Saját gondolkodásunkat áshatjuk alá, ahogy egyre jobban beépítjük a nagy nyelvi modelleket a munkánkba

2022 végén, amikor az OpenAI bemutatta a ChatGPT-t, sokfelé terjedő felvetés volt, hogy a nagy nyelvi modellek gyökeresen fel fogják forgatni a világot. Két és fél évvel később azt látni, hogy a totális forradalom egyelőre elmaradt, de a különféle algoritmusok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak.

Hogy pontosan mivel jár mindez, arról elég keveset tudni. Hasonlóan ahhoz, ahogy az okostelefonok elterjedtek, egyszerűen túl gyorsan történnek a dolgok, és az esetleges társadalmi következményeket majd csak utólag próbálhatjuk megérteni.

De azt, hogy lesznek következmények, már most sem túlzás kijelenteni. Egy friss felmérés szerint a brit egyetemisták döntő többsége már simán használja a nyelvi modelleket az egyetemi feladatai megoldásához, és nincs okunk azt gondolni, hogy ez ne lenne így a világ többi országban is. A brit felmérés szerint a diákok 88 százaléka használt már nyelvi modellt beadandói készítése során. Bár a hallgatók döntő többség azt gondolja, nem lenne tisztességes algoritmus által készített szöveget szerkesztés vagy további munka nélkül beadni, a válaszokból az is kiderült, hogy az olvasmányok feldolgozásától kutatási terv kitalálásáig sok mindenre egyre többen és többet használják ezeket a technológiákat.

Az egyik nagy kérdés, ami rendre felmerül a hasonló témával foglalkozó cikkekben, hogy pontosan hogyan is hat a gondolkodásunkra, ha egyre inkább algoritmusokra támaszkodva végezzük el a feladatainkat. Erre kereste a választ az AI-iparban fontos szerepet betöltő Microsoft kutatása is, melyben az amerikai Carnegie Mellon Universityvel közösen azt vizsgálták, hogyan alakítja át a tudásalapú területen dolgozók munkáját és gondolkodását, ha a mindennapi rutinjukba beépítik a nyelvi modellek használatát.