Szijjártó: A 10 legfontosabb keleti nyitás-partnerből négynél drámai visszaesés van

  • Szijjártó Péter szerint az ő házvásárlása nem befolyásolta a Fidesz népszerűségét.
  • Habony Árpáddal régen sokszor kávézott, de akkor sem, és most sem tudja, mi Habony hivatalos posztja.
  • A külügyminiszter a kitiltási ügyet lezártnak tekinti, Goodfriend ügyvivőt sem fogják kiutasítani Magyarországról.
  • Azt mondja, hogy a keleti nyitás hozott sikereket, de kudarcokat is.

444: Január végén hozzák nyilvánosságra az új vagyonnyilatkozatokat. Lesz újdonság az önében, mint amilyen tavaly ősszel az új háza volt?

Szijjártó Péter: Változás lesz, a megtakarításaim sokkal alacsonyabbak lesznek, mint az előzőben. Felújítjuk a házat.

A szüleivel maradtak valamiben, hogy meddig kell visszafizetni azt a pénzt, amit kölcsönadtak?

Konkrétan nem. Abban állapodtunk meg, hogy törlesztek, ahogy a lehetőségeim engedik. Ha elköltözünk a házból, ahol most lakunk, annak az eladásából fogok majd.

Van ez a vita a Fideszben az “urizálásról”, hogy jó-e vagy sem. Ön személyesen kapott kritikát belül a házvásárlás miatt?

Nem, egyáltalán nem. Még az önkormányzati kampány alatt, amikor sokat voltam mindenféle rendezvényen, és nagyon sok emberrel találkoztam, ott sem került elő ez a dolog.

A Fidesz látványos népszerűségvesztésében lehetett szerepe ennek a “házügynek”?

Azt hiszem, hogy személyesen túldimenzionál engem. Nem hiszem, hogy hatással voltam nagy folyamatokra.

De ennek az az oka, hogy az emberek nem tudják hogy a Szijjártó Péter kicsoda, és hogy neki nagy háza van, vagy azért mert elfogadták az ön magyarázatát, és ezért nem zavarja őket?

Ez nem magyarázat, hanem ez a valós helyzet. Rólam azért nagyon sokan tudják, hogy egy kifejezetten jómódú családból származom, ez sokszor meg is jelent, hogy a szüleim engem és a húgomat is jelentősen tudnak támogatni, amiért hálásak vagyunk. Ezt tényleg nagyon sokan tudják, és nem szégyellem.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_5

Van egy Young & Partners nevű PR cég, ami eléggé felfutott mostanában…

Ismerem őket.

Sok emberrel beszéltünk a kommunikációs piacon, és sokan azt mondták, hogy ez a cég az ön érdekkörébe sorolható, önhöz köthető. Milyen kapcsolat fűzi ehhez a vállalkozáshoz?

Kuna Tibort, a cég főnökét nagyon régóta ismerem. Az ifjúsági minisztériumban dolgozott, amikor 1998 és 2002 között kormányon voltunk, és én ifjúsági vezetőként kerültem kapcsolatba vele. Azóta jóban vagyunk, mondhatom azt is, hogy barátok vagyunk. Ismerem őket, és jó véleményem is van róluk, jó cégnek tartom őket. Amikor a Miniszterelnökségen dolgoztam, akkor egy rövid ideig együtt is működtünk.

Tehát volt valamilyen kommunikációs megbízásuk…

Igen-igen. Később már nem foglalkoztam a kommunikációval, államtitkár lettem, tehát az ilyen jellegű kapcsolatunk nagyon rövid ideig tartott.

De akkor ez a cég nem tartozik úgy önhöz valamilyen szellemi hátországként, mint a Miniszterelnökség egyes munkatársaihoz a Századvég, vagy ahogy a Nézőpont Intézetet egy időben Navracsics Tiborhoz kötötték?

A cég főnöke a barátom. Ennyi. Sok barátom van. Abban a kontextusban nem köthető, ahogy ön gondolja.

Utazott már külföldre Habony Árpáddal, van neki diplomata útlevele?

Még sosem utaztunk együtt. Nincs diplomata útlevele, ennek külön utánakérdeztem, mert felmerült ugye, amikor készült róla Amerikában az a fotó.

