A Vecernij List című horvát lap hétfői számában arról ír, hogy a MET és a horvát PPD nevű cég komolyan érdeklődik a horvát állami Petrokemijáért. Utóbbi egy kutinai műtrágyagyár, Horvátország második legnagyobb exportőre.

A MET pedig egy svájci bejegyzésű energiakereskedő, de tulajdonosai nagy része Magyarországhoz kötődik. A tulajdonosok közül a legnagyobb a Mol, továbbá ott van még Lakatos Benjámin volt Mol-os üzletember, Garancsi István, a Videoton focicsapat tulajdonosa, Nagy György volt wallisos üzletember, akit Csányi Sándor üzlettársaként is ismernek, illetve benne van még a cégben egy orosz üzletember is, akiről alig tudni valamit.

A MET magyarországi üzleteiről itt írtunk korábban részletesen. A céget a hazai energetikai piacon sokan az Orbán-kormány kedvenc vállalatának tartják.

A csőd szélén van a kutinai gyár, mert drágán jut csak gázhoz

A kinézett műtrágyagyár jelenleg a horvát állam tulajdona, de mivel évek óta veszteséges, és nagyon komoly tartozásai is vannak, ezért már régóta napirenden van a privatizációja. A kutinai gyár hatalmas forgalmat bonyolít: 2014-ben 93 milliárd forintnak megfelelő árbevétele volt, és a cég adja a horvát GDP 0,9 százalékát. Viszont annyira rosszul áll, hogy állítólag ha nem sikerül eladni, akkor bezárják. Tavaly 250 millió kunát (10 milliárd forintot) költött a horvát állam a cég feltőkésítésére, de ez a pénz hamarosan elfogy, és a cég fizetésképtelen lesz.

A Petrokemija rengeteg pénzzel tartozik az általa használt földgázért, részben a PPD-nek, részben pedig az INA-nak. Utóbbi a horvát állam és a Mol közös cége, ahol a két tulajdonos közti ádáz viták évek óta hátráltatják a cég működését. Korábban felmerült, hogy az adósságok lenyelése fejében a PPD és az INA közösen veszi meg a gyárat, ám az INA végül elállt ettől. A legújabb fejlemény az, hogy úgy tűnik, a MET léphet az INA helyébe.

Ha a MET-nek van olcsó gáza, akkor nagyon megéri műtrágyagyárat vennie. A műtrágyagyártáshoz ugyanis elsősorban földgáz kell, de abból nagyon sok. Dmitrij Firtas, az ukrán gázoligarcha is több műtrágyagyárat vett a volt Szovjetunió területén a 2000-es évek első felében, mert az egész iparág kulcsa a hozzáférés az olcsó földgázhoz. Úgy tudjuk, hogy Bige László, a péti műtrágyagyár tulajdonosa is úgy lett a második leggazdagabb magyar az idei százas listán, hogy hosszú évekre előre lefoglalta a HAG-gázvezeték kapacitásának egy részét, hogy az általa szerzett olcsó gázt kifejezetten a saját műtrágyagyárának, a Péti Nitrogénműveknek behozhassa. Másfél éve még a Péti Nitrogénművek is érdeklődőt a gyár iránt, de végül csak a szándéknyilatkozat megtételéig jutott.

A Seebiz.eu című horvát lap tavaly őszi információja szerint a Petrokemija 420 dollárért vette az INA-tól a gázszükségletének 75 százalékát (a gáz árát ezer köbméterenként számolják). Ez igen magas ár, ennyiért adták az oroszok Ukrajnának a gázt, amikor büntették a kijevi kormányt Janukovics elnök elűzése után. Szijjártó Péter idén februárban arról beszélt, hogy Magyarország 260 dollárért veszi a gázt Oroszországtól. A MET az utóbbi években minden jel szerint olcsóbban tud általában gázt vásárolni Nyugat-Európában, mint amennyiért az oroszok közvetlenül eladják Magyarországon, hiszen erre a képességükre épült 2011-2015 között magyarországi üzleti modelljük. Ez arra utal, hogy az utóbbi négy évben jellemzően 350 dollárnál olcsóbban, de akár még 260-nál is olcsóbban jutottak földgázhoz.

Vagyis nem csoda, hogy nem ment jól a műtrágyagyár 420 dolláros gázár mellett, és nem lenne csoda, ha a MET beszállásával jobban menne.

Az ilyenhez általában kellenek az oroszok is

Érdekesség, hogy a PPD, a másik potenciális vásárló az orosz Gazprom stratégiai partnere. A PPD is adott el gázt a Petrokemijának az utóbbi években, és azt a mennyiséget a Gazprom egy svájci leánya garantálta a szerződésben. A Gazprom a PPD beszállítójaként tért vissza 2013-ban a horvát piacra, ahonnan néhány évre kiszorult korábban.

A MET minden bizonnyal továbbra is számít arra, hogy az orosz-magyar hosszú távú szerződésben foglalt árnál olcsóbban lesz képest gázt vásárolni. Erre utal, hogy a Magyar Telekommal a közelmúltban állapodtak meg egy közös cég alapításáról, ami gázt és áramot árul majd. És az sem lehet véletlen, hogy megvették Magyarország második legnagyobb kapacitású erőművét, a földgázzal működő Dunamenti Erőművet.

A Vasárnapi Hírek Putyin orosz elnök látogatása után arról írt, hogy infomrációik szerint az orosz elnök arról is egyeztetett a magyar politikai vezetőkkel, hogy a MET különösen olcsón juthat orosz gázhoz.

Ha a PPD és a MET a Petrokemija adósságainak terhére, vagyis lényegében készpénz nélkül megveheti a céget, és sokkal olcsóbb gázzal tudják ellátni orosz partnereiknek köszönhetően, akkor ez egy remek lehetőség számukra. (Még tavaly jelezte a horvát állam, hogy a tartozások elengedéséért átadná a cég részvényeinek 44 százalékát a befektetőknek.) A horvát állam pedig nagyon nem akarja, hogy a gyár csődbe menjen, és a 2300 dolgozó elveszítse az állását. Más érdeklődő a cégre a mostani privatizációs körben nincs.