Hat orosz kém bukott le a bolgár védelmi minisztériumban. A miniszterelnök ideges.

Az év kémsztorija az emberről, aki állítólag az orosz elnök asztalán lévő dokumentumokat is le tudta fotózni. És akit azóta azonosítottak.

A svédek másodedzője pont ott bérelt házat, ahonnan rálátni a koreai edzőpályára, aztán "véletlenül" egy edzésre is betévedt.

Ez részben a munkájával járt, de visszavonulása után, üzletemberként is tartotta a kapcsolatot a kínai titkosszolgálatokkal.

Ilyen alkut általában azok kötnek, akik valami törvénytelenséget követtek el. Michael Flynn lehallgatott telefonbeszélgetések alapján kapcsolatban állt Oroszország washingtoni nagykövetével, bár ezt korábban többször is letagadta.

Szerinte nem kérdés, hogy Putyin és a kormánya megpróbálta komolyan befolyásolni az amerikai választásokat.

Ahogy az várható volt, kezd pártvonalak mentén hasadni az amerikai titkosszolgálatok Trump és az oroszok ügyében folytatott vizsgálatának értelmezése.

Jeff Sessions az elnökválasztási kampányban kétszer is összeült Szergej Kiszljakkal, de kongresszusi meghallgatásán még direkt kérdésre se árulta ezt el.

Kerek-perec letagadta azt a beszélgetést, amiről az ügynököknek felvételük is volt.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb orosz kémbotránya még az átlagos oroszországi sztoriknál is átláthatatlanabb. Egyben rendkívül szórakoztató és vérfagyasztó is. Hogy mást ne mondjunk, az egyik főszereplőt Dingidunginak hívják, egy másikat pedig fején csuklyával vezetnek el egy titkosszolgálati vezetői értekezletről.

A tavaly augusztusban letartóztatott Harold Martin 23 éven át dolgozott az amerikai nemzetbiztonságnak, ez alatt folyamatosan lopta a szupertitkos iratokat.

Némi csavar a sztoriban, hogy Trumpot ma este elnökké nevezik ki, így már hatalmában lesz leállítani a kellemetlen nyomozást.

A kémkedéssel is gyanúsított Harold T. Martinnak egyszerűen nem is szabadott volna hozzáférést biztosítani azokhoz a titkokhoz, amiket aztán kilószámra vitt haza - köztük fedett ügynökök neveit és kémszoftverek leírásait is.

A korábban kitudódottnál szélesebb körben és aktívabban kémkedett szövetségesei után a német hírszerzés, írja a Spiegel meg nem nevezett forrásaira hivatkozva.

Az amerikaiakat nem is az zavarja igazán, hogy Izrael kémkedett utánuk, hanem hogy a megszerzett információkkal amerikai törvényhozókat próbált befolyásolni, hogy megakadályozzák az amerikai-iráni atomalkut.