„E migráció fedésében olyan terroristák jöhetnek be - szinte szabadon - Európába, akik a következő évtizedeket a rettegés korszakává tehetik.”
Legutóbb Kövér László paráztatta azzal a közvéleményt a Pesti Srácoknak adott interjújában, hogy a szélsőséges iszlámisták menekültnek álcázva hatolnának be Magyarországra és Európába. De ugyanezt szajkózza a sajtóban a „biztonságpolitikai szakértő” állandó jelzőjével illetett Nógrádi György is, aki a mostani helyzet okát az Arab Tavaszban, vagy ahogy ő fogalmazott, „az Európa-barát észak-afrikai diktatúrák” megdöntésében látja, amiknek a helyét demokratikus, ámde Európa-ellenes kormányok vették át.
Azt most hagyjuk is, hogy vajon mennyire volt Európa-barát Moammer Kadhafi, vagy hogy mennyiben demokratikus a tavaly puccsal hatalomra került egyiptomi katonai junta. Koncentráljunk inkább a lényegi állításra, hogy
2011 óta az iszlám terroristák menekültnek álcázva juthatnak be Európába.
De vajon reális-e ez a félelem? Tényleg rettegnünk kell-e attól, hogy az ISIS vagy az al-Kaida menekülteknek álcázva küld terroristákat Európába?
Való igaz, hogy az Arab Tavasz, illetve inkább Kadhafi rezsimjének megdöntése és a líbiai állam szétesése után jelentősen megnőtt a forgalom az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren át Olaszországba vezető útvonalon:
idén júniusig már 50 000 bevándorló kelt át a tengeren Afrikából Olaszországba.
Ennyi ember között tényleg elveszne az a néhány terrorista, akit esetleg így küldenének Európába. De ha a terrorcsoportoknak tényleg az volna a célja, hogy merénylőket juttassanak Európába, választhatnának kevésbé kockázatos útvonalat is:
A másik fő európai migrációs útvonal, a Magyarországon is átvezető balkáni nem ennyire életveszélyes - bár azok, akik ezen az útvonalon a tengeri átkelést választják Törökország és Görögország között, ugyanúgy az életüket kockáztatják.
A végig a szárazföldi úton haladóknak ezzel szemben az emberi jogi csoportok jelentése szerint csak a hatóságok és esetleg a feldühödött helyiek zaklatására, veréseire számíthatnak, illetve arra, hogy - legalábbis a statisztikák alapján - Magyarországon jó eséllyel elkapják őket. Magyarán,
a balkáni útvonalat választók vagy bejutnak Európába, vagy elkapják őket a magyar határon, hogy táborokba zárják.
Egyik útvonal sem biztos módja a merénylők Európába juttatásának - ennél már, hogy mást ne mondjak, az is biztosabb módszer, ha letelepedési államkötvényt vásárolnak.
Hogy ez mennyire így van, azt az Arab Tavasz, 2010 december közepe óta Európában elkövetett iszlamista merényletek is bizonyítják.
A Wikipedia összesítése alapján 2010. december 18-a, az Arab Tavaszt kirobbantó tunéziai tiltakozási hullám kezdete óta Európában
Ez utóbbi a kakukktojás: a bulgáriai Burgaszban elkövetett öngyilkos merényletért a bolgár hatóságok a libanoni Hezbollahot tették felelőssé, az elkövetők a gyanú szerint az ausztrál állampolgárságú Malid Farah és a kanadai-libanoni kettős állampolgárságú Hassan al-Haj lehettek.
A kilenc egyértelműen iszlámista indíttatású merénylet elkövetői közül
Vagyis az európai terrorhullámra készülő dzsihádistáknak vannak a kockázatos úton Európába csempészett merénylőknél könnyebben és biztonságosabban bevethető embereik is: a második-harmadik generációs bevándorlók, illetve a muzulmán hitre áttért európaiak.
És bár tény, hogy Olaszországban tartóztattak már le terroristagyanús, hajón érkezett illegális bevándorlót - azaz a veszély valós és létező -, a szakértők szerint
ez semmiképpen sem tartozik a legfenyegetőbb veszélyek közé.
Christian Nelleman, a norvég Centre for Global Analysis elemzője szerint „harcosokat küldeni hajókon, amik elsüllyednek, nem túl okos”. Szerinte „nem a leghatékonyabb módja” a terroristák Európába csempészésének az, ha „a nagyértékű harcosokat” lélekvesztőkön küldik Európába, amikről a tengerbe pottyanva megfulladhatnak, vagy ha kimentik őket, akkor azonnal a hatóságok kezébe kerülnek.
„2014-ben és 2015-ben az európai terrortámadásokat európai állampolgárok követték el. Ez a módszer a valódi veszély, ami fordulatot hozhat” - mondja Marc Pierini, aki egykor az EU törökországi és líbiai nagykövete volt, most pedig a Carnegie Europe kutatója.
Charlie Winter, a londoni Quilliam kutatója szerint az ISIS már bizonyította, hogy „nem kell embereket küldenie Európába ahhoz, hogy merényleteket kövessen el”. Ha pedig mégis küldene:
a titkosszolgálatok legvisszafogottabb becslései szerint is legalább hatezer uniós állampolgár harcolhat az ISIS soraiban,
őket pedig egyszerűbb lehet célba juttatni, mint migránsnak álcázott terroristákat elindítani több ezer kilométeres, kockázatos vándorlásra.
Charlie Winter szerint amúgy az ISIS most inkább a Szíriában és Irakban megszerzett területei konszolidálásával van elfoglalva, amiben szerepe lehet az illegális migrációnak is:
nem kizárt, hogy az ISIS is részt vesz az embercsempészetben, de a célja ezzel nem terroristák Európába csempészése, hanem a pénzszerzés.
Legalábbis az előbbire, hogy terroristákat próbáltak volna migránsok közé vegyítve Európába csempészni, csak közvetett, inkább anekdotaszerű bizonyítékok vannak:
A BuzzFeed két riportere 2015 januárjában két török embercsempésszel is beszélt, akik azt állították, hogy raktak már fel konténerbe zárva ISIS-eseket menekültekkel megpakolt hajókra, és a terrorszervezet is büszkélkedett már azzal, hogy több ezer terroristát csempészett már így Európába.
De ezt tényszerűen hivatalos források nem tudták megerősíteni:
az eddigi leghivatalosabb információt az ügyben az Eurojustot, az EU bírósági kooperációért felelős ügynökségét vezető Michele Coninsx adta, de ő is csak annyit mondott, hogy vannak erre utaló titkosszolgálati értesülések.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.