony felkutatásához helyismeret kell, amivel a magyar állam saját bevallása szerint nem feltétlen rendelkezik, ezért az ezzel megbízott cégeket akár a magángazdaság szereplőivel közösen üzemeltetik. A külsősök ezért fix havi díjat és behozott üzletek után jutalékot kapnak.

Mindjárt a háttérbeszélgetés másnapján kiderült, hogy ez azért nincs mindig így.

A külügy állítása szerint a orosz és török piacok megszerzésében segítő Quaestor pont egy fillér állami pénzt sem kapott úgy, ahogy egy nappal előtte elmagyarázták az ilyen cégek kifizetésének általános módját.

Ilyen előzmények után nagyon kíváncsiak lettünk arra, hogy a 25 országban működő kereskedőházakat akkor pontosan kik üzemeltetik, és azok mennyi pénzt kapnak ezért a magyar államtól.

Miért pont a külügynek lenne köze a külgazdasághoz?

Először levélben érdeklődtünk, majd március 13-án közérdekű adatkérést küldtünk a Külügyminisztériumnak és a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak. Arra voltunk kíváncsiak országonként, hogy mi

  • a magyar kereskedőházat üzemeltető gazdasági társaságok neve,
  • a cégeknek járó fix havi juttatás mértéke cégenként (vagy országonként).
  • a cégeknek járó jutalék mértéke cégenként (vagy országonként).
  • a cégeknek járó, 2015. március 1-ig kifizetett pénz mennyisége, megjelölve a fix díjra és a jutalékra fizetett pénzt külön-külön cégenként (vagy országonként).
  • a kereskedőházak közreműködésével létrejött export szerződések tételesen, országonként. (Legalább megjelölve a szerződő felek nevét, a szerződéskötés időpontját, a szerződés tárgyát, a szerződéses összeget.)
  • a kereskedőházak közreműködésével eladott letelepedési kötvények összértéke országonként.

A külügy válasza március 25-én érkezett meg, és kb. azt közölték, hogy

ők ebben a témában nem illetékesek, nem ők kezelik ezeket az adatokat, hanem az MNKH.

Elég vicces, hogy a külügy így passzolja a témát saját cégének. Az MNKH tulajdonosi jogait konkrétan Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorolja, és egy külügyben dolgozó diplomata pedig pont arról beszélt a 444-nek pár héttel ezelőtt, hogy a helyi

"kereskedőházakra csak Magyar Leventéék [a gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár] látnak rá, hogy ott mi történik, arról gyakran még az adott országba akkreditált diplomatáknak sincsen fogalma"

Szóval lehet, hogy nincs meg minden adat fejben, de azért Szijjártóék utána tudnának nézni a válaszoknak, ha akarnának.

Az MNKH egyébként nem válaszolt még az adatkérésre, március 26-án, csütörtökön telefonon azt hallottuk tőlük, hogy észre sem vették, hogy ilyesmi érkezett. Mivel a hvg hasonló kérdéseit üzleti titokra hivatkozva hárították el, ezért a lélegzetét senki se tartsa vissza érdemi válaszukig. Valószínűleg perelni fogunk az adatokért.

Jobban tudjuk saját magunknál

Ha a külügy nem is töri magát, hogy kiderüljön, a Quaestoron kívül kik és mennyiért segítenek a kétes sikerű keleti nyitás megvalósításában, mi legalább a szereplők egy részét megpróbáltuk összeszedni. A Google, az Opten cégadatbázisa és persze más lapok kutatásaira támaszkova 13 kereskedőházat találtunk meg.

Az esetek több mint a felében az Magyar Nemzeti Kereskedőház az egyedüli tulajdonos. Nem teljesen világos, hogy ha mondjuk a Jordán - Magyar Kereskedőház Kft.-t, amit

  • ugyanaz a magyar tisztviselő vezeti, aki a tulajdonos állami MNKH-t
  • ugyanaz a budapesti irodaház a székhelye, mint a tulajdonos állami MNKH-nak
  • ugyanaz az emailje, mint a tulajdonos állami MNKH-nak
  • nincsen telephelye Jordániában
  • nincsen honlapja,

szóval akkor ezt a céget, vagy a hozzá hasonló rakás másik kft.-t mi értelme van fenntartani, ezek milyen helyismerettel, vagy bármilyen más módszerrel pontosan milyen exportbővüléshez tudnak hozzájárulni.

