Orbán a rádióban pontosan bemutatta, mi a baj a terrorveszély-tervvel

Péntek reggel a szokásos rádióinterjúban szóba került a tervezett hatodik alkotmánymódosítás, ami bevezetné a terrorveszélyhelyzet fogalmát. A riporter megkérdezte a miniszterelnököt, mi az a helyzet, amikor erre szükség lehet. Orbán Viktor válaszként ezt mondja:

“Amiről most beszélünk, az egy olyan helyzet, amikor elegendő információ áll rendelkezére arról, hogy megnövekedett a terrorveszély Magyarországon és hitelt érdemlő információink vannak arra nézve, hogy terrortámadásokat készítenek elő a magyar emberek ellen, mondjuk úgy, ahogy Párizsban történt ez nemrégen, vagy úgy, ahogy a Brüsszelből érkező tudósításokban ezeket láthattuk. És akkor az a kérdés, hogy mit tehet a kormány, hogy ezeket megelőzze. Tehát már nem arról beszélünk, hogy a bekövetkezett terrorcselekményt föl kell deríteni, és el kell fogni az elkövetőket, és megtorlást kell végrehajtanunk, hanem ezt megelőzően hogyan tudjuk megvédeni az emberek attól, hogy bekövetkezzenek ezek a terrorcselekmények.Ehhez eszközökre van szükség, ez egy európai vita.”

(Itt meghallgatható, 14:20-tól jön ez a rész.)

Így leírva világos, hogy Orbán egy elméleti lehetőségről beszél, vagyis hogy ha ilyen információk vannak. Hallgatva viszont az elejét nem lehetett egészen pontosan érteni, és a magyar sajtó egy részén (így a 444-en is) úgy ment végig az interjú feldolgozása, 

mintha Orbán konkrétan azt mondta volna, hogy vannak ilyen információk Magyarország elleni terrortámadási tervről. 

Sőt, a közszolgálati híradó honlapján is ezzel a címmel szerepel a vezető anyag:

Pedig Orbán Viktor ezt nem mondta. 

Ahogy az egyébként az interjú későbbi részéből ki is derül, amikor a riporter visszakérdez, hogy valóban vannak-e most konkrét információk erről. Mire Orbán:

“Nem az a kérdés, hogy most van-e, hanem hogy ilyen információk bármikor keletkezhetnek, Magyarország nem tartozik a különösebben terrorfenyegetett országok közé, aminek az az oka, hogy nem engedtük be a migránsokat. Ha beengedtük volna, akkor itt is előfordulhatna mindaz, ami Nyugat-Európában előfordul, a mindennapi élet biztonságának romlásától a terrorcselekményekig. Magyarország ügyesen védte meg magát, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben ilyen fenyegetettség ne lehetne.”

Ha jóindulatúan azt is feltételezzük, hogy a miniszterelnök csak véletlenül fogalmazott félreérthetően az első válaszban (ami egy ilyen súlyú témában önmagában is elég nagy baj), a másodikban már direkt nem ad erre egyenes választ.

“Nem az a kérdés.”

Ahogy az erről szóló cikkünkben írtuk, épp ez a legnagyobb baj a javaslattal. Hogy a kormány pontosan meghatározott feltételek nélkül, lényegében bemondásra hirdethetne terrorveszélyt. Az pedig feltűnően visszatérő elem a kormánykommunikációban, hogy politikai célok alapján dobják be ezt a kifejezést. Most a miniszterelnök félreérthető félmondata elég volt, hogy a fél média tényszerű veszéllyel legyen tele.

Ez pedig nemcsak az alkotmánymódosítás miatt veszélyes. Hanem azért is, mert attól még, hogy a kormány manipulál ezzel, létezik valós terrorfenyegetés is. A társadalomnak az a része pedig, amelyik mondjuk kritikus a kormánnyal szemben, ugyanúgy megérdemli, hogy az adójából fenntartott állam őt is megvédje. Ha viszont azt látja, a kormány rendszeresen játszik ezzel a kifejezéssel saját céljai kedvéért, akkor lehetséges, hogy egy valódi vészhelyzetben sem fog bízni az állami szervekben. Ez pedig nem azoknak a felelőssége lesz, akik felhívták a figyelmet egy javaslat veszélyeire, hanem azoké, akik politikai terméket csináltak a terrorveszélyből. 

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.