• Angela Merkel a menekültkérdésben meg akarta mutatni, hogy tud igazán nagyvonalú is lenni.
• Németország azonban nem volt felkészülve arra a tömegre, ami Magyarország felől a múlt héten érkezett, ezért a menekültügyi rendszer gyakorlatilag összeomlott.
• Az osztrák határ lezárása előtt a helyzet annyira súlyos volt, hogy Merkel testvérpártjának elnöke már közelebb érezte magához Orbán Viktor megoldásait, mint a német kormányét.
• A hátországát sikerült rendeznie, de komoly veszélyt jelenthet Merkelre nézve, ha nem tudja minél hamarabb keresztülverni az uniós tagállamokon az európai menekültkvótákat.

A görög válság kezelésében Németország és Angela Merkel a legkevésbé sem a nagyvonalúságáról vált ismertté. Azonban ahogy a nyár végén a német kancellár magához vette az irányítást a menekültkérdésben, a humanitárius  szempontok minden másnál fontosabbá váltak számára.

A szíriai menekültek befogadása pedig a nemzetközi közvélemény szemében a legnépszerűbb politikussá tette,

és ő sem bánta, hogy végre nem úgy emlegetik, mint aki az euróválság alatt feltörölte a padlót a görög kormánnyal, hanem mint aki még a merev uniós szabályokon is képes átlépni, ha embereket kell kimenteni a háborúból.

Csakhogy miután Merkel bejelentette, hogy a szíriai menekülteknél nem alkalmaznak felső korlátot, alig egy hét alatt kiderült, hogy a feladatot ellátó tartományoknak és településnek sem elég pénze, sem elég helye nincs a Keletiből megindult menekülthullám fogadására. Múlt héten a német tartományok fele bedobta a törölközőt, mivel nem tudtak már több embert elhelyezni.

Így a Magyarországról megindult menekültek ellátásával Bajorország szinte magára maradt, hiszen rajta kívül csak Észak-Rajna-Vesztfália tartomány képes jelentősebb számú menekültet befogadni. A Merkelék testvérpártjának számító bajor CSU politikusai már pénteken keményen támadták Merkelt az engedékenysége miatt, majd vasárnapra elérték a céljukat, és a német kormány visszaállította az ellenőrzést a déli határon. 

Bedőlt a német rendszer

A tartományok már a dublini egyezmény alkalmazásának felfüggesztése előtt is sikítoztak, hogy ellátási problémáik vannak, de miután Merkel bejelentésére Magyarország és Ausztria mindenkit átengedett, a tömeg teljesen padlóra küldte a rendszert.

A Németországba érkező menekülteket szabály szerint egy olyan kvótarendszer alapján kellene elosztani a tartományok között, ahol a lakosságszám mellett leginkább az adóbevételeken múlik, hogy ki hány embert vesz át. Mivel a nyugati és a volt NDK-s tartományok között itt még mindig hatalmasak a különbségek, a német kvótarendszer szerint 3 tartománynak kell átvállalnia az országba érkező menekültek 49 százalékát.

• Észak-Rajna-Vesztfália: 21,2 százalék
• Bajorország: 15,2 százalék
• Baden-Württemberg: 12,9 százalék

Amellett, hogy több pénzt kértek a feladatra a szövetségi kormánytól, a nyugati tartományok már korábban is követelték, hogy a keletieknek is jobban ki kellene venniük a részüket a helyzet kezeléséből. A harmadik legtöbb menekültet befogadó Baden-Württemberg tartomány zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann már július végén felvetette, hogy a keleti tartományokban több menekültet kellene elhelyezni, mert egyébként is tele vannak üres ingatlanokkal. Sem ez nem történt meg, de még a menekültügyi eljárás sem lett gyorsabb, így a múlt héten a maguk 13 százalékával a baden-württembergiek is leállították a menekültek fogadását.

