Titkos alkut kötött a kormány a norvégokkal, mindenben engedtek nekik

Kibékült a norvég és a magyar kormány november végén, és ezzel újra le lehet hívni azt a pénzt, amit a skandináv állam magyarországi fejlesztésekre ad. A kibékülés feltételei eddig nem voltak ismertek, elsősorban azért, mert a magyar kormány azt kérte a norvégoktól,

hogy ne hozzák nyilvánosságra az alku részleteit.

Az alku részleteiről azonban a többi skandináv ország kormánya is értesült, így európai diplomáciai körökben az a hír terjed, hogy

a magyar kormány írásbeli garanciát adott, hogy nem fordul elő többször, hogy a norvégok támogatta civileket bántják Magyarországon.

Ez a megállapodás leginkább azért érdekes, mert ezzel indirekt módon a magyar kormány elismerte, hogy a civilek elleni hatósági eljárásokat politikai utasításokkal lehet befolyásolni Magyarországon. Ezt bizonyítják az alku részletesebb pontjai is. Információink szerint az alkunak az is része, hogy

  • az eljárás alá vont alapítványok mind visszakapják az adószámukat,
  • egyetlen érintett személy ellen sem indul büntetőjogi eljárás,
  • és a KEHI visszavonja fellebbezését, amellyel a NAV felé élt a vizsgálatok eredménytelen lezárása miatt.

A norvég kormány december 9-én oldotta fel a támogatási pénzek befagyasztását, a hivatalos megállapodást pedig november 24-én, Brüsszelben kötötték meg a felek erről. Ennek a találkozónak a jegyzőkönyvét a politico.eu megszerezte, és ki is rakták a netre. 

Csakhogy a 24-i brüsszeli találkozó előtt egy nappal, november 23-án is tárgyalt a Perényi Zsigmond (Miniszterelnökség, helyettes államtitkár) vezette magyar delegáció a norvégokkal, és a pénz újraindításának titkos feltételeit akkor tisztázták.

13 nappal a megállapodás előtt még elfogadhatatlannak tartotta a magyar kormány ezeket a feltételeket

A magyar kormány elég gyorsan puhult fel. A magyarországi norvég követ november elején azt mondta az ATV-ben, hogy a befagyasztás feloldása a civilek békében hagyásától függ. Erre reagálva, tizenhárom nappal a megállapodás aláírása előtt Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitikár az M1-en azt mondta, hogy ez „mindenképpen zsarolásra hasonlít”, és jelezte, ez a feltétel elfogadhatatlan. Még meg is fenyegette a norvégokat: „Így el kell gondolkodni, milyen jogi következményei lehetnek egy ilyen norvég hozzáállásnak” - mondta.

Így nem véletlen, hogy a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a civilekről szóló feltételek maradjanak titokban.

2015. 12. 22. 09:00 FRISS! A magyar kormány reagált e cikkre, és egy újabb fontos pontot fedett fel a megállapodásból. Eszerint a norvégok belementek abba, hogy a magyar kormány vétójogot kapjon a 2014-2020-as ciklus civil pénzeit elosztó szervezet kiválasztásában. Ez azt jelenti, hogy a norvégok hosszú távon elengedték az Ökotárs kezét. Részletek itt.

A norvégok totális győzelemről beszélnek

A norvégok így is totális győzelemként kommunikálták a mostani megállapodást, és nyíltan beszélnek arról, hogy a civilek ügye része volt az alkunak, csak a megállapodás konkrét pontjairól nem beszélnek. Vidar Helgesen, Norvégia EU-ügyi minisztere az oslói parlamentben azt mondta, hogy a befagyasztást azért oldották fel, mert a magyar kormány garanciát adott, hogy békén hagyják a civil szervezeteket. (Helgesen az EU-ügyek mellett a norvég miniszterelnök kabinetfőnöke is volt. December 16. óta viszont már új feladata van, és környezetvédelmi miniszterként dolgozik.) 

A Reutersnek ezt mondta: "Ez egyben üzenet az EU-nak is, hogy lehetséges az ilyen ügyeket elvhű módon kezelni."

A Politiconak pedig ezt: „Magyarország minden feltételt elfogadott, amelyeket Norvégia az elmúlt hónapokban állított. Kifizetődő kiállni az alapvető értékeink mellett. Ekkora külső nyomás esetén, mint ami alatt most vagyunk, különösen fontos, hogy biztosítsuk egymás elszámoltathatóságát. Az EU-nak ebből tanulnia kellene.” 

