Nem kaptunk az uniótól semmilyen segítséget, két hónapja ígértek 8,5 millió eurót, ez sem érkezett meg – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvívő péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában. A menekülthelyzetről volt szó.
Közben csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben visszautasította, hogy az EU oldja meg a Magyarországra érkező menekültek fogadását és menekültkérelmeik elbírálását. Általában pedig azt mondta, hogy nem pénzről jött tárgyalni, ezt a témát nem akarja elővenni, mert a pénznél fontosabb a szabályozás és az értékek megvitatása. A júniusi EU-csúcson is ez volt Orbán álláspontja: ezt a kérdést csak egyedül oldhatjuk meg, nem várhatunk mások pénzére és segítségére, jelentette ki.
Ennek ellenére augusztusban a magyar kormány 8 millió eurót kért az Európai Bizottságtól a menekülthelyzet kezelésére. A pénzt menekülttáborok bővítésére és a menekültek ellátásra lehetne elkölteni. A bizottság azt ígérte, hogy sürgősen dönt, hogy adnak-e, augusztus 31. lett volna a határidő. Ezt a bizottság azonban nem tartotta be, talán ennek szólhatott Kovács Zoltán kifakadása a tévében.
Bizottsági forrásból úgy értesültünk, hogy a jövő héten lesz döntés, és nagyon valószínű, hogy megkapja Magyarország a 8 millió eurót. A terv állítólag az volt, hogy Dmitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos Budapestre jön, és itt jelenti be a pénz megítélését, de az augusztusban beígért látogatásnak még mindig nincs időpontja.
Az viszont nem igaz, hogy semmilyen segítség sem érkezett még Brüsszelből. Februárban jött 1,2 millió euró sürgősségi segély menekülttáborok fejlesztésére, illetve most is nyitva van egy 2,4 milliós keret erre Magyarország számára. Továbbá az EU határvédelmi ügynöksége 43 határőrt foglalkoztat most éppen Magyarországon, mindannyian a szerb-magyar határon dolgoznak. Adott továbbá az EU a szerb határ védelmére 2 hőérzékelős autót, 10 járőrkocsit és 5 kutyás járőrcsapatot is.
A 2014-2020-as EU-s költségvetésből 61 millió eurót kap még Magyarország határvédelemre és menekültügyre, bár ez aprópénz ahhoz képest, amit Görögország vagy Olaszország kap. Erre mondta azt még augusztus közepén Lázár János, hogy "a régi tagállamok lenyúlták a pénzt az új tagállamok elől". Erre meg a bizottság szóvivője azt mondta, hogy ha a magyarok kérnek, akkor kaphatnak még, de eddig nem kértek.
A bizottság Olaszországban és Görögországban is elkezdett nagy befogadó állomásokat építeni, ahol egyrészt fogadják a menekülteket, másrészt azt tervezik, hogy ott az EU szempontrendszere alapján bírálnák el a menekültjogi kérvényeket. A bizottság azt is akarja, hogy akit befogadnak, azt egy kötelező kvótarendszer alapján ezekből a hot spotokból osszák szét a tagállamok között.
Mindezekhez még nincsenek jogszabályok, nagyok a viták a tagállamok között. Egyelőre csak annyi biztos, hogy EU-pénzből elkezdik ezeket a táborokat megépíteni, és ha készen lesznek, akkor az EU emberei végeznék el az érkezők regisztrációját.
A bizottság építene ilyeneket Magyarországra is, erre könnyen és szívesen költenének. Csakhogy a magyar kormány nem akar ilyen hot spotokat ide. Ezt Orbán csütörtökön megerősítette Brüsszelben is.
A magyar kormány szerint Magyarország nem frontország, mert nem ez az első EU-s állam, ami az Afrika és Közel-Kelet felől érkező menekültek útjába esik. A Magyarországra érkezők túlnyomó többsége Görögországban lép be az EU-ba, tehát legyen csak ott a hot spot.
Ha belemenne a kormány a hot spotok megépítésébe, akkor valószínűleg a menekültügy finanszírozásának jelentős része EU-s pénzből mehetne itthon. A magyar kormány ezt azért nem akarja, mert ez viszont azt jelentené, hogy jönnének ide menekültek. Márpedig a kormány célja nem a menekültek kezelése, hanem az, hogy egyáltalán ne is jöjjenek ide. Kérdés persze, hogy ennek van-e bármilyen realitása.
A bizottság belügynek tekinti a szerb-magyar határra épített kerítést, de annyit jeleztek, hogy „nem tartják jó üzenetnek” a gyodát, meg ami helyette lesz. Így ennek finanszírozására aligha várhatunk támogatást a közös büdzséből. Annak ellenére sem, hogy az EU külső határainak védelmére elvben lehetne segítséget kérni. Ahogy a zöldhatár védelméhez embert, autót és kutyát adtak is már.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.