Habony Árpád szokott önnek tanácsot adni?

Inkább azt mondanám, hogy beszélgettem vele sokszor, de már nagyon régen nem találkoztunk.

Mikor beszélgettek sokat?

Amikor a Miniszterelnökségen dolgoztam, akkor többször is beszélgettünk, találkoztunk. Politikáról is sokat beszélgettünk.

Hogy lehetne Habony Árpád szerepét jól leírni, mit csinál ő a Fidesz vagy a kormány körül?

Annyit tudok róla, amit olvastam is, hogy az ő véleményét sokan ki szokták kérni. Ennyit. Azt, hogy ő hivatalosan hogy, meg mint van, azt nem.

Soha nem is kérdezett erről, nem izgatta, hogy akivel ön beszél, az ….

Nem, mert az én szervezeti egységemhez ő sohasem tartozott.

Ha én valakinek kikérem a véleményét, akkor róla azért általában tudom, hogy…

Még ellenzékben voltunk szerintem, amikortól én őt már ismertem.

És az ön fejében ő úgy volt, hogy "Habony Árpád: tanácsadó"?

Mint akivel többek beszélgetnek, mint aki többeknek ad tanácsot, ha kérik. De még egyszer mondom: soha nem tartozott olyan szervezeti egységhez, ami az én irányításom alatt lett volna. Ezért aztán soha nem foglalkoztam azzal, hogy ő hivatalosan hol van.

De hogy működik ez, ha ki akarja kérni a tanácsát például? Megvan önnek az ő telefonszáma…

Igen, megvan nekem az övé, és neki is az enyém. Néha összejöttünk egy-egy kávéra beszélgetni, de ez már nagyon régen volt.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_3_fejlec_clk

Több helyről, diplomácia forrásokból hallottuk azt az elméletet, hogy tavaly ősszel a Magyarországról Ukrajna felé történő gázszállítások leállítása és az amerikai viszony megromlása között összefüggés lehet. Helyes ez a gondolkodás?

A magyar-amerikai viszonyrendszer komplexebb annál, hogy hozzákössük egy ilyen eseményhez. Az tény, hogy az eset után több nemzetközi fórumon is megkérdezték, hogy miért döntöttünk így. Én mindenhol elmondtam, hogy jön a tél, nekünk fel kell tölteni a gáztározókat, hogy az ellátás biztonsága meglegyen. Ki tudtuk mutatni, hogy a magyar tározók töltöttsége az európai átlag alatt volt, ezért született ez a technikai döntést. Amerikának Ukrajna ellátása is fontos, ez a téma az amerikai tárgyalásaimkor is felmerült, mikor Washingtonban jártam. De már akkor jeleztem, hogy amint lesz lehetőség, akkor újra meg fogjuk nyitni ezt az ellátási vonalat Ukrajna irányába. Erre január elején sor került, és én fel is hívtam  az amerikai külügy energiaügyi főmegbízottját, és jeleztem, hogy újraindult a szállítás, aminek ők nagyon örültek, és meg is köszönték. De nem hiszem, hogy ennek olyan nagyon nagy hatása lett volna a magyar-amerikai kapcsolatokra, azok ennél összetettebbek.

Régi külgazdaságosok mesélik, hogy azért nehéz Oroszországban tárgyalni, mert az ember sosem tudhatja pontosan, hogy éppen kivel beszél, akivel beszél, az kit képvisel, és hogy egyáltalán tényleg ő-e a fontos ember. Volt ilyen benyomása?

Én a külügyminiszterrel tárgyaltam, Szergej Lavrovval, akivel azóta többször is beszéltem telefonon, és Fjodorov mezőgazdasági miniszter úrral is rendszeresen konzultálok. Soha nem éreztem azt, hogy ha bármelyikükkel valamit megbeszéltem volna, az később ne teljesült volna, ne úgy teljesült volna, vagy ha valamiért ellehetetlenült volna a teljesülés, akkor nem szóltak volna.

