Reichertshofen egy 830 fős, kis bajor falu, alig 50 kilométerre északra Münchentől. Az ottaniak nem örültek, amikor a hatóságok július elején úgy döntöttek, hogy 130 migránst telepítenek a faluban üresen álló házakba.

Michael Franken polgármester végül meggyőzte a lakókat: engedjék át az épületeket az otthonuktól elszakadt szír és  iraki menekülteknek. Úgy tűnt, a helyiek elfogadták a helyzetet: az utolsó lakossági fórumon már szinte senki nem jelent meg.

Július 16-án, hajnalban aztán hatalmas lángok csaptak fel a három szárnyból álló épületből. Senki nem sérült meg, de a nyomok alapján biztos, hogy gyújtogatás történt. A tettesek kutatása még zajlik, azóta a menekültek beköltöztek ideiglenes otthonaikba és különleges védelem alatt állnak. Az eset viszont mutatja, micsoda lappangó feszültség van Németországban (és Európában) az egyre súlyosbodó menekülthelyzet miatt.

Népvándorlás, gyújtogatás

Európába még talán soha nem érkezett annyi menekült, mint az elmúlt egy évben. Csak  júliusban több, mint 107 ezer migráns haladt át az unió határain, ami abszolút rekord. A tendencia még durvább:

a tavalyi első félévben 123 ezer regisztrált menedékkérő érkezett Európába, idén már 340 ezer.

Tavaly összesen regisztráltak 200 ezer menedékkértelmet Németországban. Ehhez képest a német Handelsblatt keddi száma szerint a belügy felülírta az előrejelzéseket: csak idén 450 helyett már 650 ezer menekültre számítanak.

A növekvő tömeggel párhuzamosan nő az agresszió is.

2014-ben 150 nyílt színi támadást regisztrált a német rendőrség menekültekkel szemben, ez a szám háromszor akkora, mint az azt megelőző évben. Idén az év első felében a német belügy 202 támadást észlelt migránsokkal szemben - kétszer annyit, mint tavaly ilyenkor. 

Sok a gyújtogatás, amelyeknek ideiglenes menekültszállások a célpontjai.

Március végén a berlini Kreuzgberg negyedben ismeretlenek felgyújtottak egy menekültbarát művészeti installációt. Áprilisban a szász-anhalti Tröglitz városában a neonáci Nemzeti Demokrata Párt  - National-Demokratische Partei Deutschlands, NPD - felvonulással tiltakozott 40 betelepülésre váró menekült érkezése ellen. Később azonosítatlan huligánok felgyújtották a migránsok számára kijelölt épületet.

Nem bizonyított ugyan, hogy az NPD vagy más radikális szabadcsapatok állnak a támadások mögött, de az ilyen esetek nyomán

egyre több utcai támadás ér migránsokat.

Májusban Neuhardenbergben egy focitornán helyiek rátámadtak egy migránsok alkotta csapatra és banánokkal dobálták meg őket, július végén pedig négy szír állampolgárt vertek meg ismeretlenek Türingiában. Drezdában a Vöröskereszt munkatársait inzultálták, miközben menekültek számára építettek ideiglenes sátrakat. A Vöröskereszt elleni támadásra még sose volt példa civilizált országban.

Ezrek masíroznak a német flaszteren

Egyre népszerűbb a tavaly Drezdából indult Pegida mozgalom (Patriotic Europeans against the Islamisation of the Occident - Hazafias Európaiak a Nyugat Iszalmizálódása Ellen), amely ősz óta több, tízezer főt vonzó vonulást is szervezett Németország szerte. A Charlie Hebdót ért támadás után januárban 25 ezer embert is össze tudtak toborozni egy drezdai muszlimellenes tüntetésre.

Többezres demonstrációkat tartottak később Münchenben és Lipcsében is. Áprilisi megmozdulásukon még a holland Szabadságpárt populista vezetője, Gert Wilders is felszólalt. Ausztriában, Nagy-Britanniában és Belgiumban is tüntettek, és rengeteg névtelen követőjük van az interneten is. 

"Wir sind das Volk"

- azaz "Mi vagyunk a nép!", ez az egyik leggyakrabban feltörő rigmus a tüntetéseiken. Kirekesztő szólamaik vannak, viszont nem olyan nyíltan xenofóbok, mint az NPD, és mivel alapvetően békések, vonzóak szélesebb tömegek számára is.

Euró-, és NATO-ellenes véleményt képviselnek, de valójában nincs mögöttük kiforrott ideológia - inkább minden területen a lehető leginkább populista álláspontot keresik.

