Az már biztos, hogy Trump több munkatársát is elcsípték oroszokkal beszélgetve

Katasztrofálisan végződött Donald Trump szempontjából az FBI és az NSA igazgatójának hétfői meghallgatása, ahol a két főkém kénytelen volt többször is élő egyenes adásban meghazudtolni a főnökét. A meghallgatásuk alapján két tényre biztosan fény derült:

  • az amerikai szolgálatok nem Trumpot és munkatársait figyelték meg, nem volt bedrótozva a New York-i Trump-torony;
  • ellenben valóban folyik vizsgálat Trump stábja és az oroszok közti kapcsolatok tárgyában.

Szerdára pártvonalak mentén kettéhasadt a valóság értelmezése. Előbb a képviselőház titkosszolgálati bizottságának Trump-hívő republikánus elnöke, Devin Nunes szólalt meg, állítván, hogy

az amerikai titkosszolgálatok igenis lehallgatták a Trump-stáb több tagját.

Ami eléggé úgy hangzik, mintha megerősítené Trump korábbi, megalapozatlan állításait. Csakhogy, és ez egy elég fontos csakhogy, még Nunes is elismerte, hogy ezesetben a kémzsargonban incidental collectionnek, vagyis véletlenszerű adatgyűjtésnek nevezett jelenségről van szó, magyarán

az amerikai titkosszolgálatok külföldi (orosz) ügynököket figyeltek meg, akikkel momentán rohadt sokat beszéltek Trump emberei.

Ez elég lényegi különbség, mert valójában az FBI igazát bizonyítja: a megfigyelések tárgya nem Trump környezete, hanem egy idegen ország titkosszolgálatának dolgozói voltak.

A vita most azon van, hogy az ilyen véletlenszerű adatgyűjtés esetén a véletlenül megfigyelt amerikai állampolgárok személyazonosságát óvni szokták. Anonimizálják, "maszkolják" őket, vagyis a leiratokból nem derül ki a személyük. Adott azonban a lehetőség a véletlenül megfigyeltek azonosítására, "maszktalanítására" is, amennyiben ez relevánsnak tűnik. Trump több munkatársa esetében ez megtörtént. Nunes szerint indokolatlanul, mert az elfogott beszélgetéseknek szerinte nem volt hírszerzési értéke.

Ez vállalható, de egyben vitatható álláspont. Való igaz, hogy például az orosz nagykövettel folytatott beszélgetései eltitkolása miatt lemondott nemzetbiztonsági főtanácsadó, Michael Flynn, vagy az ugyanezért le nem mondó igazságügyi miniszter, Jeff Sessions a kiszivárgottak szerint valóban semmi lényegiről nem beszélt a megfigyelés alatt álló Szergej Kiszljak nagykövettel, de pusztán a tény, hogy hazudtak a kapcsolatról, önmagában is érdekes. Főleg Sessions esetében, aki kongresszusi meghallgatásai alatt hallgatta el a kapcsolatát.

Másrészt az is nyilvánvalónak tűnik, hogy az úgymond hivatalos, diplomáciai fedésben dolgozó, tehát nyilvánvalóan a fogadó ország hírszerzése által megfigyelt ügynök nyílt telefonvonalon soha semmi érdekesről nem fog beszélni, így viszont önmagában a kommunikáció ténye is érdekes lehet hírszerzési szempontból.

Harmadrészt, a képviselőház titkosszolgálati bizottságának kisebbségi, demokrata csoportját vezető David Schiff a trumpista Nunes-zel szemben a leghatározottabban, bár minden részlet említése nélkül állítja, hogy az általa látottak alapján

nemhogy csak közvetett, de nagyon is konkrét bizonyítékok vannak a Trump-stáb és az oroszok összejátszására.

Mivel nem nyilvános dolgokról van szó, ebben nehéz igazságot tenni. Az mindenesetre tény, hogy az AP szerdai leleplezése alapján Paul Manafort, Trump kampányának egykori igazgatója korábbi nyilvános tagadásaival szemben

igenis dolgozott Putyinnak, illetve Putyin érdekében egy Putyinhoz nagyon-nagyon közeli orosz oligarchának.

Lesznek még fejlemények. (Via Politico, The Atlantic)