Mivel semmilyen változás nem történt, a nagy nyomás alatt a múlt héten a rendszer gyakorlatilag összeomlott. Ausztrián keresztül egy hét alatt 60 ezer ember érkezett Münchenbe, akiket nem tudtak hova küldeni, ezért a tartomány miniszterelnöke, Horst Seehofer már azzal provokálta Merkelt, hogy a menekültválság megoldásáról érdemesebb Orbán Viktorral tárgyalni, Merkel politikáját pedig elhibázottnak nevezte. Nem véletlen, hogy ő volt, aki a leglelkesebben üdvözölte az osztrák határ lezárását.

A határ lezárása arra nem volt elég, hogy a belügyminiszterek hétfői találkozóján engedményt csikarjanak ki vele a kelet-európai tagállamokból, Merkel európai egységet szorgalmazó politikájának szempontjából viszont nagyon rossz üzenete volt. Mivel az európai megoldás nem került látótávolságon belülre, de a menekültek továbbra is tízezrével érkeztek, jobbnak látta, ha otthon rendezi a sorait.

Otthon is rendet kellett tenni

Merkelnek ki kellett engesztelnie a tartományok vezetőit, mivel - pártállástól függetlenül - egyre inkább úgy érezték, hogy miközben a kancellárt a menekültek megmentőjeként ünnepli a világsajtó, a konkrét ellátási feladatokkal magukra hagyta őket a szövetségi kormány.

Kedd estére Merkel rendkívüli válságülést hívott össze, hogy a menekültek befogadása ne bukjon el a tartományok kapacitásainak kimerülése miatt. A válság kezelésében a szövetségi kormány igyekezett minél több feladatot átvenni a leterhelt tartományoktól.

A menekültek tartományok közötti elosztását átvállalják, mivel ez a feladat nagyrészt a bajorokra hárult. Ezen felül 40 ezer férőhelyet biztosítanak a menedékkérőknek, amelyek fenntartását a szövetségi kormány állja.

Ahol a szövetségi kormány még kihasználatlan erőforrásai lehetnek, az a hadsereg. A Bundeswehr katonáit Németországban nem a határok ellenőrzésére vonják be, hanem a menekültek ellátásánál kell besegíteniük. Mivel a kérelmek elbírálásának üteme kulcskérdés, ezért

800 embert küldenek a Bundeswehr állományából a bevándorlási hivatalba, hogy segítsék a hivatalnokok munkáját, és leküzdjék azt a gigantikus kérelemhalmazt, ami az elmúlt hónapokban felhalmozódott.

Ezek pedig még csak a gyorsan mozgósítható erőforrások voltak, hogy ehhez mennyi pénzre lesz szükség, azt a jövő heti találkozón tárgyalják meg. Valószínűleg itt is mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a szövetségi kormánynak, ha azt akarja, hogy a tartományok partnerként viselkedjenek. Seehofer el akarja érni, hogy az előre tervezett támogatás dupláját, 6 milliárd eurót kapjanak 2016-ra.

A tartományok vezetői arra is felhívták Merkel figyelmét, hogy nem lesz elég csak a közvetlen elhelyezést megoldani, ezért gyorsabban el kell kezdeni a menekültek integrációját. Ahhoz, hogy minél előbb német- és integrációs órákra küldhessék őket, új tanárokat kell felvenniük, amihez szintén támogatást kértek.

Európai kvótarendszer nélkül ez sem lesz elég

Hogy mindez mire lesz elég, azt nehéz megmondani. Egyelőre arra sincsenek biztos becslések, hogy idén mennyi menekült érkezik az országba, erre az évre vonatkozóan már a harmadik prognózis került elő, mikor Sigmar Gabriel alkancellár 800 ezer helyett akár egymillió ember is érkezhet. A következő év pedig még bizonytalanabb.

Pedig minél több ember érkezik az országba, Merkelen annál nagyobb lesz a nyomás, hogy valamilyen formában elfogadtassa az Unió tagállamaival a kvótarendszert.