A következő Wes Anderson film főszereplői pörgetik az exportot

Egyáltalán nem érdektelenek viszont azok a Valamilyen - Magyar Kereskedőház Kft.-k, ahol talált partnert az állam.

A Kazahsztáni - Magyar Kereskedőház Kft.-nek például az alapítás után egy darabig egy bizonyos LAC Holding nevű cég volt a tulajdonosa. Ennek a cégnek a neve áttételesen előkerült már a pénztárgépcserék egyik nyertese körül, és leányvállalaton keresztül Papcsák Ferenc polgármesterségének idejében jó feltételekkel szereztek ingatlant a Városligetben az önkormányzattól.

A LAC Holding tulajdonosa Horváth László igazán színes figura.

Határőrnek tanult Moszkvában, kamuegyetemen szerzett pHd-t, a 80-as években a BM-nek dolgozott. Ezen kívül ő volt a tiszteletbeli kazah konzul, és tiszteletbeli nagykunkapitány is. Ezen az ünnepélyes kunkapitányi kinevezésen egyébként Varga Mihály gazdasági és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is aktívan részt vett 2013-ban.

Hogy a kunos vonal mennyire fontos, azt mutatja, hogy mikor 2006-ban Göncz Kinga elvette tőle a tiszteletbeli konzuli címet, akkor

a Kazah-Magyar Baráti Társaság és a Kunszövetség ~50 lovasa tüntetett érte Budapesten a Külügyminisztérium épülete előtt.

Most nyilván azt gondolják, hogy Horváth Lászlót már nem lehet tovább fokozni, de tévednek:

2014 februárjában akkora üzleti találkozót és bulit rendeztek 50. születésnapjára a Várban, hogy az ijesztő hangerejű tűzijáték miatt a cége az MTI-ben kért bocsánatot.

Kevésbé színes, de annál fontosabb szereplő Magyarország külgazdasági terjeszkedésében Bercsényi László, aki olyan régóta nyit keletre, hogy már Torgyán József minisztersége idején is kb. ezt csinálta.

Ő volt ugyanis a híres  Agrármarketing Centrum vezetője. Már akkor is nagyon innovatívak voltak, 2001-ben közpénzből nyitottak éttermet Bangkokban, hogy ezzel pörgessék a gazdasági kapcsolatokat.

Bercsényi maradt most is a keleti vonalon, ő az Első Magyar-Kínai Kereskedőház Kft. főnöke, és résztulajdonosa. Egy másik fontos keleti ügyben is előkerült az ő, illetve a kereskedőház neve.

Talán emlékeznek még a China Martos videóra, amiben Ács Dani, nagyon olcsón vett csokoládét, számla nélkül. Na, a videóban szereplő plázát, ahol számla nélkül volt olcsó a csoki (is), egy bizonyos CECZ cégcsoport üzemelteti. A külügy kínai zászlóshajójában meg Bercsényi cége mellett tulajdonos még ez a plázás csapat ÉS Kovácsics Iván, volt NAV-elnökhelyettes feleségének vállalkozása is benne van.

Bercsényi nem csak távol keleten érdekelt, ő a fő tulajdonosa a EMIK Első Magyar-Izraeli Kereskedőház Kft.-nek is. Ebben a cégben Bercsényi társa egy Eliezer Gilad nevű úr.

"[Eliezer Gilad] közölte, hogy leginkább azt utálja bennem, ahogy a szakáll-  és bajuszviseletemet változtatom. Ezt úgy tette nyomatékossá, hogy nagy erővel megragadta a szakállamat, és megpróbálta kitépni."

Ezt Feldmájer Péter, a Mazsihisz egykori elnöke mondta az Indexnek Giladról, aki a  Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány fb elnöke, és aki állítólag Lázár Jánoshoz fordult 2013-ban a közösség pénzügyeinek zavaros elszámolása miatt. Giladot egyébként a közösségben csak

régi macherként

emlegették forrásaink.

