Majdnem mindenben a Közgépnek adott igazat a Közbeszerzési Döntőbizottság mai döntésével egy jogorvoslati ügyben. De egy pontban mégsem, és ez kiváló alkalmat adhat arra, hogy a közbeszerzéseken a nagy összeveszés előtt taroló, de a kormányoldal által most már finoman sem kedvelt Simicska-céget kizárják a milliárdos pályázatokból.

Korábban már részletesen írtunk arról a pályázatról, ami kinyírhatja a Közgépet. Ez a Győr-Gönyű kikötő fejlesztése. Ha a tendert akárcsak egy évvel korábban írják ki, nagy esélyese lett volna a Közgép. De januárban már nem ez volt a helyzet.

Már a kiírás is olyan feltételeket tartalmazott, aminek a hajókra vonatkozó részét például csak egyetlen magyarországi cég tudta teljesíteni, éppen az, amelyik Mészáros Lőrinc kft.-jével indult konzorciumban. Volt, amikor ilyen feltételek még a Közgépet segítették, most már erős szembeszél volt, mégis a nagy szakítás utáni taktikát választva, mindenkinek aláígérve elindult Simicska cége az 5,5 milliárd forintos uniós pénzt is kiosztó közbeszerzésen. Hajókat részben egy szerb cég biztosított nekik, ennek később jelentősége lesz.

A márciusi tenderbontás után kiderült, hogy valóban a Közgép adta a legolcsóbb ajánlatot, a második legjobb, Mészáros-féle konzorciumnál is 218 millióval kevesebbért vállalták volna a munkát.

• Közgép – Kötiviép’B: 6,7 milliárd forint.
• A-Híd – Swietelsky Vasúttechnika – Mészáros és Mészáros Kft.: 6,9 milliárd forint.
• Strabag–MML: 7,1 milliárd forint.
• Duna Aszfalt: 7,3 milliárd forint.

Csakhogy, a Közgép pályázatát érvényelenítette az ajánlatkérő Észak-dunantúli Vízügyi Igazgatóság. Indokolásuk szerint azért, mert hamis adatokat közölt a Közgép a pályázatban. Ami nem egyszerűen azt jelenti, hogy a legolcsóbb ajánlat ellenére ezt a megbízást bukja a Közgép, hanem azt is, hogy ha ez igaz, három évre kizárhatják a közbeszerzésekből.

Az óriási tét miatt a Közgép jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A KDB mai döntésében kimondta, hogy több szempontból is jogsértő volt a pályázat érvénytelenítése.

• Így az egyik alvállalkozó referenciái között lévő új miskolci villamosvonalat igenis jogosan tüntették fel a pályázatban.
• Tisztázták, hogy a bolgár alvállalkozó referenciájában helyesen tüntették-e fel a kőszórás, kőkeverék vagy kőszórás, kőlerakat munkát. 
• Végülis nem volt gond a magyarországi pontonok és építőhajók papírjaival sem.

Ezeket pedig korábban mind hamis adatközlésként értékelte a pályázat kiírója, a Döntőbizottság szerint tévesen.

Viszont, a Szása II és a Szása III hajóknak valóban nincs 500 négyzetméteres zárt fedélzete.

Ezeket egy szerb alvállalkozó, egy Stikic nevű társaság hozta volna a Közgépnek. Volt ugyan egy igazolás a szerb közlekedési minisztériumtól, hogy az egyik hajó (a neve Szása II.) „laterális felülete” 502,66 négyzetméter, de megvizsgálták alaposan a pályázat kiírói is a hajó alaprajzát, és arra jutottak, hogy ebből mindössze 452,675 négyzetméter lehet a fedett rész, ahogy rámutattak: „a rámpák figyelembevétele nélkül”. A referenciának megadott másik szerb hajónál, Szása III.-nál sem stimmel a méret. Van egy szerb hivatalos papírja a Közgépnek, hogy az meg 508,76 négyzetméteres, ám a hajó alaprajzát bekérő bírálók úgy számoltak, hogy a fedett rész csak 467 négyzetméter (rámpák nélkül). 

