• Egyre durvábbakat nyilatkoznak az európai politikusok menekültügyben.
• Német vezetéssel a nyugati országok egyre inkább azt akarják, hogy legyenek kötelező kvóták a menekültek befogadására.
• Az egykori szovjet tömb országai viszont erről hallani sem akarnak.
• A vita miatt az EU képtelen előrelépni.
• A vita stílusa napról napra durvul.

Két hét múlva összeülnek az EU-s tagállamok belügyminiszterei, hogy megvitassák, mit tehet a kontinens a soha nem látott menekültáradattal. Csak júliusban 107 500 menekültet regisztráltak Európában, és augusztusban ennél is magasabb lehet ez a szám.

Leginkább kidolgozott terve a helyzet közös kezelésére Németországnak van, csakhogy ennek alapját a keleti tagállamok többsége határozottan elutasítja. Ez a vita pedig megbénítja az EU-t, semmilyen konkrét intézkedés sem körvonalazódik.

Angela Merkel német kancellár azt akarta, hogy még augusztusban legyen rendkívüli EU-csúcs menekültügyben. Ehelyett lesz a szeptember közepi belügyminiszteri találkozó, ami egy alacsonyabb szintű és későbbi rendezvény csak. A csúcstalálkozó elmaradása arra utal, hogy nagyon távol vannak az álláspontok, és még egy kompromisszumkereső beszélgetésnek sem látta értelmét Donald Tusk, a tanács elnöke.

Erőltetik a kvótát Nyugatról

A német javaslat alapja, hogy minden tagállamnak kötelező legyen valamennyi menekültet befogadni, ezt szokás kvótarendszernek nevezni. Ezt a lehetőséget a júniusi EU-csúcson a miniszterelnökök egyszer már leszavazták, a tiltakozók között volt többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Orbán már május elején, a javaslat első felvetésekor azt mondta, hogy „őrült ötlet”, hogy az EU előírja, a menekültek hány százalékát kellene egy-egy országnak befogadnia. (Magyarországra az Európai Bizottság leszavazott javaslata alapján 1,57 százalék jutott volna.) A németek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a kvótarendszerről megint tárgyaljanak, és több tagállam kormánya az utóbbi napokban szintén nagyon keményen elkezdett a kvóta mellett érvelni. Laurent Fabius francia külügyminiszter vasárnap egy tévéinterjúban így fogalmazott:

„Botránynak tartom, hogy egyes európai országok nem fogadják el a kvótarendszert.”

A francia kormány egyáltalán nem volt mindig kvótapárti: alig két és fél hónappal ezelőtt Francoise Hollande elnök kifejezetten elutasította az ötletet, és külön találkozott a visegrádi országok vezetőivel, jelezve, hogy ebben velük van. Kvóta-ügyben a múlt héten változott látványosan a francia álláspont, amikor Hollande elnök Merkel kancellárral Berlinben tárgyalt.

Angela Merkel német kancellár is előhozta a kvótát ügyét a hétvégén, amikor azt mondta, hogy „igazságosabb módon kell elosztani a menekülteket”. Helyettese, Sigmar Gabriel alkancellár pedig hasonlóan kemény volt mint a francia külügyminiszter: azt mondta, hogy

„szégyen”, hogy egyes országok visszautasítják a kvóterendszert.

Az Európába menekülők többsége Németországba akar eljutni, az év végéig összesen 800 ezer ember érkezésére számít a berlini kormány. Nem véletlen, hogy ők akarják leginkább a kötelező kvótát.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök is kvótapárti, ő már a júniusi EU-csúcson hangosan kifakadt a rendszert elvető kollégái ellen. „Ha ez az önök európaisága, akkor tartsák meg maguknak” - mondta indulatosan. A hétvégén óvatos optimizmussal azt nyilatkozta, hogy szerinte lesz közös szabályozás, de az alkudozás még hónapokig is eltarthat.

Az osztrákok is kvótapártiak, Joahanna Mikl-Leitner belügyminiszter hétfőn nagyon élesen nekiment azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak kvótát.

"Egyszerűen nyomást kell gyakorolni", és ehhez "minden eszközt használni kell". Például "meg kell kérdőjelezni" az uniós támogatásokat és "csökkenteni a támogatásokat" mindazon tagállamok esetében, amelyek nem hajlandóak a "szolidáris felelősségvállalásra".

Konkrétan pénzbüntetéssel fenyegetett tehát, új szintre emelve a nyugatiak nyomását.

Keresztény országokat akarnak Keleten

A rendszer legnagyobb ellenzői az EU keleti tagállamai: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária és a baltiak. Általános érvük a rendszerrel szemben, hogy túl nagy hatalmat kapna Brüsszel, túl fontos ügyben kellene átengedni a döntést. A keleti országok kormányai elsősorban szociális feszültségektől tartanak, a bevándorlókhoz egyáltalán nem szokott társadalmakban népszerűtlen lenne, ha idegenek kapnának segélyt, lakást, bármit.

Orbán Viktor a júniusi EU-csúcson arról beszélt, hogy mindenkinek alapvető joga eldönteni, hogy kit enged be a saját házába, és ez így van az országgal is.

Robert Fico szlovák kormányfő pedig arról beszélt, hogy a szlovákoknak semmi közük sincs az afrikai és közel-keleti válságokhoz:

„Csak egy kérdésem van: ki bombázta Líbiát? Ki okozta a problémákat Észak-Afrikában? Szlovákia? Nem.”