Szerencsés széljárás 

Németországban van fogadókészség az ilyen retorikára. A Pew Research Institute tavalyi felmérése szerint a németek 44 százaléka kevesebb migránst akar az országban látni, egy harmaduk pedig kimondottan muszlim-ellenes. Ez az arány magasabb, mint a franciáknál vagy az angoloknál. Németországban a helyiek 2 százaléka vallja magát muszlim eredetűnek, de becslések szerint a lakosság legalább 4 százaléka az.

Az antiszemitizmus rég nem PC, de az antiiszlamizmus szofisztikált formában belefér.

A gyűléseken gyakran előfordul izraeli zászló. A Pegidának még a logójában is benne van, hogy elveti a horogkeresztet. A mozgalom első blikkre illeszkedik azokhoz a nyugati radikális pártokhoz, amelyek "ellenségem ellensége" alapon a pro-Izrael politika felé hajlanak, mint például a Marine Le Pen-féle Front National. 

Így aztán egyre több mérsékelten gondolkodó német csatlakozott az iszlámellenes Pegidához.

A mozgalom év elején majdnem egyből szétesett, miután az alapító Lutz Bachmannról képek jelentek meg, amin Hitlerként pózol, és ezért lemondani kényszerült. De a menekültekkel szembeni félelem viszi őket előre. Júniusban a drezdai polgármesterválasztáson Tatjana Festerling Pegida-jelölt az előzetesen mértnél ötször jobban teljesítve a voksok 10 százalékát kapta meg.

Németországban hamarosan párttá alakulnak, és az illegális bevándorlás elleni határozottabb fellépést tűzik politikai zászlajaikra, amivel könnyű és gyors népszerűségre tehetnek szert. Most ugyanis Németország törvényei alapján szinte mindenkit befogad, aki polgárháborús övezetből jön.

Idén a 34 ezer szír bevándorlóból összesen 7 (!!) nem kapott engedélyt a maradásra.

Nem véletlen, hogy Berlin foggal-körömmel harcol az új uniós menekültpolitika mellett, ami országméret, gazdasági teljesítmény és egyéb szempontok alapján "porciózná fel" a menedékkérőket. Kvóták esetén is a németek fogadnák a legtöbb migránst, de legalább tudnák szabályozni az érkezők számát. Nagy-Britannia és Magyarország viszont ellenkezik.

Ébredező ellenállás

Németországban hagyományosan erősek az anti-fasiszta és baloldali mozgalmak, és már a Pegida alakulása óta szerveznek ellentüntetéseket. Július 20-án Münchenben nagyszabású felvonulást tartottak az anti-fasiszta mozgalmak a kirekesztés ellen. Augusztus elején Drezdában is vagy ezer embert ment utcára, hogy kiálljon a migránsok mellett.

A déli Remchingen városában július végén 500-an gyűltek össze, hogy szolidarítsanak a menekültekkel, akiknek tervezett menedékhelyeit az előző hétvégén vandálok felgyújtották.

Eddig csak a hatékony hatósági fellépések miatt maradtak el a komolyabb összecsapások. Rengeteg önkéntes mozgalom is indult a menekültcsoportok mindennapjainak megsegítésére.

A média csak nemrég kezdett ébredezni:

mi is megemlékeztünk róla, hogy 9 millióan nézték végig, amint a közszolgálati ARD csatorna műsorvezetője élő adásban nekiment a névtelenül gyűlölködő kirekesztő kommentelőknek. A mainstream csatornákon már egyre több vélemény jelenik meg, amely az értelmiség és a celebek hangos kiállását követeli a szélsőségek ellen.

Más módszert választott a szolidaritás kifejezésére Martin Patzelt, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egy képviselője, aki felajánlotta brandenburgi otthona legfelső emeletét két eritrea-i bevándorlónak. A képviselő, aki egyébként hívő keresztény és öt gyermek apja, azóta rendszeresen kap súlyos fenyegetéseket.

Patzelt példája ragadósnak mutatkozott: egy kisebb mozgalom van kibontakozóban, melynek keretében önkéntesek felajánlják lakhelyeik egy részét vagy üres ingatlanjaikat menekültek részére.

A "Flüchtlinge Willkommen" (Menekültek, Isten hozott!) projektnek a Facebook-on 25 ezer követője van és 70 migránsnak már sikerült rajtuk keresztül ideiglenes otthont találni.

Kérdés, hogy az önkéntes és ellenálló csoportok lelkesedése mire elég. Angela Merkel nemrég az ország és a kontinens legfontosabb kezelendő problémájának titulálta a menekültkérdést. Megoldást számára az jelenthet, ha Németország képes ebben az ügyben is ráerőltetni akaratát az európai közösségre.

(Foreign Policy) (Al Jazeera) (Economist) (Spiegel Online) (EUObserver)