A Corvinus és az ELTE oktatóiból és hallgatóiból álló Aktív Fiatalok Kutatócsoport megvizsgálták a magyar egyetemi hallgatók társadalmi aktivitását. Az ország egyetemeiről 800 fiatalt kérdeztek meg.

A Jobbik az első

Ezek alapján az egyetemisták között továbbra is a Jobbik a legnépszerűbb párt, a két évvel ezelőtti eredményekhez képest pedig sikerült elhúzniuk a többiektől, most a hallgatók 20 százaléka szavazna rájuk. 2013-ban még csak 17 százalékon álltak. Jobbikosok között vannak a legtöbben, akik szerint elfogadható a diktatúra. Ők jellemzően kistelepülésekről származó, alapképzésre járó hallgatók, akik azt mondták, hogy csak a maguk módján vallásosak.

Visszakapaszkodott az LMP

Az LMP-nek sikerült feljönnie a fiatalok között 15 százalékra. Valószínűleg az Együtt-PM eltűnésének köszönhetik, hogy megint vissza tudtak kapaszkodniuk a második helyre. Az LMP támogatói inkább nagyvárosokból jönnek, akik magasan képzett családból származnak és már az alapképzésnél magasabb képzési szinten vannak. Ebben a csoportban a nők vannak többségben.

Megzuhant a Fidesz

Ugyanakkor a Fidesz zuhanása az egyetemeken is megfigyelhető, a kormánypártokra már csak az egyetemisták 12 százaléka szavazna. Két évvel ezelőtt még a második helyen álltak 16 százalékkal. A fideszes egyetemisták a leginkább vallásosak, a jövőjükkel kapcsolatban ők a legmagabiztosabbak.

A baloldal megy a levesbe

A 2013-as kutatáshoz képest szinte eltűnt az akkor még harmadik helyen álló Együtt-PM. Most közösen indulva is csak 4 százalékot kapnának az egyetemistáktól, külön pedig az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékot húzhatna be. Az MSZP 3, a DK pedig 2 százalékot kapna.

A bizonytalanok aránya pedig 41 százalékra emelkedett. Csak 46 százalékuk mondta azt, hogy most elmennének szavazni a választásokon.

A politika az valami korrupt, hazug, csaló, szar dolog

A fiatalokat egyre kevésbé érdekli a politika, idén már csak 27 százalékuk mondta azt, hogy érdeklik ezek a kérdések. A kutatók megkérdezték tőlük azt is, hogy mi jut eszükbe arról a szóról, hogy politika, itt a két évvel ezelőttihez képest idén már szinte csak negatív dolgok jöttek elő.

Leggyakrabban a korrupció, hazugság, a csalás, az Orbán, a Viktor és a szar szavak ugrottak be nekik a politikáról elsőre.

A válaszoló egyetemisták 47 százaléka gondolja úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. Ez az arány valamennyivel növekedett is az előző felméréshez képest. Ám ez még mindig nagyon alacsonynak számít, hiszen a demokrácia mellett állók száma még mindig nem érik el az egyetemre járók felét sem.

Ezen túl 32 százalék van úgy vele, hogy neki tulajdonképpen mindegy, az egyik rendszer olyan, mint a másik. A hallgatók 21 százaléka pedig bizonyos körülmények között jobbnak tartaná a diktatúra bevezetését.

Leginkább a társadalomtudományos és a jogász szakok hallgatói voltak demokráciapártiak, míg az informatikusokat, műszaki és agrár képzésre járókat és az egészségtudományi szakok hallgatóit zavarná a legkevésbé a diktatúra bevezetése.

Ugyanakkor még a demokráciapártiaknak is bőven vannak problémáik a rendszer működésével:

A hallgatók több mint kétharmada elégedetlen azzal, amit ma Magyarországon demokráciának nevezünk.

Kilenc százalékuk mondta azt, hogy részt vett az őszi, téli tüntetéseken, és 16 százalékuk mondta, hogy bár személyesen nem voltak ott, de támogatták a megmozdulásokat.

Az egyharmaduk végleg lelépne

A felmérésben rákérdezte arra is, hogy állnak az egyetemisták a kivándorláshoz. Tovább nőtt azoknak az aránya, akik valamelyik másik országba mennének dolgozni.Közülük

37 százalék tervezi azt, hogy külföldön telepednek majd le.

Ugyanakkor a nappali tagozatos egyetemistáknak már 63 százaléka gondolt arra, hogy külföldre menjen dolgozni. Köztük az orvostanhallgatóknak a legmagasabb az aránya.

A kutatók az eredményeiket összehasonlították a TÁRKI teljes népességre vonatkozó adataival is, amiből kiderül, hogy sokkal nagyobb opció a kivándorlás az egyetemre járók között.

Leginkább azok lépnének, akiknek van nyelvtudásuk, van külföldi tapasztalatuk, vagy akik a helyzetüket valamiért bizonytalannak találták. Azonban a kivándorlási hajlandóság legtöbbször független attól, hogy valaki gazdag vagy szegény családból származik. Egyedül fideszesek között jelentősen kisebb azoknak az aránya, akik elhagynák az országot. A legnagyobb arányban a bizonytalan szavazók mennének el.

A kutatásból az is kiderült, hogy a családi háttér alapvetően meghatározza, hogy ki milyen képzési szintre tud eljutni, tehát a magyar felsőoktatási rendszer továbbra is csak kis mértékben tudja biztostani a társadalmi mobilitást.