Victoria Nulanddal, az amerikai külügyi államtitkárral is ilyen normális a viszony, vagy vele bonyolultabb értelmezni…

A személyes nexusunk teljesen jó, vele is beszéltem már telefonon, teljesen normális a viszony. Az tény, hogy a két ország között a politikai együttműködési helyzet olyan, hogy amikor telefonon beszéltünk, akkor elég határozott hangnemet ütöttünk meg mind a ketten, de az udvariasság határain belül. És ott sem volt ilyen probléma, hogy ne tudnám, hogy kivel tárgyalok.

Akkor azt jól értjük, hogy a jelenlegi helyzetben kellemesebb beszélgetések vannak Lavrovval mint Nulanddal?

A külügyminiszter munkája nem komfort kérdése, de egyébként nem, a magyar-orosz viszonyra meg rányomja a bélyegét egy nagyon nehéz geopolitikai helyzet, szóval az sem egyszerű. A nagyhatalmakkal történő tárgyalás mindig nagy felkészültséget igényel, nehéz témák vannak mindkét oldalon.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_4

Az világos, hogy melyik fél mit akar tőlünk, és ezek mennyire zárják ki egymást?

Egy nagyon súlyos geopolitikai szituáció közepén vagyunk, fizikailag is, szomszédos országként. A saját érdekeiket megfogalmazó nagyhatalmak nem minden esetben veszik figyelembe az ittlévőknek az amúgy teljesen jogos érdekeit.

Ez egy zéró összegű játszma, vagy egyiknek vagy másiknak…

Szerintem nem. Azért nem, mert egyik félnek sem érdeke, hogy totális győzelmet arasson a másik felett. Amennyire én látom, mindkét fél egy kiegyensúlyozott helyzetet akar, ami biztosítja a stabilitást minden résztvevőnek. Ezt szerintem mind a két oldal egyértelműen elmondta. De persze vannak olyan érdekeik, amelyek sértik egymást, amelyeknek nincs közös halmazuk.

És hogy mi egy-egy ilyen történetnél hova állunk, oroszok vagy amerikaiak mellé, arról itthon ki dönt? Ön? A miniszterelnök? Kormányülés?

Az ügytől függ. Van, amiben a miniszterelnök, van amiben én dönthetek személyesen, van, amiben a kormány, van amiben itt a külügyben az államtitkárokkal közösen. A mi megközelítésünk egy magyar-orientált megközelítés. A mi koordinátarendszerünkben nem úgy tevődnek fel a kérdések, hogy akkor orosz- vagy amerikai-barát politikát folytassunk-e, hanem megnézzük, hogy mi Magyarország érdeke az adott helyzetben, és aszerint döntünk, nem igazodva valamilyen “oldalhoz”. Persze azzal számolunk, hogy egy adott döntés hol, milyen reakciót fog kiváltani, de bele kell ezt is kalkulálni, és úgy döntést hozni, hogy ezzel a reakcióval együtt is megérje.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_2

Na, de akkor mi volt a döntés, amire a kitiltás volt a reakció, és az egy kalkulált reakció volt-e?

Azt mi tudtuk, hogy az Egyesült Államok kormánya megkérdőjelezi a jelenlegi alkotmányos berendezkedéshez vezető legfontosabb döntéseket. Ez már 2010-től evidens volt. Amikor átvettük a kormányzást, és egyértelmű lett, hogy más politikát folytatunk, mint az elődeink vagy az európai fősodor, már akkor világossá vált az amerikaiak jelzéseiből, hogy ők itt kritikával élnek. Miközben mi az Európai Bizottsággal konzultáltuk végig a vitás ügyeket, hiszen az EU tagjai vagyunk. Ezeket a kérdéseket az EU-ban lezártuk, vagy úgy, hogy mi módosítottunk, vagy úgy, hogy meggyőztük az Európai Bizottságot az igazunkról, vagy úgy, hogy az európai bíróság döntését kértük. De az amerikaiak aggodalmai, kételyei, kifogásai ettől megmaradtak. Ebben a folyamatban következett be a kittiltásról szóló döntés, amire egyáltalán nem számítottunk. Egészen szerdáig az volt erre a reakciónk, hogy itt magyar állampolgárokkal szemben megfogalmazódott egy vád, de közben nem kaptunk semmilyen bizonyítékot…

Egészen szerdáig?

