Egy internetes blognak adott magához képest is elborult interjút Kövér László, a parlament fideszes elnöke, amit valamiért az MTI is szemlézett. A házelnök olyan összeesküvés-elméleteket ad elő, hogy néhol talán Bogár László vagy Drábik János is belepirulna. Hogy ne kelljen sokat olvasnia, itt van néhány idézet a bajszos politikustól:
"Általuk nem ismert indítékú, hátterű emberek tömegei lepik el a mindennapjainkat,
s bár Isten adja, hogy okkal ne kelljen félni tőlük, de
a debreceni zavargás is bebizonyította, hogy egy ilyen extrém helyzetben bármi megtörténhet."
"A magyar politikában majd’ száz éve
időről időre felütik a fejüket nemzetközileg kiképzett ágensek.
Ők egyébként azért éppen Magyarországon dolgoznak, mert itt korlátozzák őket a legkevésbé a nyelvi nehézségek – és ez így volt már Gerő Ernőékkel is, de így volt 1990 után is. Barcelona vagy Belgium, Afganisztán vagy Afrika – mindegy, itt is ott is „helyt állnak”. Magyarországon is tették, teszik, amivel tartóik megbízták őket."
"A keresztény Európát már rég tönkretették egyes, az itteni civilizációhoz tartozó politikusok és értelmiségiek, ezért került mára ilyen védekezésre képtelen állapotba. Emellett fontos kérdés – valóban –, hogy
háborúk és konfliktusok okozta népvándorlásról beszélünk-e, vagy sokkal inkább egy hátsó szándékkal szervezett invázióról?
Csak egy ilyen szándékot hadd emeljek ki: e migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be – szinte szabadon – Európába, akik a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik. Európa történetében a hetvenes években már volt egy időszak, amikor szélsőbaloldali terrorbrigádok próbálták a félelem légkörének kialakításával szétverni Nyugat- és Dél-Európát."
"Kezdjük az elején! Irak szétveréséhez vajon ki szolgáltatta a hamis információkon alapuló ürügyet? Tudjuk jól, mégsem vontak senkit felelősségre. Az arab tavasz nevű műveletben az USA mellett több európai kormány is részt vett, például Líbia bombázásával, és onnan sem halljuk a hangos bocsánatkéréseket. Válságról válságra menetelünk a káosz felé, mégis mindenki úgy tesz, mintha nem konkrét kormányok és politikusok hozták volna meg azokat a korábbi konkrét és hibás döntéseket, amelyek egyenesen – és ráadásul kiszámíthatóan – vezettek a mai helyzethez. Indokolt tehát az óvatosság, miként az a törekvés is, hogy a magyar kormány elsősorban saját hatáskörében igyekszik megvédeni a nemzetét.
Ez az invázió a mainál akár sokkal nagyobb is lehet, nekünk most kell lépnünk, addig, amíg egyáltalán lehetőségünk van a hullám feltartóztatására."
"Minden rosszban van valami jó, ebben az esetben az, hogy a baloldal és támogatói egyszer és mindenkorra lelepleződtek. Kiderült róluk, hogy csak addig humanisták, amíg nem magyar emberrel, közösséggel találkoznak. Akkor ugyanis korántsem ennyire befogadóak.
Ők mindenkit szeretnek a világon, kivéve a saját fajtájukat.
Most azonban a baloldal a saját bázisa szociális reflexeivel megy szembe, amikor az ő védelmük helyett – a jobboldal iránti dühtől, illetve internacionalista szövetségesei iránti megfelelési vágytól eltelve – a migránsok pártjára áll, ahelyett, hogy ebben a lét–nem lét súlyosságú kérdésben a nemzeti álláspontot osztaná."
"Mi sem gondoljuk, hogy a Fideszen túl nincs élet. (...)
De ebben a pillanatban nem további négy, hanem többször négy évre van szükségünk, hogy a polgári berendezkedés megszilárduljon Magyarországon.
Mindaddig a ringben kell maradnunk, amíg egy nyugalmasabb időszakban olyan politikai erők bontakoznak majd ki, amelyek a nemzet iránti felelősséget mint közös kiindulópontot nem tagadják."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.