Egyes jelentések szerint 22-en, de legalább 20-an meghaltak abban a bombatámadásban, ami hétfőn történt a thaiföldi főváros, Bangkok belvárosában, a diplomaták és turisták által sűrűn látogatott Chidlom negyed kellős közepén. A detonációra egy hindu Erawan-szentély és egy ötcsillagos szálloda közvetlen közelében került sor.

Földi pokol

Ma újabb terrorcselekmény történt a belvárosban, de annak szerencsére nem voltak áldozatai. Bangkok az egyik európaiak által leglátogatottabb ázsiai nagyváros, Thaiföld GDP-jének 10 százaléka a nemzetközi turizmusból ered.

A tegnapi támadásnak további legalább 120 sérültje is van. A bombát a szentély egyik külső karimája mentén, egy padon robbantották fel. Az áldozatok testrészei teljesen beborították a legelegánsabb szállodákkal és bevásárlóközpontokkal övezett környéket.

Egyetlen terroristacsoport sem vállalta magára

a helyi idő szerint este 7-kor történt támadást, ezért egyelőre a nyomozók eredményeit várja a közvélemény.

Instabil helyzet

Tavaly még nagyon bizonytalan volt a politikai helyzet Thaiföldön: januárban egy belvárosi turistanegyedben ketten meghaltak és 22-en megsebesültek egy robbantáskor, egy nappal azután, hogy egy fiatal lány meghalt és tucatnyian megsérültek egy kormányellenes tüntetésen. A demonstráció-sorozatnak több halálos áldozata is volt.

Májusban aztán, egy katonai puccsot követően Prajut Csan-ocsa tábornok és a hadsereg valósággal elüldözte a kormányt a hatalomból és átvette az irányítást. Ellenállás fogadta az új junta vezette katonai vezetést is, amely nem ritkán egy militáns diktatúra vonásait mutatja, de az utcákról az idei évre eltűnt az erőszak.

Prajut Csan-ocsa most

az ország történetének legsúlyosabb terrorcselekményeként

beszélt a hétfői robbantásról. Sok spekuláció kering a támadás hátteréről, de egyelőre egyiket sem sikerült bizonyítani.

Dzsihád?

A buddhista ország hatóságai a déli vidékeken harcban állnak a muszlim felkelőkkel, felmerült, hogy közük lehet az akcióhoz, de ők nagyon ritkán hajtanak végre támadásokat a kizárólag malájok lakta déli térségeken kívül. Ezt a verziót a nemzetközi elemzők sem tartják valószínűnek.

A Telegraph helyi tudósítója és terrorizmus szakértők szerint is életszerűbb, hogy a belpolitikai konfliktusok, semmint valamiféle nemzetközi fenyegetés van a háttérben. Mubin Sajik, az iszlám extremista mozgalmak szakértője szerint az interneten aktív dzsihádista csoportok részéről sem érkezett jelzés a támadásra vonatkozóan, és az Iszlám Állam szerepe sem tűnik valószínűnek.

Külpolitikai ok?

Kínai értesülések mindeközben arról szólnak, hogy az áldozatok között legalább öt kínai lehet, és további húsz kínai sérült meg. A pekingi külügy sürgős fellépést vár a thai hatóságoktól, szerintük ugyanis könnyen lehet, hogy a támadók célkeresztjében eleve kínaiak és úgy en bloc a kínai turizmus állt. Kínai médiumok szerint

a támadás lehetett akár ujgurok bosszúja a thai kormánnyal szemben,

amely nemrég mintegy 100  ujgur muszlimot telepített vissza Kínába terrorizmus vádjával. Pekinget gyakran kritizálja a nemzetközi közvélemény az ujgur kisebbség elnyomása miatt.  

Belpolitikai ok?

A védelmi miniszter azt mondja: a támadás (forgalmas) helyszíne inkább arra utal, hogy

a támadók az ország gazdaságát és turizmusát akarják megroppantani.

Prawit Wongsuwan szerint azonosították a támadót, nincs kétség a személye felől, és a környező biztonsági kamerákkal készített felvételek alapján már körözik a tettest. Ő néhány perccel a robbanás előtt hagyta el azt a padot, ahol a bomba aktiválódott.

A hangulat egyre dermesztőbb, miután kedden újabb terrorkísérlet történt Bangkok belvárosában: az akcióban senki nem sérült meg, viszont az első nyomok szerint a merényletet ugyanolyan csőbombával hajtották végre, mint a hétfőit, és az eset szintén a város egy forgalmas pontján, a Sathorn-hídnál történt.

A csőbomba feltehetően gellert kapott egy cölöpön, és így esett végül a csatornába - a szemtanúk már csak az onnét elemi erővel feltörő vízsugarat észlelték.

Noha az utcai harcok és robbantások csillapodtak, a katonai vezetéssel szemben az elmúlt hónapokban nőtt az elégedetlenség: a gazdaság mutatói romlanak, a lakosság elégedetlen. Nem tett jót a közhangulatnak, hogy a kormány 2017-re halasztotta a következő választásokat.

A junta elfojtotta az ellenzék és a sajtó hangját, és továbbra is élvezi a bangkoki elit támogatását, így egyelőre nem látszik, milyen politika erő állhat a támadások mögött.

(New China) (Telegraph) (Guardian) (USA Today) (BBC)