Ettől igazán veszélyes a kormány terrorveszély-terve

  • Ha dühös migránsok köveket dobálnak a kerítés mentén, a kormány megtehetné, hogy korlátozza a médiát, ellenőrizze az internetet és kijárási tilalmat hirdessen
  • Ez következik a kormány alkotmánymódosítási javaslatából és abból, amit Lázár János mondott kérdésünkre.
  • Nem az a legdurvább a javaslatban, hogy miket tehet meg a kormány.
  • Hanem hogy maga dönti el, mi számít terrornak.
  • A kormány pedig szeret játszani a terror kifejezéssel.

A határok lezárása. Kijárási tilalom. A média korlátozása, tévék és rádiók elfoglalása. Az internet- és postaforgalom ellenőrzése. Tömegrendezvények betiltása. A közúti közlekedés betiltása. Külföldi személyekkel való kapcsolat tilalma. A lakosság egy részének kitelepítése. A hadsereg bevetése.

Többek között ezekre lenne felhatalmazása a kormánynak terrorveszélyhelyzetben egy alkotmánymódosítás-tervezet alapján.

Gyökeresen megváltozott környezet

"Az Alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott"

- áll a kormány indoklásában, miért van szükség egy új fogalomra, a terrorveszélyhelyzetre. A világban megszaporodtak a terrortámadások, ilyen helyzetben pedig szükség lehet arra, hogy a kormány gyorsan és határozottan cselekedjen. 

Azt viszont, hogy mikor van terrorveszély, a kormány saját hatáskörben dönthetné el. Onnantól kezdve hatvan napig a rendkívüli jogrend érvényes, a fent felsorolt lépéseket pedig mind meg lehet tenni. 

Biztonság a szabadságért cserébe

Mivel egy ilyen rendkívüli jogrend alapvető jogok felfüggesztésével jár, és szokatlanul nagy hatalmat ad a kormánynak, a lehető legfontosabb, hogy nagyon pontosan meghatározott szabályok és garanciák mellett lehessen egyrészt bevezetni, másrészt alkalmazni ezt. 

És itt jön az első súlyos probléma - 

azt, hogy mi a terror és a terrorveszélyhelyzet, nem definiálja a kormány javaslata.

Keleti, Röszke, M1

Mivel mindez elég elméletien hangzik, és a kormánypárti politikusok is elég általánosan szoktak terrorveszélyről beszélni, csütörtökön rákérdeztünk Lázár Jánosnál, mikor lett volna indokolt az utóbbi időben Magyarországon, hogy terrorveszélyt hirdessenek. Lázár szerint a röszkei események, illetve a “Keletinél történtek” idején merülhetett volna ez fel, Kovács Zoltán kormányszóvivő hozzátette azt is, amikor a menekültek az autópályán gyalogoltak.

A válasz rendkívül tanulságos, és pontosan megmutatja, miért nagyon veszélyes ez a javaslat.

Nézzük meg a konkrét eseteket. Lázár azért emlegeti a Keleti pályaudvart, mert decemberben kiderült, külföldi titkosszolgálati információk alapján, hogy a párizsi merényletek egyik elkövetője szeptemberben a Keleti pályaudvarnál járt, és toborzott is embereket. Ez valóban nagyon súlyos dolog, csak éppen logikailag nem stimmel, miért keveri ide Lázár - ha szeptemberben a magyar hatóságoknak fogalma sem volt arról, hogy egy terrorista jár a Keletinél, mi alapján hirdettek volna terrorveszélyhelyzetet?

Amikor menekültek gyalogoltak az autópályán szeptemberben, az szintén rendkívül komoly helyzet volt (hogy mást ne mondjunk, hónapokra meghatározta a német politikát Angela Merkel aznap esti döntése), akár indokolt lehetett volna az is, hogy a hadsereg beavatkozzon. De hogy mi köze mindennek a terrorizmushoz, az nem világos.

A legjellemzőbbnek pedig a röszkei/horgosi események emlegetése tűnik, már csak azért is, mert a kormánymédia már a helyszínen terrorizmusról beszélt, Orbán Viktor pedig két nappal később azt mondta a közrádióban, "fogtunk terroristát".

A horgosi összecsapást ebben a cikkben pontosan dokumentáltuk. Röviden: a kerítés felállítása utáni napon több ezer migráns torlódott fel a határ szerb oldalán, közülük néhány tucat dühös afgán és iraki kövekkel és betondaraboakkal megdobálta a magyar rendőröket, és ledöntötték a kordont. Kétségtelenül törvénysértést követtek el, vitathatatlanul szükség volt a hatóság fellépésére. A terrorügyről viszont kiderült, annyiról volt szó, egy férfi a megafonba beszélt a többi zavargóhoz. Az ügyészség végül nem is vádolt meg senkit terrorizmussal.

A három hivatalosan is említett esetből tehát

  • az egyiket csak utólag lehet összekötni a terrorizmussal
  • a másiknak semmi köze hozzá
  • a harmadikban pedig ugyan valóban súlyos atrocitás történt, de azt talán nem sokan gondolják, hogy azért, mert emberek köveket dobálnak a szerb határ mentén, korlátozni kellene a médiát, és kijárási tilalmat kellene bevezetni.

