Újabb, Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közti telefonbeszélgetéseket közölt egy oknyomozó újságírókból álló konzorcium több felületen is (mi a VSquare-en megjelent írást szemlézzük). Ezeknek a beszélgetéseknek a leiratából minden eddiginél világosabban kirajzolódik, mennyire alárendelt viszonya van Szijjártónak Lavrovval szemben, és fontos, Európa számára stratégiai kérdésekben egyszerűen az oroszok érdekében cselekszik.

A cikk szerint számos telefonbeszélgetésük során Szijjártó rengeteg, felbecsülhetetlen értékű információt biztosított Lavrovnak arról, hogy az elvileg egységes nyugati koalíció hogyan készül fokozni a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében.

A cikk szerint „Magyarország minden adandó alkalommal úgy kínálta fel magát Oroszországnak, mint valamiféle ötödik hadoszlop Brüsszelben: Szijjártó mindig alig várta, hogy kapcsolatba léphessen Lavrovval, és kikérje a tanácsát (vagy engedélyét) olyan lépések megtételéhez, amelyek hátrányosak voltak az EU és Ukrajna számára, de rendkívül előnyösek Moszkvának”.

„Mint egy kis idióta, akit csak rángatnak ide-oda” – mondta a beszélgetések ismeretében egy magas rangú uniós tisztviselő a VSquare-nek minderről. De nézzük a konkrét beszélgetéseket:

Folyamatos jelentés Brüsszelből

2023. december 14-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésén az EU vezetői azért gyűltek össze, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Heves ellenállásba ütköztek egyik saját tagjuk, Magyarország részéről. Orbán Viktor miniszterelnök azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a döntést, és a kérdést nyomásgyakorlásra használta a Brüsszellel folyó vitában, amely a jogállamisági eljárás miatt befagyasztott 22 milliárd euróról szólt.

Orbánt szokás szerint Szijjártó Péter külügyminiszter kísérte el, aki az egyik szünetben kiment a tárgyalóból, hogy felhívja orosz kollégáját, Szergej Lavrovot.

„Péter, hogy vagy? Én jól vagyok” – üdvözölte Lavrov Szijjártót, aki kötelességtudóan elmagyarázta, hogyan haladnak a tárgyalások, és mit tartalmaz a magyarok terve az üléssel kapcsolatban. Lavrovnak határozottan tetszett, amit hallott. „Rendben, jó, igen, igen, kiváló” – mondta az orosz.

„Néha a jóindulatú, nyílt zsarolás a legjobb megoldás”- tette még hozzá Lavrov.

Csakhogy Magyarország zsarolása ezúttal nem vált be. Ez volt az az eset, amikor Orbán Viktort kiküldték kávézni, hogy addig az unió többi tagállama elfogadhassa a döntést Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról. Szijjártó viszont bent maradt a teremben, hogy tanúja legyen a tárgyalásoknak, és szinte valós időben, lépésről lépésre tájékoztatta a Kremlt a cikk állítása szerint.

Átverés a pozícióval

A cikkben van egy másik beszélgetés is, 2024. július 2-éről. Szijjártó aznap, amikor Orbán Kijevben tárgyalt Zelenszkijjel, felhívta Lavrovot, hogy leegyeztessen egy találkozót a miniszterelnöknek Putyinnal is.

A cikk szerint Lavrov megkérdezte, milyen minőségben beszélne Orbán Putyinnal: magyar miniszterelnökként vagy az „Európai Unió elnökeként”. Mindössze egy nappal korábban, július 1-jén kezdődött Magyarország hat hónapos elnöksége, amelyet Orbán ezt követően arra használt, hogy elindítsa az általa „békemissziónak” nevezett akciót. Az EU-n belüli kritikusok később „trolldiplomáciának” bélyegezték a kísérletét, amellyel megpróbálta átvenni az EU Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos államvezetését.

„Nem oszthatjuk ketté a kettőt, de úgy gondolom, hogy növeli a jelentőségét, hogy ő az Európai Unió elnöke” – válaszolta Szijjártó.

Ami a legfontosabb: Orbán Putyinnal való találkozásának tervét – amelyet Szijjártó közölt Lavrovval a hívásuk során – titokban tartották Magyarország EU-s és NATO-szövetségesei előtt, akik csak a VSquare július 4-i, egy nappal a tervezett látogatás előtti tudósításából értesültek róla. Míg az uniós vezetők sorra közölték, hogy Orbán nem az EU nevében tárgyalt, Putyin azt erősítette a megszólalásaiban, hogy de igen.

