Szombat este fél kilenckor kiállt a holland pénzügyminiszter az újságírók elé Brüsszelben, és azt mondta, hogy

az eurózónának 19 tagja van, vagyis Görögország is a zóna tagja.

Ám azt is mondta, hogy

a görög segélyprogramnak június 30.-tól vége, és a hosszabbításról szóló tárgyalásnak is vége.

A kettőnek így együtt nem sok értelme van, még akkor sem, ha pillanatnyilag lehet igaz a két állítása egyszerre. Csak éppen lényegüket tekintve nem lehetnek egyszerre igazak.

Furcsa volt, hogy 19 tagról beszélt, amikor az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását ugyan tényleg 19-en kezdték, de csak 18-an fejezték be. A lemorzsolódás előtt 18:1 ellenében úgy döntöttek, hogy nemet mondanak a legújabb görög igényre. A görög pénzügyminiszter volt az, aki egyedül igennel szavazott.

Ebből az következik, hogy a görögöknek végük, ki kell szállniuk. Aztán a 18-ak visszamentek tanácskozni, és utána a csonka ülésről kijövők mind azt mondták, hogy az eurózónában még mindig 19 ország van.

Kedd éjfélig biztosan, ám hogy utána mi lesz, és hogy mire utalt az elkenős szöveg a 19-es létszámról szombat este Brüsszelben, azt nem egyszerű értelmezni.

A nap első felének eseményeiről itt írtunk részletesen.

Ha logikusan végigmegyünk, ebből nem lehet már kijönni

Június 30-án lejár az IMF/EU által biztosított mentőprogram, amit 2009 óta kap Görögország. Ez azt jelenti, hogy július elsejétől a görög államnak egyedül kell finanszíroznia a működését. Ezt tehetné az adóbevételeiből, vagy eladhatna állampapírokat. A baj az, hogy az adóbevételei ehhez kevesek, és senki sem akar tőlük állampapírt venni, mert senki sem bízik abban, hogy valaha viszontlátja a pénzét a görög kormánytól. Ráadásul a görög kormánynak törlesztenie kell a mentőprogramból korábban felvett kölcsönök részleteit. 30-án ki kéne fizetnie 1,6 milliárdot az IMF-nek, aztán 20-án ennél is többet az EKB-nak (Európai Központi Bank), meg hó elején a közalkalmazottak is várnak jó 2 milliárd eurónyi fizetést.

Mivel pénz nincs, fizetési kényszer pedig van, ezért Görögország szerda reggelre csődbe fog menni. Nem tud majd törleszteni az aktuális részletet az IMF-nek, és nem tud majd fizetést és nyugdíjt adni.

Ebből pedig az is következik, hogy nem használhatja tovább az eurót. Ez nem közvetlenül a csődből következik, de majdnem.

Jelenleg ugyanis nem csupán a görög állam szorul mentőprogramra, hanem a görög bankrendszer is. Az Európai Központi Bank a görög központi bankon keresztül folyamatosan eurót ad kölcsön minimális kamatra a görög bankoknak, hogy legyen náluk pénz. Ez mostanában különösen fontos, tekintve hogy az államcsődtől tartó lakosság hónapok óta veszi ki a pénzét a számlájáról, csak a mostani szombaton 600 millió eurót szedtek ki. A görög bankautomaták előtt hosszú sorok álltak szombaton, estére sok mellé rendőrt állítottak. Ha az EKB nem hitelez a bankoknak, akkor az automaták végleg és teljesen kiürülnek.

Az EKB azonban a szabályok szerint csak működőképes bankokat finanszírozhat, és államokat sem menthet meg. Vagyis ha egy eurózónatag csődbe megy, akkor az EKB nem rakhat az országba pénzt – elvben legalábbis. Erre a múlt héten egyébként külön figyelmeztette az EKB-t a német központi bank vezetője. Ha Görögország csődbe megy, akkor az EKB nem hitelezheti tovább a görög bankrendszert, és egyszer csak szó szerint elfogy az euró Görögországban.

Egy ilyen helyzetben pedig a görög kormány semmi mást nem tehet, mint hogy saját pénzt kezd el nyomtatni.

