Május végén a parancsnoki karhoz tartozó tisztekkel kezdődik meg a magyar katonai kontingens kitelepülése az iraki Erbílbe, és augusztus végéig befejeződik az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelem keretében Irakba utazó magyar katonák kihelyezése - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn telefonon az MTI-nek bagdadi tárgyalásait követően.

A külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Bagdadban nagyra becsülik a magyar kormány erőfeszítéseit, mivel a közép-európai térségből Magyarország küld elsőként katonákat a közel-keleti országba. A miniszter szerint nem csupán Irak vagy Magyarország, hanem egész Európa és a Közel-Kelet érdeke is az Iszlám Állam mielőbbi legyőzése, hiszen Irak stabilitása kiemelt jelentőségű Európa számára is.

Az Irakba induló magyar kontingens hat összekötő tisztből, 110 szolgálatot teljesítő katonából, valamint a rotáció biztosítása érdekében Magyarországon készenlétben álló 27 katonából áll. Az MTI kérdésére a külügyminiszter azt mondta, a magyar katonák őrzésvédelmi és biztosítási funkciókat fognak ellátni Erbílben, a kurd régió fővárosában, illetve annak környékén. Ez azt jelenti, hogy a kurd város nemzetközi repülőterén található, és az iraki hadsereg, valamint a kurd harcosok, a pesmergák kiképzésére használt bázis és a kiképzőtisztek biztonságának szavatolásért felelnek majd a magyar katonák. Hasonló feladatokat látott el a magyar kontingens Afganisztánban is, ahol a kabuli repülőtér őrzésvédelméért felelt.

A külügyminiszter azt mondta, jelenleg is zajlanak a tárgyalások az olasz és az amerikai katonai kontingenssel a magyar katonák elhelyezéséről.

Szijjártó Péter az Iszlám Állam legyőzése utáni újjáépítési időszakról is tárgyalt Bagdadban. Ezzel kapcsolatban elmondta, a két ország még az idén gazdasági együttműködési megállapodást és a kettős adóztatás kizáró megegyezést írhat alá.

A magyar Eximbank 20 millió dolláros hitelkeretet hozott létre, és ennek a hitelkeretnek a terhére már zajlanak a tárgyalások a két ország között autóipari, egészségipari, valamint építőipari együttműködésről.

A magyar kormány a kétoldalú együttműködés zászlóshajójaként tekint a kurd térségben két olajkutatási és kitermelési koncesszióval rendelkező MOL olaj- és gázipari vállalatra.

A felek arról is megállapodtak, a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a magyar Országgyűlés ratifikálja az Európai Unió és Irak közötti stratégiai együttműködési megállapodást. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország úgy véli, Irak az elkövetkező időszakban az EU stratégiai energiapolitikai partnerévé válhat.

Szijjártó Péter egynapos iraki látogatásán mások mellett Fuád Maszúm iraki elnökkel, Haider al-Abádi miniszterelnökkel, Hosjar Zebari miniszterelnök-helyettessel és pénzügyminiszterrel, Ibráhim al-Dzsaafari külügy-, Háled al-Obeidi védelmi miniszterrel is találkozott.

Emellett a külügyminiszter Ádel Fahd es-Sersáb iraki turisztikai és régészeti miniszterrel az Irakban lerombolt ókori műemlékek és világörökségi helyszínek helyreállításáról tárgyalt. A felek megegyeztek arról, hogy magyar régészek és asszírológusok vezetésével nemzetközi együttműködést indítanak.