Azonnal küldöm

Ugyanebben a beszélgetésben Lavrovnak is volt egy kérése Szijjártó felé. Így zajlott ez a beszélgetés:

Sz. Lavrov: Nézd, azért is akartalak hívni, hogy ellenőrizzem, milyen kompromisszumot értél el az Európai Unióval Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban. És voltak olyan jelentések, hogy a nemzeti kisebbségek nyelve játszotta a döntő szerepet.

Szijjártó: Abszolút. Ez volt a helyzet.

Lavrov: Próbáljuk megszerezni a pontos dokumentumot, de...

Szijjártó: Elküldöm neked. Nem probléma.

(...)

Sz. Lavrov: Ok, Péter, ha el tudnád küldeni nekem a dokumentumot, azt megköszönném.

Szijjártó: Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemre, a nagykövetem pedig továbbítja a kabinetfőnöködnek, és onnantól a rendelkezésedre áll.

A beszélgetésből nem derül ki egyértelműen, pontosan milyen dokumentumot ígért elküldeni Szijjártó Lavrovnak a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül. Egy magas rangú uniós tisztviselő „99 százalékos bizonyossággal” állította a cikk szerzőinek, hogy a dokumentum, amelyet Szijjártó megígért elküldeni Lavrovnak, az addigra már nyilvános tárgyalási keretrendszer volt. „Nem értem, Lavrov miért játszotta egyáltalán ezt a játékot vele. Ez a keretrendszer egy nyilvános dokumentum.”

Az egyik lehetőség – egy magas rangú nyugati hírszerzési tisztviselő szerint – az, hogy Lavrov egyszerűen azt tesztelte, meddig megy el Szijjártó abban, hogy információkat szolgáltasson Oroszországnak. „Ez szinte olyan, mint egy lojalitási teszt, amellyel megítélik, hogy egy informátor mennyire hajlandó parancsokat követni vagy megbízatásokat teljesíteni” - mondta a tisztviselő.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint itt inkább arról van szó, hogy Szijjártó „csak egy hasznos idióta”.

Kárpátaljai magyarok „használata” orosz érdekből

Néhány héttel a 2024. július 2-i hívás előtt a Magyarország és az EU közötti diplomáciai feszültség a tetőpontjára hágott. Budapest ismét blokkolta az Ukrajnának szánt forrásokat, míg az EU olyan mechanizmusokon dolgozott, amelyekkel megkerülhetik a vétót. A tét egy Magyarország által bemutatott 11 pontos lista volt, amely a kárpátaljai, mintegy 100 000 fős magyar kisebbség jogait érintette. Ezen követelések teljesítése volt az a feltétel, amelyhez az Orbán-kormány ragaszkodott cserébe az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásáért.

A cikk szerint a mostani beszélgetések bizonyítékok arra, hogy miközben Orbán és Szijjártó hivatalosan a kárpátaljai magyarok jogaiért lobbizott, a magyar Külügyminisztérium Lavrovval szövetkezett, hogy előmozdítsa az orosz kisebbség jogainak ügyét az országban.

Egy június 17-i Szijjártó-Lavrov beszélgetésben hosszan tárgyalták ezt a kérdést. Szijjártó azzal dicsekszik, hogy nagyszerűen érzi magát a brüsszeli politikusokkal való találkozók után: „Bár általában kiabálnak velem... a nap végén mindig azt mondom magamnak, hogy legalább jól szórakoztam.”

„Igen, tudod, tudod, hogyan kell kezelni őket” – válaszolta Lavrov. Szijjártó ezután részletesen beszámolt az EU-val folytatott vitáiról a magyarok 11 pontjával kapcsolatban, és arról, „hogyan adjuk vissza azokat a jogokat, amelyekkel már rendelkeztünk”. A cikk szerint Lavrov azonban visszaterelte a beszélgetést az Ukrajnában élő oroszokra, és arra, hogy a Kreml követeléseinek figyelmen kívül hagyása hogyan gátolhatja vagy hiúsíthatja meg Ukrajna csatlakozási folyamatát. Szijjártó erre azt felelte, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása egyetemes alapelv az Európa Tanácsban. „Egyik nap a ti kisebbségetek, a másik nap a miénk” – mondta Szijjártó, ami nyilvánvalóan kielégítette Lavrovot.

