Kedd délután az Európai Parlament ülésén a magyar helyzetről lesz vita. Két okból vették napirendre Magyarországot:

• mert Orbán Viktor bejelentette, hogy gondolkodni kell a halálbüntetés visszaállításáról,
• és mert a legújabb nemzeti konzultációt bevándorló-ellenes propagandának értékelték a magyar ügyet vitára bocsátó frakciók.

A szocialista, a liberális, a zöld és a szélsőbaloldali frakciók szavazták meg, hogy ezekről vita legyen.

A napirendet megszavazó képviselők azt akarták, hogy a bizottság és a tanács képviselője is mondja el, hogy mit gondol a magyar kormány legújabb húzásairól, amelyek szerintük veszélyeztetik az EU alapvető értékeit. A bizottság a maga részéről Frans Timmermanst küldi a vitára. Timmermans a bizottság elnökének az első helyettese, és hozzá tartoznak az emberjogi ügyek is.

Timmermans még holland külügyminiszterként egyike volt annak a négy európai külügyminiszternek, akik 2013-ban közös levélben szólították fel az Európai Bizottságot, hogy alkosson eljárásrendet a demokrácia útjáról letérő tagállamok megfékezésére. Timmermans a német, a dán és a finn kollégájával együtt írta alá a kérést, aminek lényege egyébként nagyon hasonlított az Európai Parlamentben elfogadott Tavares-jelentés konklúziójához. Mindkét szöveg akart valamilyen módszert az autoriter európai kormányok visszafogására. Csak míg a Tavares-jelentés konkrétan a magyar porblémákból indult ki, addig a négy külügyminiszter nem nevesített egy tagállamot sem. Mégis nyilvánvaló volt, hogy a magyar és a román kormány akkori húzásai miatt álltak elő a javaslattal. A levelet pont azután írták, hogy Orbán Viktor nemet mondott az akkori bizottsági elnök kérésére, amiben Barroso a negyedik alkotmánymódosítás elhalasztását kérte. (Ebben szerepelt többek között a diákok röghöz kötése, a hajléktalanság megtiltásának lehetősége, a politikai reklámok kitiltása a kereskedelmi tévékből.)

Timmermansék 2013-as javaslatából végül egy annyira felvizezett eljárásrend lett, hogy azt még a magyar kormány is megszavazta, erről itt olvashat részletesen.

Timmermanst egyébként már biztosi kinevezése előtt, az EP-s meghallgatásán is faggatták arról, mit gondol a magyarországi fejleményekről. Akkor elég diplomatikusan reagált, a párbeszéd fontosságáról beszélt, de azt is hozzátette, hogy minden létező eszközzel megvédi majd a demokráciát minden tagállamban. Erről itt olvashat részletesebben.

A Facebookon már keményen odamandott

Timmermans őszi biztosi kinevezése óta egyszer foglalkozott alaposan Magyarországgal, amikor a Facebookon fejtette ki véleményét. Ennek első felében arról értekezik, hogy a halálbüntetés ellentmond az EU értékeinek és törvényeinek is, morális és jogi szempontból is fontos volt eltörlése. A bevándorlásos konzultáció esetében pedig elfogult, félrevezető, előítéletes kérdésekről ír, amelyek nem segítik, hanem nehezítik a társadalmi párbeszéd esélyeit. „Egyszerűen rossz” ha a bevándorlás ügyét a terrorizmussal vagy a munka elvételével hozzák összefüggésbe, tette hozzá, és szerinte az ilyen kérdések az idegengyűlöletet erősítik.

Vagyis elég nyilvánvaló, hogy a holland politikus mit gondol a két ügyről, ami miatt a keddi vitát tartják: viszolyog tőlük.

Orbán az utolsó pillanatban jelentkezett be

A parlament azt is akarta, hogy a tanács valamelyik képviselője is felszólaljon. A tagállamok kormányait tömörítő testület nevében azonban a lett elnökség ezt visszautasította, mondván a kormányok nem foglalkoztak a magyar üggyel, így arról a tanácsnak álláspontja sem lehet. Egyébként egy lett kormánypolitikusnak kellett volna felszólalnia a szokások szerint.

Orbán Viktor ekkor jelentette be szinte az utolsó pillanatban, Debrecenből üzenve, hogy ő is szót kér. Korábban már megtette ezt a médiatörvény 2011-es, az új alkotmány 2012-es és a Tavares-jelentés 2013-as EP-ben rendezett vitájakor is. A korábbi viták tanulsága az volt, hogy az EP-képviselők sokszor vagdalkozva, pontatlanul támadtak, Orbán pedig magabiztosan válaszolt. Nagy kérdés, hogy most Timmermans keményebb ellenfél lesz-e mint akikkel eddig vitatkoznia kellett, illetve az új EP-ben erősödött-e a szónokok felkészültsége. (Az új parlament tavaly májusi megválasztása óta Orbán nem járt az EP-ben.)

Annyi már most látszik, hogy nem lesz totálisan ellenséges a hangulat. A szocialisták leszavazták azt a zöldpárti javaslatot, hogy még kedden egy politikai nyilatkozatot is megszavazzon az EP, amiben elítélnék a magyar kormányt. Az erről szóló szavazást júniusra halasztották. Egyébként egy ilyen nyilatkozat elfogadásának jogi relevanciája nem lenne. Amikor utoljára fogadott el hasonlót az EP, akkor a magyar parlament ellennyilatkozatot fogadott el, de annak se volt jogi relevanciája, és ezzel le is záródott az ügy.