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint itt megáll a hamis adatközlés.

A KDB elég érdekesen indokolta ezt meg. A Közgép ugyanis arra hivatkozott, hogy a hajók tulajdonosától és a szerb hatóságtól kapott hivatalos adatokat továbbította.

A döntőbizottság megjegyzi: "azokat a körülményeket, tényeket vizsgálta, amelyek megfelelően alátámaszthatták, hogy az ajánlattevő a valós adatokat ismerte, vagy sem, figyelemmel arra, hogy a fennálló bírósági joggyakorlat szerint a hamis adatszolgáltatás két együttes feltétele: egyfelől, hogy az adat szolgáltatója az adatot a valóságnak megfelelően ismerje, másfelől a valóságtól és az általa ismerttől eltérően közölje".

És érvéként felhozzák a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, ami

"leszögezi, a hamis adatszolgáltatás körében vizsgálni és feltárni nem a tudattartalmat kell, hanem azokat a körülményeket, tényeket, amelyek megfelelően alátámasztják, hogy az ajánlattevő a valós adatokat ismerte, vagy sem".

Vagyis, a Közgépnek nem szabadott volna hinne a hivatalos papíroknak, hanem le kellett volna mérnie a hajót a rámpák nélkül, vagy bekérni az alaprajzokat, és kiszámolni, hogy mekkora is a zárt fedélzet.

Ez az apróságnak tűnő négyzetmétervita viszont azt jelentheti, hogy

a hamis adatközlés miatt lényegében parkolópályára tették a Közgépet,

a jogorvoslati kérelem elutasításával ugyanis él a kizárás. De nemcsak ebből a közbeszerzésből, hanem valamennyiből.

Ami ellen bírósághoz fordulhat a cég, de a jogerős döntésig távol lehet tartani a Közgépet a közbeszerzésektől.

Megkeresésünkre a Közgépnél jelezték, hogy bírósághoz fordulnak.

Idézem:

"A Közgép már a jogorvoslati kérelmében és a Közbeszerzési Döntőbizottság tárgyalásán is bebizonyította, hogy a törvényeknek megfelelően, jóhiszeműen és az elvárható gondossággal járt el az ajánlatának benyújtásakor.

A Közbeszerzési Döntőbizottság most egy bíróság által felülvizsgálható közigazgatási határozatot hozott, amelyben releváns tényeket hagyott figyelmen kívül és nyilvánvalóan szubjektíven alkalmazta a jogszabályokat.

A Döntőbizottság határozata önmagában is ellentmondásos, mert bár több ponton is megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során nem jogszerűen jártak el a KÖZGÉP-pel szemben, mégis helyben hagyta az ajánlatkérő jogsértő döntését.

A hamis adatszolgáltatást annak ellenére állapították meg cégünk terhére, hogy a KÖZGÉP csak továbbította azokat az adatokat, amelyeket az érintett hajók tulajdonosa közölt velünk. A KÖZGÉP alkalmasságát a jogorvoslati eljárás során az illetékes szerb minisztérium hivatalos dokumentumai is igazolták.

Az ügyben a végső döntést a bíróság hozza majd meg, és a KÖZGÉP valamennyi rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségét ki fogja használni, mert ez a közigazgatási határozat még a sokat látott közbeszerzési szakértők szerint is kirívóan sérti az magyar és az európai uniós jogszabályokat."

Csakhogy a bíróság jogerős döntéséig elég sok idő telik majd. Akkor két dolog történhet: ha a Közgépnek adnak igazat, akkor visszaengedik a céget. Ha nem, három évre kizárják a közbeszerzésekből.

Addig pedig ahol a Közgép áll nyerésre, ki lehet zárni a céget, akkor is, még ha a legolcsóbb ajánlatot nyújtotta is be.

Felkészülhetnek az új Közgépek, és még csak árversenybe sem kell kezdeniük.