Két friss tanulmány mutatja meg, hogy milyen irányokból alakíthatja át alaposan társadalmainkat a mesterséges intelligencia.

Áprilisban két jelentős AI-bejelentés is történt: a Google algoritmusa meg tud küzdeni a viccekkel, az OpenAI fejlesztése pedig szövegből alkot valószerűtlenül jó képeket.

Egy ambiciózus tudóscsapat mesterséges intelligencia segítségével fejtené meg az állatok beszédét.

"Elfogadhatatlan hiba" - mondják.

Hiába születtek százával a tanulmányok az újonnan fejlesztett, betegségeket diagnosztizáló algoritmusokról, egy friss cambridge-i kutatás szerint ezek mindegyike végzetes hibáktól hemzseg.

Az új kínai ötéves terv elhozza az "okosbíróságokat", ami elsősorban hatékonyabb ellenőrzést és erőteljesebb központosítást takar. De az algoritmusok nem csak Kínában, hanem az európai országokban is egyre jobban szivárognak be az igazságszolgáltatásba.

Közel vagyunk a világhoz, amit sci-fikből ismerünk, mégsem gondolunk eleget arra, hogy milyen szabályok szerint kellene játszanunk a közeljövőben (ha egyáltalán van beleszólásunk).

Egész meggyőző.

Ez is befolyásolhatja majd, hogy melyik film forgatásába vágnak végül bele.

Lehet, hogy a gépek elveszik a munkádat, de nem árt, ha tudod, milyen közel állunk ehhez. Ami például a gépi olvasást illeti, bármilyen hangzatos hírek is jönnek róla, egyelőre messze vagyunk tőle.

Egyre több helyen ismerik fel, hogy a totális megfigyelés veszélyes. De kordában lehet-e tartani ezt a technológiát?

72,5 millió forintnyi eurót csaltak ki hackerek egy cégtől, akiknek sikerült az egyik cégvezető hangját reprodukálni.

Profi világsztárokat is az asztal alá blöffölt a Pluribus.

De a jelenleg használt, hasonló algoritmusokról kutatók azt mondták, nem biztos, hogy megfelelően működnek.

Eddig óriási képadatbázisok kellettek egy fotó élethű megmozdításához.