A praktikus és belpolitikai szempontokon túl külpolitikai oka is lehetnek annak, hogy Németország vasárnap délután visszaállította a határellenőrzést az osztrák határon. A lépés azt is jelenti, hogy ideiglenesen felfüggesztették a schengeni rendszert, ami az EU-n belül a határok szabad átjárhatóságát biztosítja.

Kvótaügyben ez egy adu

A vasárnapi döntést Thomas de Maiziere belügyminiszter jelentette be. Éppen ő volt az, aki még augusztus 21-én először kezdte a vonakodó EU-s kormányokat zsarolni, hogy ha nem fogadnak be menekülteket ők is, akkor Németország felmondhatja a schengeni rendszert. A BBC-nek adott interjújában a szerződés felmondását egyértelműen a többi tagállam szolidaritásának elmaradásához kötötte.

Amit pedig menekültügyben szolidaritásnak szoktak nevezni mostanában a németek, az nem más mint a kvótarendszer. Vagyis az a rendszer, hogy az EU-ba érkező menekülteket a tagállamok kötelezően osszák szét egymás között.

A kvótarendszerről éppen most hétfőn tárgyal az EU-s belügyminiszterek tanácsa. Az Európai Bizottság és a német kormány is azt akarja, hogy hétfőn a belügyminiszterek osszák el maguk között (egyelőre nem kvóta, hanem önkéntes felajánlások alapján) azt a 40 ezer menekültet, akiknek befogadásáról elvi szinten már korábban döntöttek. Továbbá tegyenek hitet amellett, hogy még 120 ezer menekültet szétosztanak hamarosan. És legalább politikai döntést hozzanak arról is, hogy jöhet a kvótarendszer, amelyről a végső döntést majd az októberi miniszterelnöki csúcson hozzák meg.

A kvóta Németországnak a legfontosabb az EU-ban. Még akkor is, ha elvben Görögországban, Olaszországban és Magyarországon regisztrált menekülteket osztanának csak szét egyelőre. Ugyanis azóta ezeknek a menekülteknek a többsége már vagy Németországban van, vagy pedig oda akar eljutni.

A kvótarendszer legkérlelhetetlenebb ellenfele a magyar, a cseh és a szlovák kormány. Éppen ezen országoknak fájna a legjobban rövid távon, ha  a német rendőrök elkezdenének a határon útleveleket nézegetni, mert rengeteg ingázó vendégmunkás jár át ezekből az országokból.

A vasárnapi határzár sok brüsszeli elemzés szerint arról is szól, hogy de Maiziere megmutatta, képes beváltani a fenyegetését, és így akar nyomást gyakorolni a visegrádi országokra, hogy hétfőn ne vétózzanak a belügyminisztereik a tanácsülésen.

A schengeni rendszer és a kötelező kvóta közti összefüggésre utalt vasárnap Jean-Claude Juncker is, aki így kommentálta a német határzárat a Twitteren: "Most beszéltem Merkel kancellárral. Egyetértettünk, hogy az EU-tagállamok közti határok nyitva tartásához több Európára és szolidaritásra van szükség a menekültválság kezelésekor."

A bizottság hivatalos közleményében is összekeveredik a két ügy: "A mai német döntés jelzi, hogy mennyire sürgős, hogy egyetértés legyen a bizottság menekültválsággal kapcsolatos javaslatairól. (...) Éppen ezért nagyon fontos a hétfői rendkívüli belügyminiszteri tanács. Gyors előrelépésre van szükség a bizottság javaslatairól most."

A kvótaszavazás és a német lépés közti összefüggésre utal az is, hogy a múlt héten Sigmar Gabriel alkancellár lényegében megismételte de Maiziere augusztus 21-i fenyegetését, ezúttal külön utalva arra, hogy mekkora gazdasági károkat okozhat a közép-európai régió országainak, ha a németek felmondják Schengent.

A vonakodók győzködése megy Brüsszelből is. Jean-Claude Juncker vasárnap egymás után felhívta telefonon a szlovák, a lett, a cseh és a magyar miniszterelnököt, illetve a román elnököt (ebben a sorrendben), és minddel a hétfői belügyi tanácsról beszélt. Vannak olyan pletykák, hogy Juncker megállapodott Orbánnal, hogy Magyarországra nem vonatkozik majd a kvóta, de akkor innen nem is visznek el senkit a kvóta alapján. (A legutóbbi bizottsági javaslatban 54 ezer Magyarországon regisztrált menekült szétosztása szerepelt. A valóságban többségük már elhagyta Magyarországot.)

Praktikus és belpolitikai okok is vannak

Persze túlzás lenne azt állítani, hogy csak a kvóta kikényszerítése miatt zárták le a határt. A belpolitikai - főleg bajorországi - tiltakozások, a rengeteg menekült elhelyezésének megoldatlansága, az egyes tartományok rákényszerítése, hogy fogadják be az érkezőket mind valós problémák, amelyek a német döntéshez vezettek.