Akkor vált világossá, hogy erre egy jogi eljárásban sem nyílik lehetőség. Ezért ezt az ügyet lezártnak tekintjük, mert nem tudunk benne semmilyen módon előre lépni, és szeretnénk a jövővel foglalkozni.

Azért, mert az amerikai külügy nem mond le Andre Goodfriend ügyvivő diplomáciai mentességéről az ellene indított rágalmazási ügyben, ezért nem kell a témával tovább foglalkozni?

Így nem tudunk semmilyen lépést sem tenni.

És ez ön szerint az amerikaiak számára is kielégítő álláspont lesz?

Ezt meglátjuk majd, ma este fogok az új nagykövet asszonnyal vacsorázni. Az új nagykövet érkezése szerintem igenis új lehetőség. Egy ilyen helyzetben, amikor két ország viszonyát nyitott kérdések terhelik, akkor a gesztusoknak még nagyobb jelentőségük van. Ilyenkor a gesztusok az érdemi cselekvéssel egy fontossági szintre kerülnek.

Amikor azt mondja, hogy lezártuk az ügyet, az azt is jelenti, hogy Goodfriend ügyvivővel szemben a kormány, vagy a magyar igazságszolgáltatás sem fog lépni, nem akarják már őt kitiltatni…

Szó sem volt Goodfriend úr kitiltásáról. Ha valaki, akkor én tehetnék ilyen kezdeményezést.

De akkor ön nem fog?

Dehogy fogok, soha nem is gondoltam rá.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_6

A magyar külpolitika fókusza egészen mostanáig az EU-n belüli érdekérvényesítés volt, az EU működésének logikájából, és Magyarország méretéből fakadóan leginkább koalícióépítésekkel, mint…

A V4.

Igen, például az. Szóval azzal, hogy a EU-államtitkárság átkerült a Miniszterelnökséghez, nem gyengültek a pozícióink ezen a fronton?

Amikor 2012-ben külügyi államtitkár lettem a Miniszterelnökségen, több javaslatot is tettem a miniszterelnöknek a külügyi rendszer átszervezésére, a külgazdaság és a külpolitika egybetolására. Ezek között mondtam el, hogy szerintem az európai uniós ügyek nagyon pici része csak az, ami külügy, a nagyrésze belpolitika. Miért indít például az unió eljárásokat egy országgal szemben?Mert szerinte a pálinkafőzés vagy a reklámtörvény nem felel meg az uniós előírásoknak. Ezek nem külügyek, ezek belpolitikai kérdések.
Itt annyi külügyi teendő van, hogy például a német, a lett, a lengyel kollégáknak el kell magyarázni, hogy figyeljetek, lesz itt egy ügy, és az ezt vagy azt jelenti. Ezt mi el is végezzük, de a belpolitikai részét azt nem tudjuk elvégezni. Ezért javasoltam, hogy ami az EU tagságunkból fakadó, de a belső kormányzati rendszer számára kezelendő feladat, az tartozzon a Miniszterelnökséghez, mert ők koordinálják itthon a kormányzati munkát, és ami tényleg külügyi feladat, az maradjon csak nálunk. Ez így is lett. Itt van a bővítéspolitika, a külügyminiszterek tanácsa, vízumkérdések, keleti partnerség, nemzetközi segélyezés. Szerintem ez egy logikus lebontás. Ezzel nem gyengült a külügyminisztérium, még több hatáskör van itt, mint korábban. Itt van most a kultúrdiplomácia, a befektetésösztönzés, a külgazdaság.

Nem az a helyzet, hogy a külkereskedelmet politikai vonalon erőltetni igazából csak diktatúrákkal lehet, ahol politikai döntés az, hogy a cégek kivel üzletelnek?

A tőlünk keletre lévő kultúrákban valóban a gazdasági, kereskedelmi együttműködést jelentős mértékben elősegíti, hogy ha van aktív együttműködés állami szinten. Nem véletlen, hogy gazdasági vegyes bizottság tőlünk keletre, vagy délre eső országokkal van. A magyar külgazdasági expanziót nyugatra kevésbé kell kormányzati eszközökkel segíteni, mint a keleti terjeszkedést. Nyugaton erre kevesebb a lehetőség, kisebb a jelentősége, sőt akár ellentétes hatást válthatna ki. Keleti irányba mi az utolsók között csatlakoztunk a versenybe, az amerikaiak, a németek a franciák nálunk sokkal több állami erőforrást mozgósítanak, hogy megerősítsék a gazdasági pozícióikat keleten. Be kellett szállnunk ebbe a versenybe. Kínába nem tudnánk megdönteni a magyar kivitel rekordját, ha nem lenne egy erőteljes állami szerepvállalás. Vietnammal, Koreával, Japánnal szintén ez helyzet. Szóval én nem a demokrácia-diktatúra dimenzióban látom itt a különbséget.

