1962-ben egy átlagosnak tűnő napon Sam Panopoulos gondolt egy merészet, és kinyitott egy ananászkonzervet. A gyümölcsöket lecsöpögtette, majd rátette egy hagyományos sonkás pizzára, majd bevágta éttermének sütőjébe.

Maga sem gondolta volna, hogy abban a pillanatban feltalálta a pizzák legkülönösebb, sokak szerint leggusztustalanabb, mások szerint legjobb fajtáját, a Hawaii pizzát.

Amikor Magyarországra a rendszerváltás környékén betört a pizzaláz, sokáig itthon sem lehetett elég hawaii pizzát enni. Amikor azt hitted, ez volt az utolsó, valaki berendelt még egyet az egzotikusnak számító gyümölcsös pizzából.

Ebben nyilván az is benne volt, hogy a Kádár-rendszerben nemcsak a pizza, de az ananász sem igen tartozott az olcsón elérhető élelmiszerek közé, így a hawaii pizza nemcsak kulináris élvezetet, de üzenetet is hordozott!

Baszd meg a Ladádat és a kenőmájast, haver, ez már tiszta Hawaii!!!

Persze a Hawaii pizzának nem sok köze volt Hawaii-hoz, de valamennyi mégis: az Atlas Obscura megtalálta, és interjút készített azzal a görög emigránssal, aki annak idején Kanadába letelepedve megalkotta a modern gyorséttermi fogások egyik legismertebbjét. Ráadásul mindezt a világ egyik leghawaiitalanabb országában: Kanadában.

Panopoulos az ötvenes évek végén szállt hajóra, hogy elhagyja szülőhazáját, Görögországot és átkeljen az Újvilágba. Amikor a hajó megállt Nápolynál, a görög belekóstolt az akkoriban még helyi dolognak számít klasszikusba, a margheritába.

Pizza Kanada

Ez, ugye, mindössze tészta, paradicsomszósz, paradicsom és sajt 1886 óta. Panopulos akkor, 1957-ben, még nem gondolta, hogy sokáig nem fog ilyen jót enni.

Kanadába érkezett, ahol Chatham városában telepedett le, amely nem messze esett az amerikai határtól. Pizza persze nem volt sehol, a legközelebb még Kanadában Detroittal szemben, Windsorban lehetett kapni.

A 81 éves görög visszaemlékezése szerint a windsori pizza nem nagyon hasonlított nápolyi elődjére. A tésztáját nem elég magas hőfokon sütötték meg (400 celsius minimum), a rávalók pedig kimerültek a gomba, a sajt és a sonka és a pepperoni szűkös variációiban.

Kanadában tehát boralmas volt a pizzahelyzet, de akkor még Detroitban is csak korrekt, de felejthető pizzák készültek: Nem voltak rosszak, de nem volt bennük semmi különleges, pizzalázról egyáltalán nem volt még szó.

Az Atlas Obscura pl. idéz egy 1962-es torontói lap pizzáról írt cikkéből: a cikkben egy morzsatésztából készült, spanyolnak csúfolt valamit ajnároztak, mint az európai pizzát, amin a sárga rizs mellett bécsi virsli volt a rávaló.

A kínai szakács

Panopoulos éttermében, a Satellite-ban sem volt sokáig semmi érdekes, ahogy erről ő maga is megemlékezik. Reggelente palacsintákat, később burgereket, sülteket, majd salátát és májat szolgáltak fel a betérő, munkából érkező vendégeknek.

A Hawaii pizza születését két dolog előzte meg: egyfelől Panopulos felvett egy ázsiai szakácsot, hogy az akkoriban egyetlen különleges, egzotikusnak számító - és a vendégek előtt már ismert - ételt, édes-savanyó disznóhúst is tudjon a vendégeknek kínálni.

A másik pedig maga Hawaii állam 1959-es tagállammá nyilvánítása volt: a negyvenes évek végétől hazatérő amerikai katonák élménybeszámolói, a tiki kultúra, az egzotikus gyümölcsökből készült koktélok elterjedése, és az egész kontinenst elárasztó ananászkonzervek végre valami színt csempésztek a hólepte Kanadába is.

Panopoulos elérkezettnek látta az időt, hogy fantáziáit az édes-savanyú-sós ízekről pizzába öntse: leemelt a polcról egy ananászkonzervet, és a tartalmát - leszárítás után - ráborította a sonkás pizzájára, megsütötte és - annak ellenére, hogy mindenki hülyének nézte - megette.

Annyira ízlett neki, hogy azonnal reklámozni kezdte az új specialitást - kihasználva a Hawaii felé fordult érdeklődést -, és hamarosan - oké, pár évtized alatt - az egész világon elterjedt a találmánya.

Amit egyébként - és ezt ma is, 81 évesként is sajnálja - nem védett le, így aztán meggazdagodni nem is gazdagodott meg belőle, de még ma is eszi, és állítása szerint ízlik neki.

Azóta pedig micsoda karriert futott be a Hawaii pizza! Sőt: annak nem pizzából készült változatai is: minden ananászos dolog, a sült csirkemelltől kezdve a melegszendvicsen át a hússalátáig megkapta a „hawaii” jelzőt.

Ha én Hawaiion lennék szakács, most azonnal feltalálnám bosszúból a Pizza Kanadát, csak azon kéne még gondolkodni, hogy mit kéne rátenni, hogy üssön is?(Atlas Obscura)

***

Címlapkép: Being as Isabella