Csalás- és korrupcióellenes intézkedésekről szervezett konferenciát pénteken Budapestre az Európai Bizottság, ahová magas rangú brüsszeli vezetőket is meghívtak. Felszólalt többek között az EU-s pénzosztás szakmai részét irányító Walter Deffaa főigazgató, és az EU csalások után nyomozó hivatalának, az OLAF-nak a vezetője is, Giovanni Kessler.
A konferencia tematikája azt sejtette, hogy Magyarországot meg fogják feddni. Erős jelzésértéke van, hogy éppen Budapestre szervezte a bizottság ezt a rendezvényt. Korábban szivárogtak ki olyan anyagok Brüsszelből, amelyek komoly korrupciós problémákat jeleztek a magyar pénzosztási rendszerben. Az brüsszeli aggályokra utalt az is, hogy a nyáron már járt Budapesten Kessler, holott az OLAF vezetőjére nem jellemző, hogy konkrét ügyekben személyesen járjon el.
Ehhez képest a konferencia legtöbb érdeklődőt vonzó nyitó szekciójában az történt, hogy a brüsszelieknek kellett védekezniük, és konkrét korrupciós vádat csak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára fogalmazott csak meg. Az Európai Bizottsággal szemben.
Csepreghy a nyitó előadásában elmondta, hogy milyen sokat tett a kormány 2010 óta a korrupció ellen, ismertetett spanyol és észt korrupciós ügyeket, majd egy váratlan fordulattal feltárt egy magyar ügyet is. Azt, hogy Gyurcsány Ferenc cége, az Altus, már kétszer is nyert az Európai Bizottság közbeszerzési pályázatán. (Az ügy hátterét itt magyaráztam el részletesen.) Csepreghy szerint ez egy súlyos összeférhetetlenségi ügy.
A bizottságtól érkezett felszólalók innentől kezdve védekezni kényszerültek, és kezdett az egész úgy kinézni, hogy míg Magyarország harcol a korrupció ellen, addig a bizottság a korrupció gyanújába keveredett.
Annak ellenére is ez lett az egész végkicsengése, hogy a bizottság semmilyen EU-s törvényt sem sértett meg azzal, hogy két közbeszerzésen az Altus vezette konzorciumokat bízta meg két tanulmány elkészítésével. Nyilvánvalóan műbalhé az egész Altus-ügy, de a kommunikációs fordulat teljesen felkészületlenül érte a brüsszeli vendégeket.
A brüsszeli felszólalók egyetlen konkrét magyar ügyet sem hoztak elő. Semmit sem említettek azokból az észrevételekből, amelyeket titkos levelekben szoktak megfogalmazni a magyar kormány felé. Az ilyen problémákról (túlárazás, személyre szabott kiírások, verseny nélküli közbeszerzések) csak az utolsó szónok, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi vezetője beszélt.
A brüsszeli szónokok óvatosan, egészen messziről közelítették meg a problémákat, például elmondták, hogy miért kell a korrupció ellen küzdeni egész Európában.
És csak egészen finoman utalgattak arra, hogy talán nincs minden rendben Magyarországon sem.
Walter Deffaa például arról beszélt, hogy a magyar cégvezetőkkel készített interjúk alapján a magyar gazdaságot is komolyan érinti a korrupció, legalábbis van egy ilyen érzet. Giovanni Kessler pedig metafizikai szintre vitte az előadását, és a mindenkit érintő kísértés természetéről szónokolt.
Az egykori olaszországi ügyész még néhány számot is említett: a magyar hatóságok saját felmérése szerint a pályázatok 0,42 százalékában találtak szabálytalanságokat, ami az összes kiosztott pénz 0,02 százalékát érinti csupán. Ezek a mutatók (az egyébként szintén irreális) EU-s átlagokat (1,65 és 0,35 százalék) is messze felülmúlják.
Akkor Magyarországon mindenki szent, vagy a hatóságok tévesen mérik fel a helyzetet? - tette fel a költői kérdést Kessler.
Aztán még azt is mondta, hogy jobban örülne, ha Magyarország kevesebb munkát adna a csalás elleni hivatalnak. Ez volt a legdurvább beszólás Magyarországnak a bizottság részéről.
És mindegyik brüsszeli szónok (összesen hárman voltak) külön kitért arra, hogy mennyire bíznak az együttműködésben a magyar kormánnyal, mennyire nem akarják, hogy pártpolitikai viták legyenek a korrupciós ügyekből, mennyire egymásra van utalva a bizottság és a kormány, és minden siker közös siker, és minden kudarc közös kudarc.
Ennél udvariasabban még senkit sem intettek korrupcióellenes küzdelemre. A konferencia megrendezésének tényén kívül semmi sem utalt arra, hogy támadni akarnának.
Ehhez képest teljesen más kommunikációs stílust vitt velük szemben Csepreghy államtitkár, aki tiltott pártfinanszírozással, etikátlansággal, az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével, politikailag motivált támadással és a józan ész szabályainak megsértésével vádolta a brüsszelieket. Mindezt az Altus két szerződése miatt.
Nagyon élesen kijött pénteken, hogy mennyire más stílust képvisel a brüsszeli és a budapesti igazgatás. Úgy tűnt, hogy az érdemi párbeszéd szinte lehetetlen.
A konferenciától teljesen független, de kommunikációs szempontból hasonló volt, hogy a héten Lázár János azt mondta, hogy az Európai Bizottság bosszúból indított a magyar menekültügyi törvényekkel szemben kötelezettségszegési eljárást. Szerinte azt bosszulták meg, hogy Magyarország nem kért a kvótákból.
Holott a bizottság csupán olyan irányelvek betartását kéri számon, amit a magyar kormány a belügyminiszterek tanácsában évekkel ezelőtt egyszer már elfogadott. Például azt, hogy aki nem tud magyarul, annak lefordítsák a büntetőügyében keletkező iratokat.
E totális letámadással szemben teljesen magatehetetlen az Európai Bizottság, ami abból is fakad, hogy alapvetően nem politikai testületről van szó, és szerepéből adódóan egyébként is inkább az óvatosság jellemző a kommunikációjára.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.