Mentességért cserébe együttműködést ajánlott az amerikai hatóságoknak Donald Trump bukott nemzetbiztonsági főtanácsadója, az orosz befolyásszerzési kísérlet egyik kulcsfigurájának tűnő Michael Flynn nyugalmazott tábornok.

Flynn azután kényszerült lemondásra néhány héttel a kinevezése után, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy

hazudott, amikor azt állította, hogy nem volt kapcsolata Oroszországgal.

Az amerikai titkosszolgálatok kémelhárító tevékenységük részeként rutinszerűen hallgatják le külföldi diplomaták telefonját. Az adatgyűjtés során pedig elfogták azokat a beszélgetéseket is, amiket Flynn folytatott Szergej Kiszljakkal, Oroszország washingtoni nagykövetével.

A Fehér Ház némi kommunikációs zavar után távozásra bírta Flynnt, akiről ennek bejelentése előtt pár órával Trump kommunikációs guruja, Kellyanne Conway még azt állította, hogy élvezi az elnök feltétlen bizalmát.

A Wall Street Journal két rálátó forrástól származó értesülései szerint Flynn azóta az FBI-nak, illetve az ügyben vizsgálódó képviselőházi és szenátusi titkosszolgálati bizottságoknak is együttműködést ajánlott, mentességért cserébe. Ilyen ajánlatot jellemzően csak azok tesznek, akik amúgy joggal tartanak attól, hogy tetteik büntetést vonhatnak maguk után.

A Journal értesülései szerint ajánlatára egyelőre nem akadt vevő. Az értesüléseket az FBI és Flynn ügyvédje, Robert Kelner nem kívánta kommentálni, a bizottságok pedig egyelőre nem reagáltak a megkeresésre.

Teljes a káosz

Az orosz befolyásolási ügy nyomozásában amúgy a héten az amerikai nyilvánosságot egy izgalmas, de az ügy lényegét csak súrló mellékszáll kötötte le. A Trump-stáb és az orosz ügynökök kapcsolatát a hatóságok mellett a törvényhozás mindkét házának titkosszolgálati bizottsága is vizsgálja. A képviselőházi vizsgálatot Trump egyik szövetségese, a kaliforniai republikánus képviselő, Devin Nunes vezeti.

Az a Nunes, aki a múlt héten váratlanul sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vannak lehallgatott beszélgetések Trump beosztottjai és az oroszok között. És bár Nunes maga is elismerte, hogy ezek a lehallgatások törvényesek voltak, a megfigyelés tárgya pedig nem Trump és stábja, hanem külföldi ügynökök voltak, mégis mintha azt sugallta volna, hogy megalapozottak lehettek Trump amúgy részletesen cáfolt vádjai arról, hogy Obama utasítására lehallgatták.

Ezzel elég sikeresen el is terelte a figyelmet a valódi botrányról. Nunes valójában egy vitatható elemet fedett csak fel a történetben, egy apró technikai részletet. Az amerikai törvényi szabályozás szerint az ilyen, véletlenszerűnek nevezett adatgyűjtés során szereztt értesüléseknél az érintett amerikai állampolgár személyazonosságát nem szokták felfedni, "maszkolják". Nunes állítása szerint Trump stábja esetében ezt a maszkolást feloldották, így a megfelelő nemzetbiztonsági hozzáféréssel rendelkezők értesülhettek arról, hogy kik voltak azok az amerikaiak, akikkel a megfigyelt oroszok beszélgettek. Nunes szerint indokolatlan volt az amerikai polgárok személyazonosságának felfedése, mert az elfogott beszélgetésekben elhangzó információknak nem volt nemzetbiztonsági jelentőségük.

Ez azonban vitatható, már csak azért is, mert Flynn, illetve mint az ő lebukása óta kiderült, az igazságügyi miniszter Jeff Sessions is beszélt az orosz nagykövettel, majd mindketten letagadták ezt. Sessions ráadásul eskü alatt, miniszterjelölti meghallgatásán hazudott a dologról.

Viszgálnia kéne, de inkább részletesen tájékoztatta Trumpot

Ez már önmagában is fura kavarásnak tűnik Nunes részéről, amit csak még kétségesebbé tesz az azóta nyilvánosságra került tény, hogy az erről szóló információt Nunes egyenesen a Fehér Házból, a New York Times értesülései szerint Flynn korábbi beosztottjától, Ezra Cohen-Watnicktól kapta. Cohen Watnick a Nemzetbiztonsági Tanács hírszerzési igazgatója, bár a tanács élére Flynn lemondása után kinevezett H. R. McMaster ki akarta rúgni. Ebben csak Trump két legbizalmasabb tanácsadója, Steve Bannon és Jared Kushner, az elnöki vej akadályozták meg.

Vagyis az elvileg az elnöktől független hatalmi ág képviselőjeként eljáró képviselőt a jelek szerint a vizsgálat tárgyát képző Fehér Ház igyekezett befolyásolni. Még visszásabbá teszi az ügyet, hogy Nunes a fehér házi találkozó után nem a bizottságát tájékoztatta friss értesüléseiről, hanem előbb sajtótájékoztatót tartott, majd Donald Trumphoz ment, hogy személyesen tájékoztassa az elnököt a fejleményekről. Trump ezután már úgy utalt az ügyre, mintha az megerősítené az alaptalan lehallgatási vádjait.

Nunes különös viselkedése komoly felháborodást váltott ki, de akkorát, hogy a párhuzamosan vizsgálódó szenátusi bizottság sietve ki is jelentette, hogy az ő vizsgálatuk minden részletében független a képviselőházi vizsgálattól. Nunest pedig a demokraták egységesen szólították fel, hogy zárja ki magát a vizsgálatból.

Nunes erre egyelőre nem volt hajlandó, ellenben minden, a témában tervezett bizottsági meghallgatást elhalasztott, ezzel gyakorlatilag leállítva az ügyben folyó vizsgálatot. (Via WSJ, BBC, NYT)