A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Heti Válasz azt írja, hogy Andy Vajna visszakapja a TV2 árát az állami tulajdonú Eximbanktól.

Az Eximbank közpénzfelhasználásáról elsőként a 444 kérdezte az Eximbankot, de banktitokra hivatkozva nem válaszoltak - erre hivatkozik most a jobboldali hetilap honlapja is. Később, az Együtt kérdésre válaszul Szijjártó Péter külügyminiszter még nem mondta meg, hogy az Exim ad-e pénzt az üzletre, de az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt már azt válaszolta, hogy „az Eximbank semmilyen médiavásárlást nem finanszírozott közpénzhez köthetően”. A Heti Válasz azonban olyan információkat szerzett, amik szerint

Szijjártó hazudott.

Ugyanis a külügyminiszter kijelentése előtt 10 nappal már aláírták a szerződést, ami szerint az Eximbank igenis finanszírozott médiavásárlást. A Válasz azt írja, hogy az Eximbank november 27-én kötött hitelszerződést Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel. Ennek értelmében

az Exim 21 millió euró, azaz 6,72 milliárd forint „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt” nyújt „a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.

Az Eximbank jelzálogjogát már be is jegyezték, az erről szóló iratok nyilvánosak. Az Eximbank egyébként arra való, hogy kedvező hiteleivel segítse a magyar külkereskedelmet, de érthetetlen módon nemrég indítottak egy „versenyképességet javító belföldi befektetési hitel” nevű terméket. Ebből kap Vajna cége. Másból nem is kaphatna, hiszen egy belföldi tévévásárlásnak semmi köze nincs a külkereskedelemhez.

Andy Vajna a vételt bejelentő sajtótájékoztatón még azt mondta, hogy az üzlet finanszírozása „nagyjából egy titkos dolog, mivel hogy ez az én befektetésem, annak tulajdonképpen én vagyok az ura, én döntöm el, hogy az hogy megy”.

UPDATE

A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium cikkünkre reagálva megküldte Szijjártó Péter, az Eximbank-ügyben tett november 27-i nyilatkozatát. Ebben a külügyminiszter arról beszélt, hogy a bank ügyeiben az igazgatóság dönt, a miniszternek döntéseket csak a 20 milliárdnál nagyobb értékű előterjesztések esetében kell hoznia, és ilyenre médiavásárlással összefüggésben nem került sor.

"Az Eximbank (...) állami szerepvállalás szempontjából két fajta hitelt adhat: adhat olyan hitelt, ahol érintett a közpénz. Ezt kamat-kiegyenlítésnek hívják, mert ez azt jelenti, hogy kedvezményes kamatozású hitelt ad, ez a költségvetés számára, a kamatkiegyenlítés miatt, költséget jelent. Meg adhat olyan hitelt, ami teljesen piaci alapú, teljesen piaci árazású, és semmi köze nincsen semmiféle közpénzhez. Most amikor felmerültek ezek a kérdések a részetekről, én egy kérdést fogalmaztam meg az Eximbank igazgatósága felé, de úgy , hogy ne sértsem meg a bank irányítására vonatkozó szabályokat, és ne is avatkozzak bele a bank működésébe. Én azt kérdeztem meg, hogy jött-e olyan hiteligénylés médiavásárlásra, ami érint közpénzt. Magyarul, kedvezményes hitel vonatkozású. A válasz az volt, hogy nem. Hogy ezentúl piaci alapon, piaci árazással, milyen döntések születnek az Eximbankban, az meg nem az én dolgom.”