LEHET!

Jobban mondva, akár lehet is.

Még jobban mondva, nem annyira valószínűtlen, hogy lesz egyszer, mint amennyire eddig valószínűtlennek hittük.

Az MTA egyik új kutatása az erdélyi Szent Anna-tónál található Csomád vulkánt, a Kárpát-medence legfiatalabb tűzhányóját vizsgálta. Kiderült, hogy a Csomád alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test, tehát az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja szerint nem zárható ki, hogy az inaktívnak tekintett tűzhányó felébred. A kutatás során új eljárással igyekeztek meghatározni a Csomád korábbi kitöréseinek pontos idejét, és az eredményeket a vulkanológia egyik vezető folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research is publikálja.

A kutatás szerint a Csomád nagyjából 32 ezer éve inaktív, de lényegesen fiatalabb képződmény, mint ahogy eddig gondolták. Utolsó kitörése idején 10 kilométer magasra lövellte a hamut, és a vulkáni hamufelhőből még 20 km távolságban is több centiméter nagyságú horzsakövek potyogtak. A vulkáni hamuanyag egészen a Fekete-tengerig eljuthatott.

„A frissen publikált eredmények nagy jelentőségűek, és fontos, hogy mindkét esetben újszerű vizsgálati módszert alkalmaztunk. A bazaltvulkánok kialakulásának felderítésében a kőzetekben lévő ásványok megjelenésének és kémiai összetételének nagy felbontású elemzése ad új perspektívát. A Csomád esetében a cirkonásványok héliumizotópos kormeghatározásával sikerült megadnunk a kitörési korokat. A kapott eredményeket más kormeghatározási módszerekkel ellenőriztük, és ugyanolyan koradathoz jutottunk. Ez pedig új lehetőséget jelent a tűzhányók működési idejének meghatározásában” – mondta Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója az eredményekről.