400 amerikai adatközpont több üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe egy év alatt, mint egész Dánia

TECH
Ohio, Meta Prometheus Campus
Fotó: JON CHERRY/Getty Images via AFP

Mintegy 400 nagy amerikai adatközpont egy év alatt több üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe, mint egész Dánia - állapította meg a Harvard Egyetem hétfőn publikált tanulmánya, amely még az előtt készült, hogy az újabb nagy környezetterhelést okozó mesterséges intelligencia (MI) térnyerése igazán felgyorsult volna.

A Harvard kutatói 403 nagy amerikai adatközpont áramfogyasztását és károsanyag-kibocsátását vizsgálták meg 2024 májusa és 2025 áprilisa között a rendelkezésre álló adatok és modellezés segítségével. Az adatközpontok áramfelhasználása a becslések szerint mintegy 28,3 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást jelentett - írták a Nature Sustainability című folyóiratban hétfőn megjelent tanulmányban.

Az adatközpontok 82 terawattóra (TWh) villamosenergia-fogyasztásának, amelyből csaknem hétmillió háztartást lehetne egy évre ellátni, több mint felét fosszilis tüzelőanyagok égetéséből nyerték, holott a globális felmelegedést éppen a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó üveghatású gázok okozzák.

A tanulmányban megállapított, károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adat Francesca Dominici, a Harvard biostatisztika professzora, a tanulmány vezető szerzője szerint kétszer-háromszor magasabb érték, mint amit korábbi kutatások kimutattak. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez a mennyiség egy kisebb európai ország teljes szén-dioxid-kibocsátásához hasonlítható. Egyúttal arra is figyelmeztetett: súlyosbítja a helyzetet, hogy további 2000 adatközpont létesítését tervezik. „Ezzel éppen ellentétes irányba haladunk a szén-dioxid-kibocsátás korlátozását célzó törekvésekhez képest.”

Mit lehetne tenni?

Kaliforniai álom
Fotó: MARIO TAMA/Getty Images via AFP

Közben az ENSZ törökországi, COP31 klímakonferenciáján hétfőn olyan kezdeményezés született, amelynek keretében a vállalatok és országok önként elkötelezik magukat a világ adatközpontjainak tiszta energiával történő ellátása, valamint az energia- és vízfogyasztásukkal, illetve károsanyag-kibocsátásukkal kapcsolatos nagyobb átláthatóság mellett.

„Nem lehet azt kérni az emberektől, hogy a szebb jövőért cserébe ma magasabb számlákat, a bolygót tovább melegítő környezetszennyezést és mélyülő egyenlőtlenségeket fogadjanak el” - indokolta a kezdeményezést Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője.

A Climate Action Against Disinformation érdekvédelmi csoport friss jelentése szerint már az MI okozta környezeti terhelés is közrejátszott abban, hogy a legnagyobb technológiai vállalatoknak nem sikerült elérniük klímacéljaikat, és villamosenergia-fogyasztásuk 2022 és 2025 között 240 százalékkal emelkedett.

Az antalyai mesterséges intelligencia vállalásban foglaltak szerint az adatközpontoknak tiszta energiát, valamint hatékony energia- és vízhasználati rendszereket kell alkalmazniuk. Emellett fel kell mérni és közzé kell tenni az adatközpontok környezeti hatásait, és az aláíróknak támogatniuk kell a mesterséges intelligencia éghajlatvédelmi alkalmazását. (MTI/AP)