2014. január 29-én Orbán Viktor operatív törzs (OT) létrehozására szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert. Az OT feladata az akkor kibontakozóban levő ukrán válságra való felkészülés volt. Ekkor még előtte voltunk Janukovics bukásának, a Krím elszakításának és a kelet-ukrajnai háborúnak.

Az OT január 30-i ülésén már azzal az eshetőséggel számoltak, hogy Ukrajna kettészakad, Magyarországra pedig menekültáradat indul. Az ülésen elhangzott, hogy

Magyarország szükség esetén 170 000 menekült befogadását is meg tudja oldani.

Akkor úgy számoltak, hogy ezt a 170 000 embert a három keleti megyében - Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg -, illetve Budapesten helyeznék el. Magyarán, az akkori számítások szerint

170 000 menekültet az ország kisebbik része is képes volna befogadni.

A menekültek elhelyezése Orbán Viktor legendás helikopteres határbejárásán is téma volt, ezen a kormány hivatalos Facebook-oldalán tavaly február 21-én közzétett videón 1:50-nél például Pintér Sándor azt magyarázza, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében négy órán belül képesek volnának 15 000 menekültnek fekvőhelyet biztosítani:

2015-ben a kormány tájékoztatása szerint ezidáig 60 000-en lépték át az ország határát illegálisan. Ebből 23 000-en Koszovóból érkeztek az év első hónapjában, az azóta érkezett illegális határátlépők viszont szinte kizárólag három, háború dúlta országból, Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek, vagyis

egyértelműen menekültekről van szó,

akik nem önszántukból hagyták el otthonukat, hanem mert

• kibombázták őket lakásukból;
• vagy például teljes népcsoportjukat kiirtás fenyegette.

Olyanok ők, mint azok, akik 1991-95 között a délszláv háború népirtásai elől menekültek. Erről az időszakról már nehéz adatokat találni, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján a 2005-ös statisztikák a legrégebbiek, így csak két forrásra, a Külügyi Szemle egy 2004-es cikkére (.pdf), illetve Kőszeg Ferenc egy 1994 júliusi cikkére támaszkodhatok.

Mindkét forrás szerint 1991-ben, a horvátországi háború kirobbanása után nagyjából 50 ezer menekült érkezett Magyarországra: a Külügyi Szemle adatai szerint 1991 őszéig 40 000, az akkor a Helsinki Bizottság elnökeként dolgozó Kőszeg adatai szerint az egész évben 48 000-en.

Vagyis egy kicsit még többen is, mint amennyi menekült eddig érkezett az országba. Kőszeg cikkében megjegyzi, hogy a horvátországi menekültek nagy része viszonylag rövid időn belül hazatért, a következő évben viszont már 16 000 boszniai érkezett a helyükre, akiknek még évekig nem volt lehetőségük a hazatérésre. Közben 1992-ben fogadta el Ausztria az új menekültügyi törvényét, amelyben

Magyarországot már biztonságos harmadik országgá minősítették, így a Magyarországon keresztül érkezők kérelmeit erre hivatkozva elutasították.

Vagyis:

• Magyarország a közelmúltban már kezelt akkora menekülthullámot, amekkorát a kormány most kezelhetetlennek minősített - pedig most összehasonlíthatatlanul jobbak az ország gazdasági lehetőségei, mint a 90-es évek elején voltak;
• A kormány alig másfél éve egy, a mostaninál négyszer nagyobb menekültáradatra is felkészült.

A témában megkerestem a Belügyminisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig még egyáltalán nem reagáltak.

Update 15:50: A Belügyminisztérium válasza

„Az ukrán helyzet miatt létrehozott Operatív Törzs felkészülési feladatainak részét képezte annak felmérése, hogy a helyzet eszkalálódása esetén hazájukból mekkora létszámban menekülhetnek ukrán – és köztük várhatóan jelentős számban magyar nemzetiségű, illetve ukrán-magyar kettős – állampolgárok, és fogadásukra hazánk milyen kapacitásokkal rendelkezik.

Ez a nem várt – és szerencsére azóta sem bekövetkezett – helyzet több elemében is különbözik a jelenleg hazánkra nehezedő migrációs nyomástól, azzal összehasonlítani nem lehet.

1./ Egyrészt különböző a menekülő – és hazánk által befogadott – személyek jogi helyzete, jogállása, ebből fakadó jogaik és kötelezettségeik: a Kormány az Ukrajnából érkezők menedékesként és nem menekültként történő ideiglenes befogadására készül(t).

A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény lehetőséget ad arra a Kormánynak, hogy ideiglenes védelemre jogosultként ismerje el azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amely csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek. Ezek a személyek átmenetileg kérnek menedéket, aminek oka legtöbbször az életüket fenyegető háborús cselekmény, etnikai összecsapás vagy emberi jogaik durva megsértése. A Kormány e döntését kormányhatározatban hozhatja meg, és ebben dönt arról, hogy mely eseményekkel összefüggésben, illetve mely földrajzi területről érkezők, vagy mely népcsoportok tagjai esetében vállalja menekülők tömeges befogadását, védelmét és ellátását.

2./ Másrészt különböző a védelemben részesítés időtartama: a menedékes jogállás ideiglenes védelmet jelent, amely a Kormány normatív kormányhatározatában foglalt időtartam lejártáig vagy tény bekövetkeztéig áll fenn.

3./ Harmadrészt – részben a fentiek, különösen az ideiglenes jelleg okán – különböznek az elhelyezés szempontjai: az ukrán válság kapcsán az Operatív Törzs elsősorban nem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezésére álló, menekültek elhelyezésére szolgáló befogadó állomásokat vette figyelembe, hanem az egyéb, ideiglenes elhelyezésre alkalmas gyűjtőhelyek pl. kereskedelmi szálláshelyek kerültek felmérésre.”