Alig egy hónappal Donald Trump iráni háborújának kitörése után már tisztán látszik, hogy ennek a konfliktusnak mélyreható következményei lesznek sok egyéb mellett a NATO jövőjére is. Az Amerikai Egyesült Államok szövetségesei egymás után mondanak nemet az USA háborús nyomására, miközben Trump már a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzik. Hogy jutottunk ide, mit léptek pontosan az európai szövetségesek, és milyen valós opciók állnak a NATO előtt?
„El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok magatokért, az U.S.A. többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott nekünk. Irán lényegében meg lett tizedelve. A nehéz része megvolt. Menjetek, szerezzétek meg a saját olajatokat!”
– üzente a hívására nemet mondó szövetségeseinek Donald Trump egy szokásosan zaklatott hangvételű Truth Social-posztban kedden. A Telegraphnak adott interjújában pedig már a NATO-ból való kilépést is pedzegette. Azt persze már megszokhattuk, hogy Trump gyakran mond nagyokat, vagy éppen annak az ellenkezőjét, amit egy nappal korábban állított. Ezúttal azonban a kormánya józanabbnak tartott tagjai is felzárkóztak mellé: már Marco Rubio külügyminiszter is arról beszél, hogy az Irán elleni háború lezárulta után akár újra kell gondolniuk a NATO-hoz fűződő viszonyukat.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
Közben zajlanak a tárgyalások is.
A stratégia lényege az volt, hogy több nemzet katonai jelenlétével növeljék egy esetleges amerikai beavatkozás politikai és katonai költségét, ezzel elrettentve Washingtont.
„El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok magatokért, az U.S.A. többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott nekünk.”
A spanyol védelmi miniszter szerint Izrael és az USA Irán elleni háborúja jogellenes és igazságtalan.
„A NATO sosem győzött meg. Mindig is tudtam, hogy csak egy papírtigris” – mondta az amerikai elnök.