Péntek hajnali háromkor elég rosszkedvűen fejezték be csúcstalálkozójukat az európai országok vezetői. Alig jutottak valamire.

De Orbán Viktor nagyjából elérte azt, amit akart ezen az éjszakán:

• Számos kollégájával együtt sikeresen megfúrta az Európai Bizottság tervét, miszerint kötelező kvóták alapján osszanak szét menekülteket a tagállamok.
• Elérte, hogy Magyarország speciális elbánást kapjon, és egyáltalán ne kelljen befogadnia senkit sem abból a 60 ezer menekültből, akiknek letelepítésében a tagállamok vezetői elvben megegyeztek. Magyarországon kívül Bulgária kapja még meg ugyanezt a kedvezményt.
• Elérte, hogy a tanács elismerje, hogy Magyarország különösen nehéz helyzetben van, és ne csak az olasz és görög menekültválságról legyen szó.

Nem lesz befogadási kvóta

Az EU-csúcs három nagy témája közül az egyik a menekültkérdés volt. Magyarországot ez érinti leginkább, és itt elég erős készülődés volt magyar részről.

Idén minden eddiginél több ember akar az EU területére költözni Afrikából, a Közel-Keletről és Közép-Ázsiából, részben a szír és iraki polgárháború miatt, részben pedig azért, mert Líbiában nem őrzik a határt.

A helyzet kezelésére az Európai Bizottság azt javasolta, hogy két éven belül a tagállamok fogadjanak be 60 ezer menekültet. Közülük 40 ezret Olaszországból és Görögországból telepítsenek át más tagállamokba, hogy az ottani gondokon enyhíthessenek. További 20 ezret pedig az EU-n kívüli menekülttáborokból osszanak szét.

Ebbe végül a tagállamok vezetői belementek. Abba viszont már nem mentek bele, hogy az elosztás egy képlet szerint történjen. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság kidolgozott egy modellt, ami előírná, hogy az egyes országok gazdasági lehetőségeihez és lélekszámához mérten hány embert kellene, hogy befogadjanak. Ezt lesöpörték, a tiltakozók között volt Magyarország is.

Ehelyett önkéntes felajánlásokkal helyezik el két éven belül ezt a hatvanezer embert. Hogy pontosan hogyan, azt júliusban a belügyminiszterek találkozóján döntik el (a terv szerint).

Két ország jelezte, hogy ebben az önkéntes rendszerben sem hajlandó részt venni: Magyarország és Bulgária. Azzal érveltek, hogy hozzájuk így is rengeteg menekült érkezik. Úgy tűnik, hogy a többi ország kérésüket elfogadja, és így Magyarországra nem jön senki a 60 ezer befogadandó menekültből.

Jean-Claude Juncker egyébként jelezte, hogy ezt a hatvanezret elég szerény számnak tartja.

A vitában az olasz miniszterelnök felháborodottan támadta a kvótarendszert visszautasító kollégáit. Azt mondta, hogy nem méltóak az európai névre.

Visszaküldik a gazdasági bevándorlókat

A tanács azt az alapelvet is elfogadta, hogy akiről kiderül, hogy nem jogosult menekült státusra, azt vissza kell küldeni oda, ahonnan jött. Igyekeznek az elvhez majd gyakorlati rendszert is illeszteni.

Téma lett a magyar helyzet

A magyar ügy külön napirendre került, a magyar helyzetről további döntések várhatók. Például nagyon szeretnénk konferenciát tartani Budapesten a Balkán felől érkező menekültek kezeléséről.

Ilyen értelemben egész sikeresnek tűnik a magyar kormány kedd esti hisztériakeltése a Dublin III. szerződés felmondásával. Többek szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy ne csak a mediterrán térség gondjaival foglalkozzanak a tanácsban. Az más kérdés, hogy a magyar önkényes kiugrás a szerződés alól ártott-e az ország hitelességének. A szerdai óvatosabb budapesti hangvétel arra utal, hogy erős negatív visszajelzések is jöttek.

A tanács azt is kifejezte, hogy aki nem tartja be a menekültüggyel kapcsolatos szabályokat, az a schengeni rendszert fenyegeti. Ezzel közvetetten több országot is rendreutasítottak. Egyrészt Görögországot, ahol nagyon lazán veszik a menekültek regisztrációját, és könnyedén észak felé engedik az érkezőket. Magyarország emiatt különösen aggódik, mert így sok menekültet Magyarországon regisztrálnak először a schengeni zónában, akkor is, ha közben megjárták már Görögországot is.

Ugyanakkor a szabályok be nem tartása miatti beszólás Magyarországra is vonatkozik, hiszen éppen kedden jelezte Budapest több más tagállamnak, hogy a Dublin III. szerződés egy része alól felmentést kér. Vagyis Magyarország nem akarja fogadni azokat, akiket ugyan Magyarországon regisztráltak először a schengeni övezetben, de utána az övezet egy másik országába mentek tovább.

A magyar kormány azt terjeszti, hogy azért is ennyire kemény menekültügyben, mert attól tartanak, hogy egy esetleges görög csőd esetén Görögország felől még több bevándorlót engednek Magyarországra, illetve ha Ukrajnában rosszabbodik a helyzet, akkor onnan is jöhetnek menekültek nagy számban. És már most meg akarja mutatni a kormány, hogy ezt nem akarja segítség nélkül kezelni.