Maradjunk Japánnál és Kínánál. A japánok nagyon régóta vannak Magyarországon, sok befektetésük van itt. Kínával legalább is hűvös a viszonyuk. Diplomáciai körökben azt beszélik, hogy Tokióban rossz néven vették, hogy bár gazdaságilag ők a fontosabb partner, ön mégis Pekingbe ment először, a kínaikkal foglalkozik hangsúlyosabban. Nem okoz ez gondot, nem lehet ilyesmikre figyelni?

Nagyon oda kell figyelni az ilyen dolgokra, de közben a magunk érdekét kell néznünk. Kína és Japán viszonya lehet ugyan hűvös, de a legfontosabb kereskedelmi partnerei egymásnak. Ha ők együttműködnek egymással, akkor nekünk sem kell kellemetlenül éreznünk magunkat, ha megpróbálunk mindkettővel együttműködni. Pekingbe mentem előbb, de ennek annyi oka van, hogy a kínai kormánybiztosi pozíciót is én töltöm be, tehát az első ázsiai utamnak oda kellett vezetnie, de tárgyaltam a japánokkal is.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_1_fejlec_clk

Az egész Keleti nyitás politkája erről szól, hogy élénkítsük a kereskedelmet, befektetést hozzunk…

Igen, az erről szól.

De közben ha valaki megnézi a számokat, akkor azt fogja látni, hogy az Ázsiába irányuló export semmiképpen sem nőtt jobban, mint az export általában, sőt valamivel talán kisebb ütemben is növekedett…

Ez igaz.

De hát a keleti nyitást 2010 végén hirdette meg a magyar kormány. Mikorra lesz ennek eredménye?

Soha, semmilyen dologról nem akarok kedvezőbb képet festeni a valóságosnál. A keleti nyitástól azt elvárni, hogy nagyon rövid időn belül nagyon látványos eredményeket produkáljon, az nem reális és nem is méltányos. A keleti nyitás hozott sikereket és hozott kudarcokat is, és világosan látszik, hogy hol vannak a kihívások benne. Mondok négy dolgot 2014-ből, ami alapján most 2015 elején majd el fogják mondani, hogy a keleti nyitás az totális csőd, az leszerepelt. Oroszországba és Ukrajnába 13 százalékkal visszaesett a magyar export, és itt a keleti nyitás politikájának két fontos pilléréről beszélünk. Oroszország esetében 400 millió dolláros volt a visszaesés. Ukrajnában ez 300 millió dollár, itt mindjárt kiesik 700 millió. Ez jelentősen rontani fogja a keleti nyitás számait 2014-ben. De közben ezekre nem lehet azt mondani, hogy itt a stratégia volna a hibás, nem ezen múlt a dolog, hiszen EU-szankciók léptek életbe, és arra válaszként jött az orosz embargó. A Nokia bezárásáról a Microsoft globális szinten döntött, de ez főleg Szaúd-Arábia és az Arab Emirátusok, tehát a két legfontosabb arab partner irányába 80-90 százalékos visszaesést jelentett az exportban. Tehát a 10 legfontosabb keleti nyitás-partnerből négynél drámai visszaesés van. De egyikből sem az következik, hogy rossz volt a stratégia, mert egyik visszaesés sem a stratégia miatt van. Pont abból látszik, hogy helyes a stratégia, hogy még így is szinten tudtuk tartani a keleti exportunkat…