„Tudod, Szergej” – erősítette meg Szijjártó –, „mindig a rendelkezésedre állok”.

A dolgok talán jól mentek

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója után ez a beszélgetés zajlott Szijjártó és Lavrov közt:

Sz. Lavrov: Halló!

Sz. Péter: Halló, Szergej! Péter beszél.

Sz. Lavrov: Igen, hogy vagy, Péter?

Sz. Péter: Elnézést a hívásért, Moszkvában már biztos nagyon késő van.

Sz. Lavrov: Nem, csak fél tíz.

Sz. Péter: De nagyon hosszú napod volt, megértem, nagyon megerőltető.

Sz. Lavrov: Hát, minél hosszabb a nap, annál tovább élünk.

Sz. Péter: Istenem, ez igaz. Ez igaz. Csak gratulálni akartam, mert úgy tudom, volt némi siker. Látom, mennyire aggódnak az európai barátaink, de csak szerettelek volna biztosítani, hogy tudd, Magyarország támogat mindenféle erőfeszítést és eredményt, amit ma elértetek.

Sz. Lavrov: Igen, nagyra értékeljük a miniszterelnök nyilatkozatát, ami nagyon egyértelmű volt. És úgy gondolom, ezt a többi európainak is tudomásul kellene vennie.

Sz. Péter: Általában meg is teszik, aztán pedig ellenünk irányuló pénzügyi szankciók keretébe foglalják. Szóval, tudod.

Sz. Lavrov: [nevet]

Sz. Péter: [nevet] Így csinálják. De megkérdezhetem Szergej, hogy ez olyan jól ment-e, ahogyan a médiában beállítják?

Sz. Lavrov: Nos, az elnök a közös sajtótájékoztatón nagyon világosan kijelentette, hogy ez egy nagyon hasznos és sikeres csúcstalálkozó volt. Aztán Trump adott egy külön interjút a Fox Newsnak, ahol minden jó dolgot elmondott; hogy egy 10-es skálán „10-est” adna ennek a csúcsnak, és hogy a haladás nagyon jelentős volt. Ahogy mondta, van egy vagy két kérdés, és most Zelenszkijen a sor, hogy elfogadja az alkut. Pontosan erről volt szó, és ő elfogadta ezt a menetrendet. Meglátjuk, mi lesz az eredménye Zelenszkij hétfői washingtoni látogatásának.

Sz. Péter: És megkérdezhetem, hogy sikerült-e előrelépni az amerikaiakkal való gazdasági együttműködés terén a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatotok újraindítása érdekében, tudod, mert annak van egy...

Sz. Lavrov: Erről nem volt szó, Péter.

Sz. Péter: Nem volt róla szó, aha, oké.

Sz. Lavrov: Nem.

Sz. Péter: Rendben. Szóval a gazdaság nem volt napirenden.

Sz. Lavrov: Ez egy olyan kérdés, amit korábban már megvitattunk, és az amerikaiak nagyon világosan kimondták, hogy ha el tudják távolítani az útból az akadályt, amit Ukrajna jelent, akkor nem lesznek határok.

Sz. Péter: Nem lesznek határok. Ühüm. Rendben. De nagyjából biztosra vehetjük, hogy amíg ezek a biztató tárgyalások folynak, az amerikaiak nem vezetnek be semmilyen más szankciót?

Sz. Lavrov: Nem tárgyaltunk a szankciókról.

Sz. Péter: Ó, egyáltalán nem beszéltetek róla?

Sz. Lavrov: Nem. Volt egy nagyon baráti beszélgetés sok dologról, többek között, tudod, néhány abszolút személyes ügyről is, aminek semmi köze a politikához. De Ukrajnával kapcsolatban világosan elmagyaráztuk az álláspontunkat, és azt hiszem, Trump megértette a lényegét, amikor a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy egy hosszú távú, fenntartható béke sokkal jobb, mint egy tűzszünet.

Sz. Péter: Igen.

Sz. Lavrov: Ez az álláspontunk.

Sz. Péter: Igen, igen, igen. Tehát a kiváltó okokat kell kezelni.

Sz. Lavrov: Abszolút.

