Egyik kezével a közbeszerzéseket irányította, a másikkal a Keleti Nyitást intézte
2015 április 08., 08:12
A külügy megmagyarázza, miért nem gond, hogy milliárdokat bukott egy év alatt a Magyar Nemzeti Kereskedőház
Első ránézésre drámaian rosszak a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) 2014-es eredményei. A cég a 2013-as 132 millió forintos veszteség után a 2014-et már 2,3 milliárd forintos veszteséggel zárta.
A mérlegadatok szerint a cég személyi ráfordításra több mint 1 milliárd forintot költött egy év alatt, ami az eredmények fényében elég pazarlónak tűnik.
De ne aggódjanak, a Külügyminisztérium szerint nincs baj.
Hétfőn kérdéseket küldtünk Szijjártó Péter minisztériumának. A veszteség okairól és lehetséges következményeiről érdeklődtünk.
Ha nem is válaszoltak mindenre, az kiderült, hogy a külügy szerint a 2,3 milliárd forintos veszteség nem is feltétlen nagy kaland, mert
"a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat."
Ha ez így van, az tényleg jó hír.
Sajnos az ügyben kizárólag a külügyre lehet hagyatkozni, vagy elhiszi nekik valaki ezt a több tíz milliárdot, vagy nem. Amikor ugyanis korábban az MNKH segítségével megkötött üzletekről, a konkrét szerződésekről érdeklődtünk, akkor se a minisztérium se a Kereskedőház nem akart felvilágosítani bennünket. Éppen most volt az MNKH ellen indított perünk első tárgyalása, amit pont ezekért az adatokért indítottunk.
Szóval a külügy elég kényelmesen mondja, hogy "a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. több tízmilliárd forintnyi üzlet megkötéséhez segítette a magyar kis- és középvállalkozásokat", miközben azt, hogy ezek konkrétan milyen üzletek voltak, azt nem árulják el, és jogerős bírósági ítélet hiányában egyelőre nem is lehet ellenőrizni.
De ez még nem minden.
A külügyből büszkén írják, hogy az
"hogy 2014-ben dinamikusan nőtt az általunk nyitott kereskedőházak száma világszerte."
Szerintük ez is indokolja a magas költségeket és így a súlyos veszteséget.
A kereskedőházak elég vegyes képet mutatnak.
Egyrészt ott volt ugye a orosz és a török Quaestorral közös cég, ott talán nincs nagyon sok ok a büszkeségre.
Más kereskedőházak esetén is elég színes a társaság: tiszteletbeli nagykun kapitányt, szakálgyűlölő zsidóügyi machert és a Közbeszerzési Hatóság egykori elnökét is ott találni a reménybeli külkereskedők között, még ha nem is mindenki indul egyértelműen állami színekben.
Itt egyébként van egy hasonló probléma, mint az előbb: az MNKH és a külügy nem árulja el, hogy pontosan kikkel és milyen feltételekkel csinál közösen kereskedőházat. Megint csak el kell hinni nekik, hogy ezek is vastagon benne vannak a veszteségben, de közben nagyon hatékonyak. Vagy nem kell elhinni.
A minisztérium még az MNKH által szervezett konferenciákat, üzleti delegációkat említi mint fontos, de költséges tevékenységet.
Érdekes, hogy a mérleg szerint az alapvetően külkereskedelemmel foglalkozó állami cég belföldi értékesítés árbevétele 175 millió forint volt 2014-ben. Rákérdeztünk, hogy pontosan mit értékesített belföldön a Magyar Nemzeti Kereskedőház, de erre nem kaptunk választ.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.