Speciel 2014-ben Magyarországról Ázsia irányába éppen hogy exportcsökkenés volt…

A keleti nyitást egyben kezelem, például Ukrajna sem tartozik Ázsiához. A keleti nyitás által érintett országokban nagyjából azonos szinten maradt az exportunk, mint az elmúlt időszakban. Azért helyes, hogy ezt csináljuk, mert a nagyon komoly visszaeséseket máshol növekményekkel tudtuk kiegyensúlyozni, és ha nem koncentrálunk a kínai, vietnami, koreai piacra ilyen mértékben, akkor az egész rendszer szempontjából drámai lett volna ez a visszaesés. Nem akarom ezt a stratégiát feldicsérni, hogy minden szép, és minden jó, hogy ezzel óriásit dobtunk a tűzre, azt viszont mondom, hogy folytatni kell. Mi azért bíráltuk a korábbi külgazdasági stratégiát, mert egy lábon állt. Mi nem akarjuk ezt a hibát elkövetni. A keleti nyitás nem a nyugati vagy a transzatlanti kapcsolatrendszerünk alternatívája, hanem ez is egy fontos lába a külgazdaságnak, és mindkettőre figyelni kell. Németországba rekordot döntött a magyar export, az amerikai exportunkban is nagy növekedés van, abba is sok energiát tettünk.

szijjarto_peter_kulegyminiszter_8

A határon túli magyarok ügye nem esett áldozatul a külügy nagy átszervezésének?

Ez a terület már régóta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél van.

Azért a határon túli magyar pártokkal elég intenzíven foglalkozott Németh Zsolt míg államtitkár volt, és azt hallani, hogy most elengedték a kezüket.

Amikor olyan országba megyek, ahol jelentős határon túli magyar kisebbség él, akkor előtte és utána, vagy mindkét alkalommal beszélek a helyi magyarok vezetőivel, így tettem Berényi Józseffel a szlovákiai utak előtt, Kelemen Hunorral, amikor a román külügyminiszterrel találkoztam, és Brenzovics Lászlóval is egyeztettem az ukrán ügyekről, ahová egyébként holnap megyek, hogy a sorozásokkal kapcsolatos helyzetről meggyőződjek. Szóval nagy visszalépést nem látok. Az viszont igaz, hogy én abban hiszek, hogy például Szlovákiában nem azzal lehet előrelépést elérni az ottani magyarok által kért ügyekben, hogy azokat durr bele mind feltesszük az asztalra és elkezdünk követelőzni, hanem sokkal eredményesebbek tudunk lenni az őket érintő kérdésekben, hogy ha előtte bizalomépítő sikertörténetek jönnek létre. És kijelenthetjük, hogy magyar-szlovák viszonylatban soha még ilyen jó nem volt a kapcsolat, mint most, pedig két teljesen ellentétes irányultságú pártcsaládból jönnek a két ország vezetői. Én Lajcák külügyminiszterrel a multilaterális találkozók margóján is szoktam beszélni, de olyan is volt már, hogy senki sem tudott róla, de találkoztunk félúton Pozsony és Budapest között, leültünk egy vacsorára, és informálisan beszéltünk a két ország számára fontos ügyekről. Ezeknek a személyes nexusoknak, a közös sikertörténetek kiépítésének itt a Kárpát-medencében különösen nagy jelentősége van. És ezeknek köszönhetően lehet majd a forrónak gondolt témákban is előrelépés. Én ezt tartom most célszerűnek.

Az, hogy az RMDSZ kikerült most a román kormányból, az jó vagy rossz nekünk?

Ezt nekik kell eldönteniük, az is a stratégiánk része, hogy nem mi akarjuk megmondani Budapestről, hogy most jó vagy rossz benne lenni ebben a román kormányban.

Amikor felmerült, hogy Ukrajnában büntetni fogják a kettős-állampolgárságot, akkor mit tett a magyar külügy? Beszélt Pavlo Klimkinnel, az ukrán külügyminiszterrel?

Vele december 19-én találkoztam utoljára Kijevben, akkor ez nem került szóba. Mikor ez a kettős állampolgárságról szóló felvetés elhangzott, akkor azonnal konzultáltam a Brenzovics elnök úrral, és ő azt javasolta nekem, hogy erre ne reagáljunk semmit, ne szítsuk a hangulatot, én pedig ezt tudomásul vettem. Ő van helyben, jobban tudja, hogy mi a helyes lépés a számukra.

(Erdélyi Péter - Magyari Péter)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.