És bár a horgosi atrocitás idején valóban sérültek meg rendőrök, a legrosszabbul a három konkrét esetben a lengyel újságíró járt, akit épp a magyar rendőrök vertek meg, magyar civileknek pedig a három eset egyikében sem esett bántódása - miközben a kormány az ő biztonságukkal magyarázza a szabaságjogokat egészen szélsőséges módon korlátozó javaslatot. 

Ezekből a konkrét példákból elég jól látható, mit jelent a valóságban az, amit a jogászok úgy fogalmaznak meg, 

nincsenek meg a garanciák, és közel sincs elég pontosan meghatározva, milyen esetben hirdethetne terrorveszélyt a kormány és vehetné magához a rendkívüli hatalmat.

Ugyan, miért élnének vissza?

Több kormánypárti politikus azzal védekezett, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy a kormány nem bánna felelősen ezzel a lehetőséggel, és hogy visszaélne vele, hiszen most sem élnek vissza azzal, hogy akár hirdethetnének szükségállapotot is.

Fügetlenül attól, hogy mit van okunk feltételezni a kormányról, ez az érvelés teljesen ellentétes a jog működésével. Az alkotmányjog alapvetően éppen azt feltételezi, hogy minden politikus visszaél a hatalmával, ezért minél erősebb és pontosabban meghatározott intézményi keretek kellenek.

A kormány javaslatából éppen ez hiányzik. Nem pontos kritériumok harározzák meg, mikor van terrorveszély, hanem emberek döntései. És azzal kapcsolatban sem túl erősek a szabályok, a kormánynak mennyire kell elszámolnia azzal, amit a rendkívüli helyzetben tesz - mindössze a köztársasági elnöknek és egy bizottságnak kell beszámolniuk.

Úgy marad a rendkívüli állapot

Eddig arról volt szó, bizonytalan a terrorveszélyhelyzet kezdete. Bizonytalan a vége is. A javaslat hatvan napról szól, ami önmagában is irreálisan hosszúnak tűnik, de ez még a kisebbik baj, lehet, hogy az egyeztetések után lerövidítik ezt 15 napra. Sokkal súlyosabb, hogy nincsenek szigorú feltételei annak, mennyi ideig lehet ezt fenntartani. A javaslat szerint ugyan hatvan nap után parlamenti szavazásra van szükség a meghosszabbításáról (és a szavazáskor jelenlévők kétharmadának támogatása szükséges), de arról például nincs szó, hirdethet-e rögtön újabb terrorveszélyhelyzetet a kormány.

Pedig amikor olyasmiről van szó, ami ilyen súlyosan érinti az ország működését, és alapjogokat korlátoz, életbevágóan fontos lenne, hogy minden feltétel a lehető legpontosabban legyen meghatározva. Történelmi példák sora mutatja, hogyan lesznek diktatorikus rendszerek átmentinek szánt rendkívüli állapotokból, amik aztán hosszú időre úgy maradtak. Az ősszel kihirdetett "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" úgy érvényes továbbra is több megyében, hogy annak feltételei már láthatóan nem állnak fenn.

Ahhoz, hogy ez bekerüljön az alaptörvénybe, az ellenzékre is szükség van. Erről kezdtek egyeztetni a pártok múlt héten, innen szivárgott ki a tervezet. A módosítás ellen hétvégére tüntetés szerveződik.

Rendkívüli jogrend

Az egyébként igaz, hogy önmagában a rendkívüli jogrend nem idegen a demokráciától. Van olyan, hogy egy komoly támadás idején a kormány nem várhat egy fontos döntéssel (például a hadsereg bevetésével) arra, hogy a parlament összeüljön. A rendkívüli jogrend elvileg éppen arra jó, hogy minél hamarabb vissza lehessen állni a normális ügymenetre.

Ilyen lépésekre a magyar kormánynak most is lehetősége van. Rendkívüli jogrendet be lehet vezetni rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet esetén, és ezek közül sem kell mindhez a parlament beleegyezése. 

Önmagában tehát nem a valóban drasztikusan hangzó intézkedések lehetősége a veszélyes. Hanem hogy minderre olyasmi adhat alapot, ami nemhogy nincs pontosan meghatározva, de a kormány kifejezetten gyakran manipulál ezzel. 

És hogy visszatérjünk a konkrét példákhoz: a röszkei összecsapáshoz hasonló helyzetek a közeljövőben ismét előfordulhatnak. Miután Ausztria is elkezdte visszafordítani a migránsokat, egy lehetséges új útvonal Románián át vezet Magyarország, majd Nyugat-Európa felé. A kormány arról beszélt, ha ott is megjelennek a migránsok, a román határra is kerítést építenek. Így viszont elképzelhető, hogy ott is lesz néhány balhés helyzet. Ha komolyan vesszük, amit Lázár János mondott, egy ilyen helyzetben a kormány dönthetne úgy, hogy ez terrorveszély. Ha pedig így dönt, és átmegy a módosítás, a cikk elején felsorolt lépésekből bármelyiket megteheti.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.