Japán nem építi meg a 2020-as olimpiai stadionját, mert túl drága
2015 július 17., 12:24
Amerika nagyot égett az általunk is kinézett olimpiával
Ahhoz képest, hogy nálunk a politikusok lelkesen készülnek a 2024-es olimpiára, azt elvileg Észak-Amerikának kellene kapnia a kontinensek közti nem hivatalos, de eddig tartott rotáció szerint.
Erre most az amerikaiak tökön szúrták magukat.
A kiválasztott városuk, Boston szinte az utolsó pillanatban visszalépett, mert tartanak attól, hogy az adófizetőknek túl sokban kerülne az olimpia. Pedig ott teljesen más logika alapján áll össze az olimpia megrendezésének a költsége.
A központi költségvetésből nem építenek semmit, se stadionokat, se olimpiai falut, azt a város maga finanszírozza. Pontosabban keres hozzá magánbefektetőket vagy megnyer támogatónak cégeket. Massachusetts államban található az Egyesült Államok leggazdagabb magánvállalataiból tíz.
Bostonban azzal számoltak, hogy a kikötőben felépítik az ideiglenes olimpiai stadiont, a falut és a sajtóközpontot, és bevonják a játékokba a város egyetemi infrastruktúráját és a Red Sox arénáját is. A létesítmények felhúzására 3,4 milliárd dollárral számoltak. A rendezés teljes költségére 4,7 milliárd dollárt hoztak ki. Ez nagyon kis költségvetés, London például 14 milliárd dollárt költött az olimpiára.
Az persze igaz, hogy Bostonban külön kezelték a szükséges, de az olimpiától független is tervezett infrastrukturális beruházásokat. Főként a pocsék tömegközlekedésen kell javítani, erre 5,2 milliárdot így is, úgy is elköltenek.
Egyetlen tételnél számítottak a szövetségi költségvetés segítségére, a biztonsági intézkedéseknél. Ez jelentős tétel, különösen Amerikában, ahol a legutóbbi, atlantai olimpián történt is terrortámadás, ahogy Bostonban a maratonon is. Az ISIS megjelenésével pedig mindenhol többet kell költeni majd a biztonságra.
És a takarékos költségvetés ellenére sem vállalták a rendezést.
A város vezetése eleve úgy jelentkezetett a rendezésre, az amerikai olimpiai bizottság pedig úgy választotta ki Bostont a négy pályázó város közül (a másik Los Angeles, Washington és San Franciso), hogy itt volt a legalacsonyabb az olimpia támogatottsága. Már a kezdetektől erős volt az ellenzők tábora, akik szerint sokkal fontosabb dolgokra kellene költeni a pénzt, ráadásul Boston már így is világváros, nincs szükségük arra, hogy a fejlesztési terveikről ne maguk, hanem az olimpiai bizottság döntsön. Január óta pedig folyamatosan csökkent a helyiek lelkesedése, emiatt 2016-ra népszavazást írtak volna ki.
A januárban nyilvánosságra hozott pályázatában Boston már eleve óvatos volt. Ebben azt írták, hogy csak akkor pályáznak, ha meggyőződnek róla, hogy az olimpia megrendezése maximálisan Boston és lakosságának érdekeit, az utánpótlás-nevelést, az infrastruktúrafejlesztést, valamint a fenntarthatóságot és a későbbi létesítmény-kihasználtságot szolgálja. Azt is hangsúlyozták, hogy még ennek az alacsony költségvetésnek az előteremtéséhez sem készülnek közpénzeket bevonni: szponzori bevételekből, közvetítési díjakból és a jegybevételekből fedezni tudnák a kiadásokat.
Viszont garanciát akartak kapni arra, hogy ha mégis elszabadulnak a költségek, akkor a város segítséget kap. Az olimpiai bizottság semmi ilyesmit nem vállal, sőt, a pályázó városoknak le kell mondaniuk az ilyen fajta igényeiről. Ezt ugyanakkor a város polgármestere, Marty Walsh nem volt hajlandó aláírni. Tarlós István polgármester nyilván megteszi majd. Ő viszont nem vállal kockázatot, mögötte ott lesz az állam.
Hogy a budapesti olimpia mennyibe kerül, azt pontosan nem tudni. Hatástanulmány készült, de ennek csak egy rövid összefoglalóját hozták nyilvánosságra, a teljeset nem. A rövid összefoglaló szerint mindenki megnyugodhat, mi nyereségesen rendezünk olimpiát. Úgy is, hogy sokkal több feljlesztést kell végrehajtanunk, és egy szó sincs benne a magáncégek bevonásáról. Ahogy a kockázatokról sincs, márpedig a hosszabb verzióban vannak ilyenek. De ez csak onnan derül ki, hogy a Népszabadság megszerezte, és szemezget belőle. A hivatalos hatástanulmány alapján a budapesti olimpiára 2,5-szer annyit költene a magyar állam, mint tette azt a csődben lévő Görögország 2004-ben. Ráadásul nem számoltak a biztonsági költségekkel. Ami akkor összeg, hogy Boston is a szövetségi költségvetés segítségét kérte. London például még az ISIS előtt 1,5 milliárd dollárt költött erre, Athén 1,3 milliárdot, Peking hetet, de a 2016-os házigazda, Rio de Janeiro is 1,25 milliárd dollárt számolt erre.
Mindeközben a 2020-as olimpiára készülő Japánban például lemondtak a fő stadionról, mert az túl drága lett volna. Nálunk a Puskás terveit úgy alakították át, hogy az százmilliárdért csak focira lesz alkalmas.
Amerika kilőve?
Boston visszalépésével egyáltalán nem dőlt el, hogy Amerika is kiesett. Az amerikai helyszín eddig annyira eldöntöttnek tűnt, hogy az Egyesült Államok a 2020-as játékokra egyáltalán nem jelentkezett (azt Tokió kapta), 2024-re koncentráltak. A kieső Boston helyett Los Angeles ugorhat be. Ők 1984-ben már megcsinálták a bravúrt, és nyereséges olimpiát rendeztek, annak köszönhetően, hogy szinte teljesen kész infrastruktúrájuk volt, és magántőkét vontak be. Most sem nagyon kellene rákészülniük, jelentkeztek is, bár Bostonnal szemben januárban alulmaradtak. Viszont nagyon kevés idejük maradt, a jelenkezés végső határideje szeptember 15.
És Boston visszalépésével szinte egyidőben a kanadai Toronto is jelezte, hogy pályázik 2024-re.
De az is igaz, hogy egy alku alapján ha valamikor, most lenne felcserélhető egy európai és egy amerikai rendezés.
A 2024-es olimpiára hivatalosan eddig a visszalépő Boston és Budapest mellett Hamburg, Párizs és Róma jelentkezett. Toronto most jelentette be, hogy valóban indul, érdeklődik még Isztambul, Katar, Baku és Dél-Afrika.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.