A magyarok kilenctizede nem keres annyit, amiből szerinte normálisan meg lehetne élni
2015 november 30., 16:41
Magyar politikus rég hazudott akkorát, mint Rétvári Bence
"Az egyik legfontosabb szám az a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számának óriási mértékű csökkenése, ez két év alatt már egy hatszázezres számot jelent. Ez nagyon nagy és nagyon fontos szám. Hatszázezer emberrel több van biztonságban, a biztos középosztályba tartozóan, hiszen ők nincsenek már kitéve a lecsúszás veszélyének, hanem véglegesen, az elmúlt két évben úgy tűnik, hogy véglegesen sikerült felzárkózniuk, és immár a középosztályban vannak. Annak ugyan az alsóbb felében, de ők már a középosztály biztos rétegét szélesítik ezáltal."
Ezt bírta mondani Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára a minisztérium keddi konferenciáján. Márpedig ennél nagyobb hazugságot nehéz elképzelni.
Egyrészt az, hogy valaki kikerül a szegénység és kirekesztettség által fenyegetettek köréből, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a középosztály részesévé válna, pláne nem "biztosan" vagy "végleg".
Másrészt nem is igaz, hogy bővült volna a középosztály. A KSH vonatkozó adatai a múlt héten jelentek meg, itt dolgoztuk fel a kiadványt röviden. Rétvári állítólag ezekből a számokból hámozta ki a fenti megállapításait, lássuk, mit mondanak erről a magyar állam statisztikusai.
A fenti ábrából azt lehet kiolvasni, hogy a szűken vett, jövedelmi középosztály éppen hogy szűkült: a 2011-es 36,1 százalék után tavaly 33,2 százalékra esett. Csökkent ugyanezen az időtávon az "alsó-közép", valójában a lecsúsznak eléggé kitett rétegek aránya is.
Vagy ahogy KSH szakértői fogalmaznak:
"A legszembetűnőbb változás az elmúlt nyolc évben a középréteg súlyának jelentős csökkenése, ezzel párhuzamosan az alsó-közép réteg aránya kismértékben, az alsó, a felső-közép, valamint a felső réteg részaránya jelentősebb mértékben növekedett, ami az egyes társadalmi csoportok jövedelmi polarizációját jelzi, összhangban az egyenlőtlenségek alakulásával."
A Tárki társadalmi riportja szerint 2012-re ilyen lett a magyar társadalom osztályszerkezete:
Van egy sokat idézett mutató, ami a jövedelmi egyenlőtlenséget mutatja, pontosabban azt, hogy a társadalom jövedelem szerint vett 80 százalékánál lévők hányszor annyit keresnek, mint a jövedelem szerint 20. százalékánál lévők. Ez így néz ki:
Azaz a válságot követő megszorítások, majd a kormány 2011-től induló adópolitikai változtatásai miatt egészen jelentősen megugrott a jövedelmi egyenlőtlenség.
Egyébként így néz ki a Rétvári-féle értelemben vett "középosztálytól" duzzadó társadalom, akik helyzete "végleges", "biztos":
Azt mindenki döntse el maga, hogy szeretne-e olyan "középosztályba" tartozni, ahol a háztartásában a rá jutó havi jövedelem 75 ezer forint. Havi százezres jövedelemmel (ami még mindig nem "elkölthető" jövedelem, a nagyja nyilván elmegy lakbérre, rezsire, kajára, közlekedésre, ilyesmire) az ember már simán felfelé lóg ki a "középosztályból".
Ami tényleg csökkent 2012 és 2014 között hatszázezer fővel, az a szegénység és kirekesztettség által fenyegetettek aránya. Igaz, 2010 és 2012 között nagyjából hasonló mértékben nőtt ez a szám:
Az, hogy a lakosság 14,9 százaléka tartozik a "relatív jövedelmi szegénység" kategóriába, az azt jelenti, hogy Magyarországon
1,454 millió emberre kevesebb összes nettó jövedelem jut havonta, mint 55 ezer forint.
(Ennyi a medián jövedelem 60 százaléka.) És ez nem is változott az utóbbi két évben, 2010-hez képest viszont egy százalékkal magasabb.
Akinek a háztartásban rá számolt jövedelme megugrotta az 55 ezret, az már bekerül a Rétvári-féle középosztályba.
Most ez a szegénységi helyzetkép:
Érdekes egyébként, hogy az Eurostat hosszabb, viszont elvileg ugyanazt mutató adatsorából nem lehet akkora csökkenést kiolvasni.
Az viszont elég szépen látszik, hogy 2008 és 2013 között milyen irdatlanul nagyot romlottak a magyar szegénységi mutatók.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.