Másfél év őrület

Norvégia nem tagja az EU-nak, de része a közös piacnak, és így a kohéziós alapokhoz hasonló támogatást ad a szegényebb tagállamoknak. A pénz nagy részét a magyar kormánnyal közösen költik el, míg egy jóval kisebb részét civil szervezetek kapják. Utóbbi elosztását az Ökotárs Alapítvány konzorcium intézi, és a lehetőséget pályázaton nyerték el.

A nagy pénzek elosztási rendszerét a magyar kormány 2014 elejétől átalakította, és ezt rossz néven vették a norvégok, mert nem egyeztettek velük. Az egyébként is feszült helyzetet tovább rontotta, hogy a 2014-es választás után a kormány nekiment az Ökotársnak: Lázár János bejelentette, hogy a szervezet az LMP-hez kötődik, a norvégok pedig a magyar ellenzéket pénzelik. 

A vádat a norvégok visszautasították. Néhány hét múlva a norvégok befagyasztották a nagy projektek finanszírozását, a civileknek szánt, Ökotárson keresztül osztott támogatásokat viszont fenntartották. 

A kormány erre felszólította a KEHI-t, hogy vizsgálódjon az Ökotársnál. A KEHI 2014 őszére szabálytalanságokat talált, és feljelentést tett a NAV-nál. A NAV házkutatásokat tartott, iratokat és számítógépeket foglalt le, visszavonta az érintett alapítványok adószámait, majd egy év nyomozás után ejtette az ügyet. 2015 októberére ugyanis arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény.

A befagyasztásról szóló vitát formálisan az zárta le, hogy a norvégok elfogadták a nagyobb pénz új elosztási rendszerét, vagyis a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. általi felügyeletét. A valóságban ezt kiegészítette az a megállapodás is, ami a civil pénzeket kezelő alapítványok, és azok munkatársainak békén hagyásáról szólt.

Több milliárdos veszteség

2014 májusa és 2015 decembere között mintegy 150 millió euró támogatás kifizetését fagyasztotta be Norvégia. Ebből információink szerint mintegy 100 milliót lehet még megmenteni, a többi az idő szűkössége miatt elveszett, legalábbis ez is felmerült a november 23-i tárgyaláson. Az elveszett 50 millió körülbelül 15 milliárd forintnak felel meg.

A veszteséget egyébként trükkösen fogalmazta meg a magyar kormány. Lázár János december 10-én nagy örömmel jelentette be, hogy a megállapodás nyomán 37-40 milliárd forint lesz felhasználható az alapból. Míg a 2014-es befagyasztás 150,3 millió eurót érintett.  A Lázár által említett összeg viszont csak bő 120 millió eurónak felel meg, vagyis a várható veszteség mintegy felét indirekt módon máris elismerte a miniszter.

Sok hűhó semmiért?

Hogy mit nyert a kormány ezért a veszteségért cserébe? Első ránézésre semmit. Veszteség viszont volt. A norvég alapot kezelő civilek megtámadása ellen számos nyugati kormány, így az USA is élesen tiltakozott. Nagyon megromlottak a norvég-magyar kapcsolatok, és általában is rontotta a magyar kormány nyugati megítélését az ügy.

Itthonról azért még mennek a beszólások

Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár így értékelte a kibékülést, amikor december 9-én bejelentette az alkut:

A kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.

Vagyis a kormány miközben lemondott a további vizsgálatokról, sőt, ígéretet tett arra, hogy nem is lesz több vizsgálat az érintett szervezetek ellen, a belföldi kommunikációban ragaszkodik ahhoz, hogy történtek szabálytalanságok. Hogy ez hogyan fér össze a jogállamisággal, az nehezen értelmezhető.

A 2014-2020-as költségvetési ciklus norvég támogatásairól továbbra sincs megállapodás a két ország között, holott mindjárt 2016 van már. Itt a magyar fél továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy beleszólhasson abba, hogy a civil szervezeteknek szánt pénzt ki ossza el.

A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot” - mondta erről december 10-én Lázár János. Persze lehet, hogy két hét múlva egy titkos találkozón ezt is elengedik majd.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.