Sz. Péter: És úgy gondolod, hogy az amerikaiak most már mélyebben megértik ezt? Mert emlékszem, amikor Trump elnök hivatalba lépett, nagyon, mondjuk úgy, lelkes volt a helyzet gyors megoldását illetően, de most már jobban értik, hogy ez nem csak arról szól, tudod, hogy lezárják a dolgot.

Sz. Lavrov: Nem, ezt nem beszéltük meg, de korábban elmondta, hogy amikor kijelentette, hogy 24 óra alatt megoldaná a helyzetet, akkor tévedett. Nem, erről nem tárgyaltunk, Péter.

Sz. Péter: Igen, igen, rendben. Értettem.

Sz. Lavrov: Lényegében az elnökök nagyon részletes tájékoztatást adtak a közös sajtótájékoztatójukon.

Sz. Péter: Igen, hát az jó. Ha ez úgy volt, ahogy megbeszélték, akkor az nagyszerű. Mert, tudod, ma volt egy tájékoztató az EU nagyköveteinek Brüsszelben, és nem éreztem úgy, hogy az európaiak nagyon boldogok lennének, tudod? És ebből éreztem, hogy a dolgok talán jól mentek.

Sz. Lavrov: Nos, a célunk az volt, hogy reális utakat mérlegeljünk a háború befejezésére, nem pedig az, hogy az európai nagykövetek kedvében járjunk.

Sz. Péter: Igen, jó, jó, jó. Igen, igen, egyetértek.

A cikkben más beszélgetéseket is idéznek, az egyik az orosz energiahordozókról szólt, de írtak arról is, hogy többször összehangoltan léptek a magyarok és a szlovákok.

Szijjártó szerint folytatódik a beavatkozás

Szijjártó Péter külügyminiszter egy Facebook-posztban reagált a cikkre. Azt írta, „folytatódik a szokatlanul durva és nyílt külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar parlamenti választásba.”

Szijjártó kitart amellett a narratíva mellett, hogy külföldi titkosszolgálatok — magyar újságírói közreműködéssel — hallgattak le és hoznak nyilvánosságra telefonbeszélgetéseket. (Szijjártó itt Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróra céloz, aki egyszer egyeztette Szijjártó számát külföldi szolgálatokkal, hogy megtudja, van-e más szám, amin Szijjártó kommunikál az oroszokkal. Ezt állítja be úgy a kormánypropaganda, mintha Panyi adta volna meg Szijjártó számát a szolgálatoknak.)

Szijjártó szerint a cikkből az derül ki, hogy „Magyarország határozottan kiáll a béke mellett és minden békeerőfeszítést maximálisan támogat”, „a lehető leghatározottabban kiállunk a kárpátaljai magyarokért, akiknek jogait az ukrán állam folyamatosan nyírja az elmúlt tíz évben”, harcolnak az olcsó orosz olajért és Brüsszel politikáját a háború kapcsán veszélyesnek és kész tragédiának tartják.

Bravó - zárta posztját Szijjártó. A miniszter tehát most sem tagadta, hogy a cikkben szereplő beszélgetések elhangzottak volna.

Nem ez az első nyilvánosságra hozott beszélgetés

A mostani cikket jegyző lapok először március végén hozták nyilvánosságra Szijjártó Péter és Szergej Lavrov, illetve más orosz tisztviselő telefonbeszélgetéseinek leiratát.

Ebből kiderült, hogy 2024. augusztus végén Szergej Lavrov hívta Szijjártót, egy órával azután, hogy a miniszter hazaért Szentpétervárról. Lavrov hívásának oka egy kérés volt: az orosz oligarcha, Aliser Uszmanov azt szerette volna, ha testvérét, Gulbahor Iszmailovát levennék az EU szankciós listájáról, és Szijjártó megígérte, hogy segít. (A beszélgetés alapján Szijjártó már korábban megígérhette a segítséget.) Uszmanov egy orosz–üzbég üzletember, akit Putyin egyik kedvenceként tartanak számon, és akinek „különösen szoros kapcsolatai” vannak az orosz elnökkel.

• „Nézd, Aliser kérésére telefonálok, és csak emlékeztetni akart, hogy te foglalkozol a testvére ügyével” – mondta Lavrov.
• „Igen, abszolút” – válaszolta Szijjártó. „A helyzet a következő: a szlovákokkal együtt javaslatot nyújtunk be az Európai Uniónak, hogy vegyék le őt a listáról. Jövő héten benyújtjuk, és mivel új felülvizsgálati időszak kezdődik, napirendre kerül, és mindent megteszünk, hogy lekerüljön.”

