Hétfő éjtéltől ismét bűncselekmény lesz, ha valaki illegálisan lépi át Magyarország határát. Ez így volt a rendszerváltás előtt is, korábban éppen az első Orbán-kormány enyhítette ezt szabálysértéssé.

A törvényi változás célja, hogy a Nyugat-Európa felé induló menekülteket el lehessen riasztani attól, hogy Magyarországot válasszák útvonaluknak, ugyanis a bűncselekménnyé nyilvánítás miatt a jövőben börtön vagy kitoloncolás járhat a zöldhatáron (vagy a kerítésen) át Magyarországra érkezőknek, az ítélet pedig lehetetlenné teheti azt is, hogy a menekültek később tartózkodási engedélyt kapjanak más EU-s országokban, hiszen annak feltétele a büntetlen előélet.

Azaz a stratégia az elrettentés lett, ehhez viszont olyan eszközt választott a kormány, ami élesen szembemegy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalának (UNHCR), illetve az 1951-ben Genfben elfogadott Menekültügyi Egyezmény alapelveivel.

Ezek szerint ugyanis ha valaki menedékkérő, akkor nem üldözhető és szankcionálható, még akkor sem, ha illegálisan lépett be egy ország területére. A menekülő, védelmet kereső emberek helyzete speciális, mely az ENSZ szervezete szerint más elbírálás alá kell essen.

A nemzetközi egyezményt a régióból elsőként Magyarország ratifikálta, még 1989-ben, a Romániából megindult menekülthullám hatására. És bár az egyezmény alapelveivel szemben történő joggyakorlásnak közvetlen jogi relevanciája nincsen, azaz direkt szankciókat nem lehet kivetni az országra azért, mert máshogy cselekszik, mint ahogy az UNHCR ajánlja, hosszabb távon bőven akadhat ebből gondja a magyar államnak.

Ilyen gond lehet például az, hogy a magyar kormány a könnyebb kitoloncolás érdekében biztonságos országgá minősítette Szerbiát, Macedóniát és Görögországot. Az UNHCR állásfoglalása szerint viszont ezek nem biztonságos országok. Ha pedig lesz olyan menedékkérő, akit ezekbe az országokba toloncolnak tőlünk vissza, és utána emiatt nemzetközi bírósághoz fordul, a pert gyakorlatilag borítékolhatóan veszítené el a magyar állam, hiszen ilyen ügyekben a bíróság számára mindig a nemzetközi szervezetek útmutatása a mérvadó.

Arról, hogy Szerbia miért nem biztonságos ország a menekültek számára, korábban Köves Nóra nemzetközi jogi szakértő írt hozzánk egy cikket, érdemes elolvasni.