És ha a görögök mégis engednek?

Semmi sem utal rá, hogy a görög kormány elfogadná a program meghosszabbításáért adott EU-s feltételeket, de mondjuk hogy csoda történik, és vasárnap vagy hétfőn a görög kormány azt mondja, hogy oké, teljesítünk minden feltételt, csak ne menjünk csődbe.

Elvben már erre sincs lehetőség. Ugyanis a program meghosszabbítását el kell fogadnia az Eurogroupnak, de nincs ülésük összehívva a következő napokra. És el kellene fogadnia a hosszabbítást a német parlamentnek is, a német alkotmány ugyanis eseti döntést követel minden ilyen mentőcsomag finanszírozására. Ha most szombaton lett volna megegyezés, akkor a forgatókönyv szerint a német képviselők hétfőn szavaztak volna erről.

Nyilván lehetne vészhelyzetben valami rendkívüli eljárással kavarni, de elvben ez a vonat már elment, mert nincs a berlini parlament napirendjén a téma, és az EU-s pénzügyminiszterek sem jönnek össze már.

Szóval minden bukott?

A franc tudja igazából.

A francia pénzügyminiszter például olyanokat mondott szombat este, hogy Görögország mindenképpen az eurózóna tagja marad. Csak azt nem értette senki, hogy hogyan. És amikor az Eurogroupot vezető holland pénzügyminisztertől megkérdezték, hogy akkor most az EKB szerdán leáll-e a görög bankok finanszírozásával, akkor azt válaszolta, hogy erről nem tud nyilatkozni, mert az EKB egy független szervezet, ami egyedül dönt.

Elvben nem dönthetnek persze úgy az EKB frankfurti központjában, hogy egy csődbe ment országot finanszíroznak. Csakhogy 2012-ben a bank elnöke, az olasz Mario Draghi mondott egy olyat, hogy mindig mindent megtesz majd az eurózóna stabilitásáért. Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány napig, vagy néhány hétig még tolják majd a pénzt, arra hivatkozva, hogy amíg van még esély valami megállapodásra, addig az a néhány százmillió vagy milliárd euró kockázat megéri, hogy az európai egység álma ne tűnjön el.

És vannak még jogi nonszenszek

Az eurózónából az EU-s szerződések szerint nem lehet kilépni, csak az EU-ból. Vagyis elvben Görögországnak előbb az EU-ból kellene kilépnie, és csak utána kezdhetne saját pénz nyomtatásába, ha az európai szerződések szellemében akar eljárni. Azt viszont senki sem akarja, hogy Görögország kilépjen az EU-ból. Ez világpolitikai szinten okozna óriási átrendeződést okozna, különösen most, hogy Oroszország és a Nyugat között ennyire megromlott a viszony.

Ráadásul az EU-ból kilépni is csak két év átmeneti időszak után lehet jogszerűen. Vagyis alkotmányos megoldás a saját pénz bevezetésére nincs, holott az EKB pénzcsapjának elzárása esetén erre már a jövő héten szüksége lehet Görögországnak.

További jogi őrületet jelent, hogy a görög kormány addig nem tárgyal a mentőprogramról az EU-val, amíg nincs meg a jövő vasárnapra tervezett görög népszavazás eredménye. Amely népszavazást egyébként most szombat hajnali egykor jelentették be. Csakhogy: ez egyrészt 30-a után lenne, amikorra talán már minden mindegy. Másrészt a görög alkotmány tiltja, hogy pénzügyi kérdésekben népszavazást írjanak ki. Úgyhogy az egész elég maszatosnak látszik. (Egyébként egy szombati görög közvélemény-kutatás szerint az igenek, vagyis az EU-val való megegyezés hívei vannak többségben, 47 százalék van mellette, viszont nagyon magas a bizonytalanok aránya.)