Ugyanakkor a menekültkérdés élezése belpolitikai célokat is szolgálhat, hiszen hiába érkezik nagyon sok menekült Magyarországra, túlnyomó többségük rögtön tovább is áll nyugat felé, és a magyar hatóságok sem tartóztatják őket sokkal jobban mint görög kollégáik. Ilyen értelemben akkor lesz nagy gondja Magyarországnak, ha Ausztria vagy Németország egyszer elkezdené tömegével visszaküldeni ide őket. A kormány bevándorló-ellenes kirohanásai ezért a hazai közvélemény figyelmének lekötéséről is szólhatnak.

A görög őrületre nincs megoldás

A csúcs legégetőbb kérdése azonban nem a menekültügy, hanem a görög válság volt. Csak erről már alig beszéltek, mert az már délután eldőlt, hogy itt megint nem sikerült eredményt elérni.

Június 30-a a határidő. Eddig kell megegyeznie az EU-nak és Görögországnak, hogy mi lesz. Hetek óta folyamatosan tárgyalnak, az eurózóna pénzügyminiszterei lassan több időt töltenek Brüsszelben mint otthon.

A görög kormánynak 1,6 milliárd eurót kell törlesztenie 30-án az IMF-nek. Erre a görög kormánynak nincs pénze. Lenne, ha megkapnák az IMF-től, az Európai Bizottságtól és az Európai Központi Banktól azt a 7,2 milliárd eurós kölcsönt, amit már megígértek nekik. A gond az, hogy a görög kormány nem akarja azokat a spórolási feltételeket teljesíteni, amiket a 7,2 milliárdért még korábban előírtak nekik.

A helyzet egyrészt egyszerű: a görögöknek azoknak kellene törleszteniük, akik a törlesztéshez szükséges hitelt adnák. Elvben ilyen pozícióból könnyebb egyezkedni, mintha egy harmadik félnek tartoznának. Csakhogy a helyzet mégsem egyszerű, mert egyik fél sincs abban a helyzetben, hogy engedni tudjon.

Az év elején megválasztott görög kormánypárt (a Sziriza) azzal az ígéretével nyert, hogy újratárgyalja a hitel feltételeit. Ezért kerülhettek hatalomra. Ha engednek, akkor létezésük értelmét vesztik el.

Az EU és az IMF pedig előre megmondta, hogy nem lesz könnyítés. Hagyták elbukni a velük együttműködő előző görög nagykoalíciót. Amikor ők szóltak, hogy bukni fognak ha nem lesz könnyítés, akkor sem engedtek. Hogyan engedhetnének akkor annak, aki eleve ellenségesen állt hozzájuk? És mit mondjanak a saját választóiknak? Ha engednek, akkor sok most hivatalban lévő miniszterelnököt elsöpörnének a Szirizához hasonló pártok.

A Sziriza azt mondja, hogy ezek a feltételek teljes romlásba döntik Görögországot. Az EU és az IMF pedig azt, hogy beláthatatlan következményei lennének, ha hagynák magukat zsarolni, soha senki semmilyen feltételt nem teljesítene, ha most belemennek ebbe. Különben is, a görögök kaptak már könnyítést korábban.

A vita tétje óriási: ha a görögök 30-ig nem fizetnek, akkor csődbe mennek, és ebből az következne, hogy le kell cserélniük az eurót saját pénzre. A következményei ennek nehezen megjósolhatók, de az biztos, hogy az egész európai integráció eszménye megsínylené. Ahogy megsínylené mindenki, akinek vagyona van Görögországban. Az egyébként is problémás Balkánon egy újabb teljesen instabil állam lenne, ami az orosz befolyás növekedésétől a menekültválságig egy csomó szempontból lenne aggasztó.

A kiszámíthatatlan és veszélyes következmények miatt van a világban egy olyan hangulat, hogy úgyis megegyeznek majd. Talán a két fél sem hiszi el a másikról, hogy nem fog engedni a végén. Eddig azonban senki sem engedett, és az idő vészesen telik.

A megoldáshoz nem kerültek közelebb a csütörtöki csúcson sem. Sem az eurózóna külön tartott csúcsán, sem a teljes esti csúcson. Szombaton megint lesz egy tárgyalási kör, akkor az eurózóna pénzügyminiszterei találkoznak ismét. Akkor már csak két és fél napja lesz a görögnek hátra, hogy törlesszenek, vagy csődbe menjenek.

A másik meg a brit probléma

Görögország csőddel távozhat az EU-ból, Nagy-Britannia meg népszavazással.

David Cameron brit miniszterelnök azzal az ígérettel nyert választást nemrég, hogy két éven belül népszavazást ír ki a brit EU-tagság fenntartásáról. Cameron azt mondja, hogy maradásra buzdítja majd a szavazóit, ha az EU teljesíti a követeléseit. Ezeket tárta a mostani csúcson a kollégái, vagyis a többi ország vezetője elé.

A brit követelések lényege, hogy még szabadabban dönthessenek az eurót nem használó tagállamok, hogy csatlakozzanak-e egy-egy EU-s követelményhez. Ugyan a britek eddig is a többiekhez képest sokkal több kivételt harcoltak ki maguknak, de ezt a rendszert még jobban intézményesítenék.

Az érdemi vitát az ügyben a decemberi csúcsra halasztották. Az Európai Bizottság alakított egy külön szervezetet a brit kérdés kezelésére addig is.

Állítólag vita sem volt, 10 perc alatt elmondta Cameron, hogy mit akar, Donald Tusk tanácsi elnök ezt megköszönte, és nem volt több szó a brit igényekről.

Inkább a menekültkérdésről indult újabb, szenvedélyes vita.