Bulgáriában 2014-ben döntött úgy a kormány, hogy kerítést emel a Törökországgal közös határra. A szíriai polgárháború eldurvulásával és az ISIS előretörésével párhuzamosan egyre több menekült áramlott a Közel-Keletről az EU felé, és mivel az embercsempész-útvonalak legfontosabb megállója a régióban Isztambul, rengeteg menekült áramlott be gyalog Bulgárián keresztül az EU területére. Bulgária egyelőre nem a Schengeni zóna tagja, így kis EU-s támogatással ugyan, de főleg önmaga gondoskodik a határainak őrzéséről. A több ezer, főleg szíriai menekült 2014-re a szófiai kormány szerint humanitárius krízist okozott az országban, ezért jött a kerítés.

Az első stádiumban csak egy kicsit több mint 30 kilométeres drótkerítést emeltek a legproblémásabb szakaszra.

Ez így néz ki:

Nagyjából 3 méter magas, drótból van, a tetején szögesdrót gátolja, hogy átmásszanak rajta. Szijjártó Péter külügyminiszter tájékoztatása szerint a miénk ennél mindenképp magasabb lesz, de jelen állás szerint hosszabb is, a magyar kormány ugyanis a teljes szerb-magyar határt bedrótozná 175 kilométeren.

A bolgár kormány rengeteg kritikát kapott a kerítésért, de folyamatosan azzal védekeztek, hogy a drót teljesíti a feladatát, hiszen több ezer fővel kevesebb menekült áramlik az országba a határzár óta. Ezzel viszont lényegében elismerik, hogy a kerítés menedékkérőket fordít vissza, menedékkérőket visszafordítani pedig elvileg tilos. Igaz, szigorúan véve jogilag nem felelősségre vonható ezért a szófiai kormány, hiszen akkor válik valakiből menekült, ha menekültstátuszért folyamodik, ezt pedig ebben az esetben meg sem tudják tenni az emberek, ugyanis a kerítés miatt be sem léphetnek az országba.

A kritikák ellenére a bolgár kormány 2015 elején úgy döntött, tovább építi a drótkerítést. A tervek szerint a következő lépésben 130 kilométerrel hosszabbítják meg, de a végső cél náluk is a teljes határszakasz lefedése, ami náluk egy 275 kilométer hosszú kerítéssel lenne kivitelezhető.

A bolgár kormány a legdurvább kritikákat azért kapja, mert az utóbbi hónapokban megszaporodtak azok az ügyek, melyekben erőszakos fellépéssel vádolnak bolgár vagy török határőröket a kerítés környékén. Több esetben merült fel bolgár határőrökkel szemben a gyanú, hogy személyesen is visszafordították a menedékkérőket és meg is verték őket. A határ török oldalán ugyanez a helyzet, a török határőröket ugyanezekkel vádolják, csak jóval gyakrabban.

Nemrég bizonyítottan visszafordítottak a határról egy szíriai menekültekből áll csoportot, pedig gyerekek is voltak közöttük.

Márciusban rejtélyes körülmények között meghalt két iraki férfi a kerítés körül. A két holttestet összeverve találták meg a határ török oldalán, haláluk oka minden bizonnyal a verések okozta sérülések és a kihűlés volt. Az áldozatok bizonyítottan egy jazidikból álló csoporttal jöttek a határig Irakból. Az Irakban élő jazidi kisebbséget jelenleg is irtja az ellenőrzése alatt álló területeken az ISIS, a csoport ezért hagyta el otthonát. tehát vitán felül állóan olyan emberekről van szó, akik jogosultak a menekültstátuszra szinte minden országban, hiszen hazájukban veszélyben van az életük.

Nemzetközi szervezetek sorra tiltakoznak a bolgár kormánynál, amiért határőrei nem bánnak megfelelően a menekültekkel, sőt alkalomadtán vissza is fordítják őket. A tiltakozók, köztük az ENSZ és az EU egyes szervei arra figyelmeztetik Bulgáriát, hogy az ország az EU tagjaként önállóan is vállalt számos olyan nemzetközi kötelezettséget, amit megsért azzal, hogy embertelenül bánik a menekültekkel.

(további olvasnivaló a bolgár kerítésről: Hurriyet Daily, IBITimes, Standart, Reuters, UNHR, Newsweek)