Ami most jöhet

• Kormányválság Görögországban

A görög ellenzék azt akarja, hogy ne népszavazás jöjjön, hanem előre hozott választást tartsanak. Ehhez minimum az kellene, hogy a szélsőbaloldali Szirizáról leválasszák szélsőjobboldali koalíciós partnerét (összeköti őket, hogy mindketten EU-szkeptikusok). A vita a görög parlamentben már elkezdődött szombat este, és minden jel szerint bőven vasárnap hajnalig tart majd. Ha a Sziriza a koalíciós partnerével túléli a szombat éjszakát, és megszavazzák a népszavazás kiírását, és az még alkotmányos is lesz, akkor az Eurogroup aligha menti meg keddig Görögországot a csődtől.

UPDATE: Vasárnapra virradóra kényelmesen megszavazta a görög parlament a jövő vasárnapi népszavazást, a kormány a helyén van.

• Frankfurtban dől el minden

Ha jön a görög csőd, akkor az lesz a következő kérdés, hogy az EKB (a központja Frankfurtban van) már jövő héten megvonja-e az eurót Görögországtól, vagy valahogy időhúzásra mennek majd, és folytatják a bankok finanszírozását. Mint láttuk ezt nem igazán tehetnék meg, de kizárni sem lehet, hogy valamilyen ügyes jogi furfanggal megteszik.

Az EKB döntése pedig nyilván függ az EKB legerősebb tagjától, a német központi banktól, és a Bundesbank (ennek a központja is Frankfurtban van) aligha dönt Angela Merkel német kancellár akarata ellenében, bár papíron ők is függetlenek. A német pénzügyminiszter azt mondta szombat este, hogy „Görögország az eurózóna és Európa része marad, minden lehetőt megteszünk, hogy segítsünk Görögországon ebben a nehéz helyzetben”. Hogy ez arról szól, hogy a felelősséget a görögökre hárítsa, vagy pedig arról, hogy a végén úgyis kapnak eurót a görögök, azt talán csak ő és Angela Merkel tudják.

A Demokrácia és Dilemma Intézet (DeDi) tippje

A 444.hu kebelén belül működő think tank szerint az eurózóna kormányai arra játszanak, hogy hátha megbukik a görög kormány szerda reggelig. Erre utal, hogy Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroupot vezető holland pénzügyminiszter azt mondta, hogy ha győznének is az igenek a görög népszavazáson, akkor sem tudnának már együttműködni a mostani görög kormánnyal, hiszen nem lenne hiteles, hogy ők egy nem-szavazatra buzdító kampány után végrehajtsák a megszorításokat.

Ha bukik a kormány Athénban, akkor a DeDi tippje szerint a görögöket nem engedik ki a zónából és az unióból, hanem az új kormánnyal való megállapodásig meghosszabbítják a kifutó programot.

Ha a görög kormány marad, akkor engedik a csődöt. Bezárnak a jövő héten a görög bankok, nem lesz fizetésük az embereknek. Ám szerintünk még ekkor is hagynak egy egérutat, hátha ettől bukik meg a görög kormány. Ha ugyanis a görögök otthagyják az EU-t,

• akkor a Balkánon és a Földközi-tenger keleti felén az orosz befolyás hirtelen nagyot nőne. Ez nagyon megváltoztatná az erőviszonyokat. Szempont lehet, hogy a mostani kötélhúzásban látványosan nem szereplő USA a háttérből valószínűleg mindent megtesz, hogy a görögök ne váljanak ki az EU-ból.
• A Sziriza bukása elemi érdeke a spanyol, az olasz, a francia és több más európai kormánynak is, hiszen EU-ellenes és elitellenes politikájuk sikere a saját radikális ellenzéküket erősítené (a Podemost, az Öt Csillag Mozgalmat vagy éppen a Nemzeti Frontot).
• Az EU-s országok a görög csőddel és a drachma bevezetésével rengeteg pénzt vesztenének, valószínűleg soha nem látnák viszont azokat az eurómilliárdokat, amit eddig a mentőcsomagokba és a bankok finanszírozásába fektettek.
• Senkinek sem érdeke egy normális világban, hogy az győzzön, aki fel meri mondani a hatályos szerződéseit, és aki nem akarja fizetni az adósságait.
• Erősen EU-szkeptikus kormánya csak Görögországnak van most. A többiek kisebb vagy nagyobb eltökéltséggel, de az európai országok szövetségében látják a kontinens boldogulását.