külpolitika

2019. május 13.
2019. február 25.

Orbán enged az USA-nak, de ő is kiharcolt valamit a katonai megállapodás tervezete szerint

Másfél évig vitázott azon a magyar és az amerikai kormány, hogy milyen szabályok szerint működhessenek Magyarországon amerikai katonák. A Direkt36 megszerezte a megállapodás szövegét, eszerint az amerikaiak kiharcolták a nekik legfontosabb dolgokat. Például magyar parlamenti felhatalmazás nélkül mozgathatják a csapataikat.

2019. február 9.

Amerikai rakétarendszer vásárlásával billenti helyre kapcsolatát a kormány az USA-val

Több jelentős katonai-gazdasági megállapodás megkötésére készül a magyar és az amerikai kormány a Direkt36 forrásai szerint. Ennek köszönhető, hogy nyolc év után újra Magyarországra jön az amerikai külügyminiszter jövő hétfőn. Ha mindenben sikerül megállapodni az amerikaikkal az feszültté teheti a magyar-orosz viszonyt.

2019. január 31.

Türelmetlen amerikaiakról és lavírozó Orbánról árulkodik egy bizalmas diplomáciai irat

A dokumentum ritka bepillantást enged a magyar-amerikai kapcsolatokba. Kiderül belőle, hogy az amerikaiak már nem akarják számon kérni a magyar kormányon a demokrácia leépülését, viszont frusztrálja őket, hogy cserében alig kapnak valamit szövetségesüktől. Az iratban előkerül Orbán magyar semlegességről szóló megjegyzése is.

2018. június 14.
2018. április 7.
2017. október 5.
2017. február 11.
2016. szeptember 10.
2016. február 29.
2015. december 13.
2015. április 14.
2015. március 30.

Keleten senki nem bízik Orbánban

Oroszország az ukrán válságban védekező pozícióban van a Jobbik vezető külpoltikusa szerint. Gyöngyösi Márton pártja letérítené Magyarországot az egyoldalú euroatlantizmus pályájáról, és végre úgy igazán megcsinálná a keleti nyitást, amit a Fidesz már csak azért sem tud rendesen meglépni, mert Oroszországban és Kínában még emlékeznek, milyen csúnyákat mondott róluk Orbán 2010 előtt.

2015. március 20.
2015. március 4.
2015. január 23.
2014. december 30.
2014. december 15.
2014. október 31.

107 embert rúgtak ki a külügyből

Ma 17 órai hatállyal. A hivatalos indoklás szerint "a KKM feladataiban bekövetkezett változások és a hozzájuk kapcsolódó szervezeti és munkaszervezési átalakítások" tették szükségessé a "létszám racionalizálását".  (MTI)

2014. szeptember 18.

Szijjártó és Navracsics a pénzre mennek

Navracsics Tibor csak néhány hónapra lett külügyminiszter, mégis teljesen átalakította minisztériumot. A dolgozók 40 százalékát kirúgják, bevezetik a 10 órás munkanapot és 300 új embert vettek fel. Projektszemlélet van: azzal kell foglalkozni, ami pénzt hoz. Politizálás helyett külkereskedelmet várnak el.

2012. november 8.

Mézesmadzag-e még az EU-tagság?

Vonzó-e még az EU tagság? Képes-e az unió magához édesgetni a számára fontos partnereket? Ki tudják-e szakítani a 27-ek Ukrajnát  az orosz befolyási zónából? Ne tévedjünk, az EU-nak ez stratégiai érdeke, nem engedheti meg, hogy egy “második Belorusszia” alakuljon ki szomszédságában.

Az október 28-i ukrán választásokat követően az EU is beszállt a politikai nyomásgyakorlásba. Catherine Ashton,  az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési biztos a választások óta üzengetnek. Legutóbb arra buzdították az ukrán hatóságokat, hogy tegyék végre közzé a választás eredményét, amit még mindig nem tettek meg. Mindeközben az ellenzék (a vasöklű Vitalij Klicsko bokszoló UDAR, azaz Ütés nevű pártjával megsegítve) a választások megismétlését követeli 13 választókörzetben. Itt szerintük biztosan csaltak a hatóságok. Viktor Janukovics elnök Régiók Pártja elvileg még akkor is biztosítani tudná a többséget a parlamentben, ha ebben a 13 kerületben az ellenzék nyerne. A választások egészének hitelességét kérdőjelezné meg ugyanakkor, ha bebizonyosodna, hogy súlyos csalások befolyásolták az eredményt. Mindenesetre érdekes politikai csatározás mehet a háttérben és lassan az előtérben is: hétfőn több ezren vonultak a központi választási bizottság kijevi központja elé tiltakozni.

Az EU szokás szerint ‘kivár’, ám ez a kivárás inkább fakad a Huszonhetek döntésképtelenségéből, habozásából, mint taktikai megfontolásokból. A november 19-i külügyminiszteri tanácsülésen (két hét múlva!) veszik elő a témát, és úgy tűnik, a közösség legkomolyabb fegyvere az lehet, hogy nem írják alá Ukrajnával a tavaly tető alá hozott szabadkereskedelmi és politikai társulási szerződést. Ez így a fűtési szezon előtt valószínűleg vállalható áldozat az orosz gázimportnak kitett országban. A bővítési politika mellett érvelők szerint a helyzet sokkal rosszabb lenne, ha Ukrajna előtt nem állna az a bizonyos ‘európai perspektíva’. Az ukrán belpolitika összetettségére hivatkoznak, és arra, talán az EU tagállamainak sem ártana nagyobb engedményeket kilátásba helyezni Ukrajnának.

Az eset rávilágít egy szélesebb problémakörre: az Európai Unióban a mai napig nincs érdemi stratégiai együttműködés a kül- és biztonságpolitika terén. Joshka Fischer, korábbi német külügyminiszter szerint ha ez így marad, akkor az EU szép lassan provinciális szerepbe szorul az USA, Kína, a feltörekvő dél-kelet-ázsiai nagyhatalmak és az egyre erősödő közel-keleti térség mögött. Ez Ukrajna esetében pedig azt jelenti, hogy a narancsos forradalom után látszólag Moszkvával szemben Brüsszel felé húzó Kijev szép lassan visszatér a közép-ázsiai mímelt demokráciák közé. Az ok pedig egyértelmű, az oroszok köbméterre (földgáz) megveszik a kijevi vezetést, Európa pedig nyomásgyakorló eszközök híján újabb külkapcsolati csatát veszít.