A cseh parlament EU-ügyi bizottságának vezetője azt mondta, hogy eleget éltek a csehek moszkvai diktátumok szerint, nem akarnak most brüsszeli parancsoknak engedelmeskedni.

Lettországban koalíciós válsághoz vezetett már az is, hogy bár a kormány a kötelező kvótát visszautasította, de ajánlatot tett 250 menekült önkéntes befogadására.  A választások előtt álló Lengyelországban egyik győzelemre esélyes párt sem támogatja a kvótarendszert, és a kampányban rendre megígérik, hogy nem hagyják majd a bevezetését.

Visszatérő érv a keleti országokban, hogy nem akarnak nem keresztény embereket betelepíteni. Szlovákia hivatalosan is jelezte, hogy legfeljebb keresztényeket fogadna be, hiszen az országban egyetlen mecset sincs. A lengyel miniszterelnök, Ewa Kopacz azt mondta, hogy a keresztény Lengyelországnak a keresztényekkel szemben van különös felelőssége. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök elmondta, hogy hazájának ugyan semmi baja sincs a muzulmánokkal, de nem akarja, hogy a jelenlegi 8 százalékos muzulmán kisebbség aránya növekedjen. Az észt szociális miniszter Margus Tsahkna pedig azt mondta, hogy személy szerint ellenzi a muzulmánok befogadását, mert

„végső soron a keresztény kultúrához tartozó ország vagyunk”.

Milos Zeman cseh elnök egy kicsit óvatosabban mondta ugyanezt:

„a teljesen más kulturális hátterű menekültek nem tudnának beilleszkedni”.

A szívtelenség vádja

A keleti tiltakozásokra a nyugati politikusok sokszor primitívezéssel vágnak vissza: egyre többször olvasható olyan megjegyzés, hogy a kvóterendszer, vagy legalább a nagyobb önkéntes befogadás elutasítói nem európaiak, nincs szívük, embertelenek. Ezzel párhuzamosan egyre többet beszélnek a német, az olasz és a francia kormányok tagjai az együttérzésről, humanizmusról. A francia miniszterelnök például a hétvégén ezt szavalta Calaisben a menekültek meglátogatása után:

"Jöjjön fáradt, nincstelen / A tömeg, mely szabadságért zihál: / Nyomorgó söpredéktek kell nekem".

(Az idézet Emma Lazarus amerikai költő Új Kolosszus című verséből való, amelyet a New York-i Szabadság szobor köszöntésére írt. A szobrot Franciaország adományozta. A fenti idézet N. Kiss Zsuzsa fordítása.)

Németországban egyre inkább megjelent az az érv is, hogy az öregedő kontinensnek szüksége van a bevándorlókra, mert a népesség fogyása komoly gondokat okoz majd alig néhány évtized múlva.

A nyilatkozatokon és a pénzügyi zsarolás emlegetésén túl van még egy módszer, amivel a nyugatiaknak hatni tudnak a keletiekre: ez pedig a zsarolás a schengeni rendszer felmondásával.

Eddig Olaszország, Ausztria és Németország is jelezte, ha nem lesz közös megoldás, akkor fenntarthatatlan lesz a szabad mozgás az unión belül, és vissza kell állítani az ellenőrzéseket a határokon.

Ez minden utazónak kellemetlen lenne, de leginkább a keleti vendégmunkások, ingázók járnának rosszul. Az osztrák rendőrök vasárnap este óta például minden nagyobb, Magyarország felől érkező járművet átvizsgálnak, ami miatt több kilométeres dugók alakultak ki hétfő reggel Hegyeshalomnál és Sopronnál. Az eljárásnak elvben semmi köze sincs a kvótavitához, de nem kizárt, hogy a valóságban van, hiszen korábban német és osztrák politikusok is összekapcsolták ezeket (ha nincs közös megoldás, nem tartható a schengeni rendszer).

A németek egyoldalúan beengedik a szíreket, ebből máris zavar van

A belügyminiszterek szeptemberi tanácsán valószínűleg szó lesz arról, hogy mely országokat tekint az EU biztonságosnak. Az onnan érkezőket szinte automatikusan kitoloncolnák minden tagállamból. Németország ebben az ügyben is élen jár a kezdeményezéssel, és leginkább a Balkánról érkezettek visszaküldése miatt lehet ez fontos nekik. Ezzel párhuzamosan viszont aki háborúból jön, azt befogadnák. És ebben az ügyben máris tettek egyoldalú lépéseket.

Németország a múlt héten bejelentette, hogy nem toloncolják ki a szír menekülteket. Magyarország ezzel nehéz helyzetbe került: a hivatalosan érvényben lévő szabályok szerint az itt regisztrált menekülteket nem engedhetnénk tovább, de ők meg menni akarnak Németországba. A hétvégén a Keleti Pályaudvaron ebből már komoly feszültség keletkezett, a magyar rendőrök nem engedték fel a Németországba készülő menekültek a vonatra, akik „Németország, Németország” skandálással tüntetni kezdtek.

Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány most Németországból kér iránymutatást, hogy mi legyen. „ Az átláthatatlan és visszás körülmények megszüntetése érdekében arra kérjük Németországot, hogy tisztázza a jogi helyzetet" - szól a magyar nyilatkozat.

Az osztrák kormány pedig azt javasolja, hogy legyenek folyosók, ahol törvényesen, ellenőrzötten tudnak a határokon átjutni a menekültek, hogy ne embercsempészek húzzanak hasznot belőlük és ne kerüljön veszélybe az életük. Az ésszerű javaslathoz azonban szintén nincsenek meg a szükséges EU-s szabályok.