Lavrov elégedett volt, és kifejezte háláját Szijjártó „támogatásáért és az egyenlőségért folytatott küzdelméért minden területen”.

Ennek a beszélgetésnek a végén is elmondta Szijjártó, hogy mindig Lavrov rendelkezésére áll. Hét hónappal később Iszmailovát levették az EU szankciós listájáról. (A magyar és a szlovák kormány valóban sok követ megmozgatott Iszmailova érdekében.)

Egy másik beszélgetésben Szijjártó az orosz energiaügyi miniszterhelyettessel Pavel Szorokinnal beszél, és azt kérte, hogy adjanak érveket ahhoz, mivel vetessenek le orosz cégeket vagy bankokat az uniós szankciós listáról, mi ebben a magyar érdek.

Szijjártó szerint tőle nem kért semmit semmilyen oligarcha

Aznap egy fórumán kaptuk el Szijjártót a Telex és az RTL riporterével együtt, ahol szembesítettük a cikk állításaival. Természetesen a kormánypárti média is ott volt.

Szijjártó Péter akkor arról beszélt, hogy „óriási nemzetközi botrány”, hogy lehallgattatták külföldi szolgálatok, viszont akkor sem cáfolta a cikkben közölt beszélgetések tartalmát.

Szijjártót többször is megkérdeztük arról, mi volt a magyar érdek abban, hogy Gulbahor Iszmailovát levették a szankciós listáról, mire arról beszélt, a levétel egy egyhangú döntés eredménye volt, állítása szerint nem azért ment bele a többi ország, mert a magyarok valamilyen szankcióval fenyegetettek. Szijjártó szerint semmi jogi alapja nem volt annak, hogy Iszmailova a szankciós listán legyen. „Én nem gondolom, hogy nekünk kéne támogatni olyan szankciós intézkedéseket, amelyeknek nincsen jogi oka.”

A 444 kérdésére azt mondta, tőle semmilyen oligarcha nem kért semmit, és sok országból megkeresték, hogy a nőt és Uszmanovot is vegyék le a szankciós listáról. „Nem hiszi”, hogy Uszmanovval találkozott volna.

Arra, hogy miért kért érveket az oroszoktól az uniós tárgyalásokhoz, azt mondta, azért, hogy tudja, pontosan milyen magyar vállalatokkal vannak a szankcióval érintett cégek kapcsolatban.

Szijjártó egyébként rendre azzal érvelt, hogy ő nem mond mást a telefonban, mint amit nyilvánosan is szokott mondani.

Az egyik Orbán-Putyin beszélgetés is megjelent úgy, ahogy nem szokott

A cikkeket megelőzően, március 21-én a Washington Post is arról írt, Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen telefonált az EU-ülések szüneteiben, hogy élő jelentéseket adjon orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak a megbeszélésekről és a lehetséges megoldásokról. Az egyik európai biztonsági tisztviselő szerint „évek óta minden egyes EU-találkozón gyakorlatilag Moszkva ült az asztal mögött”.

Ebben a cikkben írtak arról, hogy az orosz hírszerzés egy Orbán elleni merényletet javasolt, ami szerintük alapvetően megváltoztatná a kampány paradigmáját.

Április 7-én kedden, aznap, mikor az amerikai alelnök, J. D. Vance érkezett Budapestre, a Bloomberg hozta nyilvánosságra Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin egyik beszélgetésének átiratát. Orbán a Budapestre tervezett amerikai-orosz csúcstalálkozó ügyében telefonált Putyinnak.

„Tegnap a barátságunk olyan magas szintre emelkedett, hogy bármilyen módon tudok segíteni” – mondta például tavaly október 17-én Orbán a Bloomberg által megtekintett, a telefonhívásról készült magyar kormányzati átirat szerint. „Bármiben, amiben segíthetek, állok szolgálatukra.”

Orbán ekkor felidézett egy Magyarországon népszerű gyermekmesét, ami szerint egy egér kiszabadít egy csapdába esett oroszlánt, aki ezután már nagyon barátságosan viselkedik vele. A megjegyzés nevetést váltott ki Putyinból, derül ki az átiratból.

Keddi elemzésünkben megírtuk, így szinte soha nem szivárognak ki vezetők beszélgetései, mint ahogy ez az Orbán-Putyin hívás esetében történt.