A közel-keleten maradva érdemes ránézni a Magyar-Iráni Kereskedőház Kft-re. Itt az egyik tulajdonos egy kft.-n keresztül egy bizonyos Mohammed Fadhil Basheer, az ő kézbesítési megbízottja pedig az Opten szerint egy olyan budapesti férfi, akit 2019-ig eltiltottak a cégvezetéstől.

Afrikában két magyar kereskedőházra bukkantunk rá.

A Szudáni-Magyar Kereskedőház főnöke egy bizonyos Kadosa Zoltán, ő a Fellegi Tamásról ismert két vállalkozásban, az Infocenterben és az Euroatlantic Tanácsadóban is feltűnt, de mindig váltották egymást a volt fejlesztési miniszterrel. Kadosa egy időben a Pro Patria Rt.-nél együtt dolgozott a svéd-magyar üzletemberrel, Wilhelm Péterrel, akinek a nevét az Átlátszó pár hete az azeri nyitással hozta összefüggésbe.

A legkülönösebb talán mégis a Magyar - Etióp Kereskedőház Kft. háttere. Itt két tulajdonos van, az egyik a Dunai Repülőgépgyár. Ott azt ígérték, hogy ha emailben kérdezünk őket arról, hogy mit keres egy magyar repülőgépgyár Etiópiában, "akkor a vezetés majd válaszol, ha akar". Az email elment, de válasz nem érkezett.

A másik tulajdonos egy dán-magyar befektetési cég, az Ayudate Holding, ami 2013-ban vette meg a Juventus rádiót. Őket is szerettük volna megkérdezni, hogy egy dán tulajdonú csapat miért pont Magyarországon keresztül akar eljutni Etiópiába, de kitartó próbálkozásaink ellenére egyszer sem sikerült utolérni a munkatársaikat.

UPDATE 1458:

Levelet küldött a cikk megjelenése után az Magyar Nemzeti Kereskedőház. A következő dolgokat írják:

  • A Magyar Nemzeti Kereskedőház által alapított vegyesvállalatok egy 2013-as koncepcióváltás miatt gazdasági tevékenységet nem is folyattattak, ezért az MNKH elindította megszüntetésüket.

Annyira nem sietnek a megszüntetéssel, ha a 2013-as döntés után ezek a cégek még mindig aktívként szerepelnek a cégadatbázisban. Sőt jelentős részüket pont 2013 cégén alapították.

  • Most már nem vegyesvállalatokon, hanem stratégiai partnerekkel közösen működteti irodáit a célországokban a kereskedőház.
  • A cikkben szereplő iráni, kínai és izraeli cég nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégia partnere.

Az iráni cég egyik tulajdonosa 2015 januárjáig Skultéti Vilmos volt, aki az állami Magyar Nemzeti Kereskedőház ügyvezetője volt. Lehet, hogy az iráni cég nem "startégia partner" (nem is állítottunk ilyet), de arra utalni, hogy nincs közük a magyar állami külgazdasági nyitáshoz, és az állami Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz félrevezető.

A kínai cég saját oldalán az olvasható, hogy "az Első Magyar-Kínai Kereskedőház Kft. és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. közötti integrátori szerződés lehetőséget teremt számunkra ahhoz, hogy képviseljük a velünk szerződéses viszonyban álló magyar cégek üzleti érdekeit". Ez ugyan megint nem  "startégia partner" (nem is állítottunk ilyet), de a kapcsolat az állami céggel egyértelmű.

Az izraeli cég egyik tulajdonosa ugyanaz a személy, aki az MNKH-val kapcsolatban lévő kínai vállalkozást is jegyzi.

  • Az MNKH a közvetítői kereskedelemben szokásos módon a külföldi partnerek nevét és elérhetőségét azért nem hozzuk nyilvánosságra, mert szeretnénk elkerülni, hogy az első megkötött ügylet után az ügyfelek egy része szerződésellenes módon megkerülje az MNKH-t.

Hogy jogos üzleti érdekeire hivatkozva titkolja-e el az MNKH külföldi partnereinek nevét a nyilvánosság elől, arról majd a bíróság fog dönteni.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;