Brüsszel és Budapest között kedd este óta szünet nélkül megy a diplomáciai üzenetváltás a Dublin III. nevű szerződésről.

"Minden szinten, folyamatosan ezen dolgozunk, szeretnénk megérteni végre, hogy mit akarnak a magyarok"

- mondta szerda kora délután az Európai Bizottság egyik munkatársa Brüsszelben, aki menekültügyi vonalon dolgozik.

A név nélkül nyilatkozó brüsszeli bürokrata úgy tudja, hogy ígéretük van arról, hogy Orbán Viktor személyesen magyarázza el, hogy mi a helyzet, külön Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek és Donald Tusk tanácsi elnöknek is. "Orbán levelet ír nekik, illetve a csütörtöki csúcson személyesen is elmondhatja, hogy mi a helyzet."

A Dublin III. egy menekültügyi egyezmény az EU-n belül. Ez egyrészt előírja, hogy minden menekültet regisztrálni kell abban az országban, ahol először belép az EU-ba. Másrészt bizonyos feltételek mellett lehetőséget ad arra, hogy az EU belsejéből visszaküldjenek ilyen embereket abba az országba, ahol regisztrálták őket. (Például ha még nincsenek fél éve az adott országban és nem élnek ott rokonaik, stb.)

Nem mondtak semmit Budapestről

"Több tagállam kedd este jelezte a bizottságnak, hogy Magyarország közölte velük, felmondják ezt az egyezményt, és nem fogadnak a Dublin III. alapján visszaküldött menekülteket. Nem értettük, hogy mi történik, Magyarország a bizottságot nem értesítette" - mondta a bizottsági munkatárs. A bizottságnak azért kellene tudnia egy ilyen magyar döntésről, mert éppen az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a közös szabályok betartását.

Szerda délelőtt a magyar álláspont már nem az volt, mint ami még kedd este volt. Szerdára már a magyar külügyminiszter, az igazságügyminiszter és az EU-s nagykövet egyaránt azt mondták, hogy nem mondtunk fel semmit, csak egy kis türelmet kérünk, hogy egyelőre ne küldjenek vissza menekültet ide.

Német és osztrák újságíróknak a brüsszeli magyar diplomácia vezetője szerdán már azt magyarázta, hogy csak addig kérne türelmet Magyarország, amíg kiépít elég kapacitást az érkezők elhelyezésére. Trócsányi László igazságügyminiszter technikai szünetről beszélt a budapesti parlamentben ezalatt.

Miért? Meddig? Mi kellene?

A bizottság képviselője szerint egyáltalán nem világos, hogy mit akar a magyar kormány, mert a tagállamok kormányai kedden még elég mást mondtak a magyarokról.

"Nem tudjuk, hogy mi a valóság. Nem tudjuk, hogy meddig kérik a magyarok a  felfüggesztést, nem tudjuk, hogy milyen technikai problémáik vannak, nem tudjuk, hogy mennyi időre van szükségük, hogy rendezzék a gondjaikat, és mitől remélnek változásokat, és ezek eléréséhez mi kellene nekik."

Hozzátette: "Ha a magyar kormánynak nincs elég embere, hogy ellenőrizze a határait, vagy hogy regisztrálja az érkezőket, akkor a Frontex (az EU határvédelmi ügynöksége - szerk.) tud embert küldeni Magyarországra. Szicíliában is ott vannak a munkatársaink, tudunk küldeni szakembereket, határőröket akár Magyarországra is. De nem tudjuk, hogy mi kellene. A zöld határra kellene ellenőrzés?" Pénz is lenne szerinte: "Van a bizottságnak ilyen típusú vészhelyzetekre szolidaritási kerete, ebből is igényelhet Magyarország, akár fogadóközpontok felállítására is, ha ez kell" - tette hozzá.

A bizottsági munkatárs szerint hasznos a bizottsághoz fordulni, ha baj van:

"Látta már a számokat, hogyan alakult a koszovói menekültek helyzete? (Több mint húszezren léptek be Magyarországra az év első három hónapjában, de azóta már alig érkeznek onnan. - szerk.) Magyarország akkor segítséget kért, és mi néhány hét alatt kezeltük a problémát. Egy asztalhoz ültettük a szerb és a koszovói kormányt, ami már önmagában sem kis feladat, és megmondtuk nekik, hogy ez így nem mehet tovább."

A bizottsági munkatárs lényegében arra célzott, hogy megfenyegették a két kormányt, hogy soha nem fognak állampolgáraik vízummentességet kapni az EU-tól, ha nem állítják meg a koszovói menekültáradatot.

"Érteni szeretnénk a problémát, és ha értjük, akkor tudunk segíteni"

- fejezte be a magyar ügy magyarázatát.