A német magazin októberben leplezte le, hogy a német hírszerzés (BND) az amerikai társzervétől függetlenül saját maga is kémkedett európai szövetségesei után.

Mi több, mint most kiderült, az Egyesült Államok is célpontja volt a hírszerzésnek, a Spiegel értesülései szerint a BND az amerikai belügyminisztérium - ez az európai belügyminisztériumokkal szemben nem a rendőrséget, hanem például az erdészeteket, nemzeti parkokat felügyelő minisztérium -, illetve az amerikaiak brüsszeli és ENSZ-képviselete ellen is kémkedett.

Az új értesülések szerint a BND aktívan kémkedett a horvát, osztrák, lengyel és dán belügyminisztériumban.

De lehallgatták a francia, brit, svéd, portugál, görög, spanyol, olasz, svájci diplomatákat, és még a Vatikán képviselőit is. Erre a német alaptörvény szerint törvényes lehetőségük volt, annak 10., lehallgatást szabályozó cikkelye ugyanis nem terjeszti ki a német állampolgárokat megillető védelmet a diplomataingatlanokra.

De nemcsak baráti országok kormányai, hanem nemzetközi civil szervezetek is a célpontok között voltak. A Spiegel példaként a Care Internationalt, az Oxfamot és a Nemzetközi Vöröskereszt svájci központját nevezte meg.

A botrányt különösen pikánssá teszi, hogy amikor 2013-ban kiderült, hogy az NSA lehallgatta Angela Merkel telefonját, a német kancellár kemény szavakkal bírálta az amerikaiakat, amiért azok szövetségesük ellen kémkedtek. 

"Kémkedni a barátok után? Ilyet egyszerűen nem csinálunk" - mondta két éve Merkel. 

(Via Der Spiegel)