Az Európai Unió kiadta a listát, amin a görög kormánytól elvárt pénzügyi stabilizáló intézkedések szerepelnek. Ezt kellett volna megtennie Görögországnak a finanszírozás folyamatossága érdekében, és erre mondtak nemet Cipraszék. Nem a teljes listára, a javaslatok nagyobb részével egyetértettek. Leginkább a nyugdíjreform verte ki a biztosítékot, a görög kormány azt (érthető módon) sokkal lassabban csinálta volna a javasolt ütemtervnél. A teljes dokumentum ide kattintva érhető el, de aki nem akarja elolvasni, annak alább röviden leírjuk, mit is kértek az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői a görögöktől.
Új idei költségvetést kellett volna elfogadtatni a parlamenttel és egy 2016 és 2019 közötti időszakra szóló középtávú pénzügyi stratégiát. 2015-től 2019-ig minden évben többlettel kellett volna zárni a költségvetést, idén 1, 2016-ban 2, 2017-ben 3, 2018-ban pedig a GDP 3,5 százalékát kellett volna megtakarítani.
A standard, 23 százalékos áfakulcs vonatkozna az éttermekre is. 13 százalékos áfatartalommal lehetne megvenni az alapvető élelmiszereket, az energiát és a vizet, és ez a kulcs vonatkozna a hotelekre is, a 6 százalékos kulcs pedig könyvre, színházra és gyógyszerre.
A hitelezők szerint a görög nyugdíjrendszer jelenleg nem fenntartható, ezért változtatni kellett volna rajta. Ki kellett volna tolni a nyugdíjkorhatárt, és szigorítani kellett volna az idő előtti nyugdíjazás lehetőségeit. Ezen kívül más módokon is vágni kellett volna az EU és az IMF szerint pazarló rendszeren.
Módosítani kellett volna a közszolgálati bértáblákon. Most van egy csomó speciális bértábla, ami teljesen átláthatatlanná teszi a rendszert. A hitelezők új, univerzális bértáblát akartak, ami megbízhatóság és rátermettség alapján jutalmaz. Módosítani kellett volna a béren kívüli juttatások rendszerén is. Teljesítményértékelést kellett volna bevezetni a közigazgatásban. Új, korrupcióellenes stratégiát kellett volna elfogadni. Bürokráciacsökkentő intézkedéseket kellett volna hozni, és egyszerűsíteni az engedélyezési eljárásokat.
Módosítani kellett volna a csődtörvényen, hogy a szabályozás jobban védje a hitelezőket. Új pénzügyi stratégia kellett volna, az állami tulajdonú bankok privatizálásával. Ezt megbízható, külföldi befektetők becsábításával kellett volna elérni.
Itt csak konzultációt írtak volna elő, semmi konkrétum.
Végre kellett volna hajtani az OECD teherautó-nyilvántartásra, kőolajtermékekre és italokra vonatkozó előírásait. Liberalizálni kellett volna az olyan ellenőrzött piacokat, mint a hajózás, és meg kellett volna nyitni az olyan szabályozott álláshelyeket, mint a mérnököké, közjegyzőké, statisztikusoké vagy a bírósági végrehajtóké. A gázpiacot is liberalizálni kellett volna.
El kellett volna adni állami tulajdonból
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.