Senki másnak nem lesz olyan speciális légpárnás hajója, mint a NAV-nak

gazdaság
2016 február 10., 13:16
comments 196

Légpárnás hajót szerzett be a magyar adóhivatal, írtuk meg múlt héten egy akkor zárult közbeszerzésre hivatkozva. Nahát! – szakadt ki erre sok honfitársunkból, pláne miután kiderült néhány furcsaság a beszerzéssel kapcsolatban. Szóval utánakérdeztünk az adóhivatalnál, hogy is volt ez.

A NAV szerint ezért kell a légpárnás hajó:

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Tisza folyamatos ellenőrzése miatt tartotta szükségesnek a beszerzést, mivel az elmúlt évek tapasztalati alapján jellemzően a Tiszán keresztül úsztatják át a cigarettát a szomszédos Ukrajnából. A folyó ingadozó vízjárása miatt a légpárnás hajónak köszönhetően az ellenőrzések az éppen aktuális vízállástól függetlenül folyamatosan, az egész évben végezhetőek.

Ez eddig teljesen rendben van.

photo_camera Ez a kép csak illusztráció. Valószínűleg egy ennél kisebb, de talán hasonlóan ütőképes légpárnás hajóval bővül az ország.

De hogy lehet, hogy 45 millió forintot szántak a beszerzésre, ehhez képest 58 milliót fognak fizetni a hajóért, úgy, hogy a három beérkezett ajánlat 58-59 millió forint közötti tartományban volt? Erre is van válasz: hogy ne korlátozzák a versenyt, nem jelöltek meg konkrét hajótípust, és

„...mivel Magyarországon nincs olyan vállalkozás, amelyik légpárnás hajó gyártásával foglalkozik, ezért a piackutatás keretében külföldi gyártók általában keresett műszaki paraméterű hajóinak adatai, árai lettek figyelembe véve. A NAV speciális igényeihez igazodó, egyedileg legyártásra kerülő vízi járművekre vonatkozó piaci információk nem voltak nyilvánosan elérhetők.

Annyival tehát közelebb kerültünk a megoldáshoz, hogy a légpárnás hajót egyedileg fogják legyártani, nem csak úgy kinéznek a katalógusból egy megfelelő típust.

És azzal nincs probléma, hogy a három pályázó cégből kettő,

  • az AMT Hungary Bútorgyártó és Forgalmazó Kft.
  • a QUICK-TECH Bútorgyártó és Forgalmazó Kft.

ugyanannak a cégnek, a Regius Green Energy Kft.-nek (eredetileg: Regius Bútor Kft.) a tulajdonában vannak? Nem, ezzel nincs probléma a NAV szerint. Hogyhogy? Egyszerű:

A Kbt. 28 § (1) bekezdése alapján ez nem eredményez összeférhetetlenséget és nem alapozza meg az ajánlattevők eljárásból történő kizárását.

Fellapoztam hát a kiíráskor hatályos közbeszerzési törvényt (most már új van), aminek a 28. szakasza valóban nem állapít meg semmit arra az esetre, ha ugyanannak a tulajdonosnak cégei tesznek külön ajánlatot, pedig ez első hallásra elég versenytorzító dolognak hangzik, ami lehetőséget teremthet az összejátszásra is akár. A verseny tisztaságának biztosítása egyébként az ajánlatkérő (ebben az esetben a NAV) feladata lett volna. Ha az ajánlatkérő furcsaságokat tapasztal, akkor azt – éppen a NAV által hivatkozott szakasz alapján – köteles jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

A GVH így fogalmaz az ajánlattevőknek tett ajánlásában: "az ajánlattevők közötti kereszttulajdonlás illetve menedzseri összefonódások, egymás alvállalkozói bevonása illetve egymással való kommunikációja esetén különösen oda kell figyelnie az ajánlatkérőnek, ugyanis ilyenkor nagyobb a kartellmegállapodás veszélye".

Egyébként nem először történt meg, hogy a Regius cégei külön indulnak közbeszerzéseken. Volt már olyan, hogy Quick-Tech nyert el 55 milliós közbeszerzést az AMT elől (a szegedi szuperlézeres ELI-HU Kft. pályázatán), az AMT Hungary konzorciuma is nyert el 95 milliós pécsi egyetemi klinikai bútorfejlesztést a Quick-Tech elől. Ezen a 143 milliós klikes beszerzésen mindkét cég indult, szintén külön.

Megkerestük a cégeket is, ámde a NAV-val kötött titoktartási szerződésre hivatkozva nem válaszoltak semmire, például arra sem, hogy miért indult a közös tulajdonossal rendelkező két cég is a közbeszerzésen (nem egyeztettek volna egymással?), vagy hogy a bútorgyártó cégeknek milyen légpárnáshajó-forgalmazási referenciája van.

Egyébként sem az AMT Hungary, sem a Quick-Tech nem foglalkozik hajó-nagykereskedelemmel legalábbis a hivatalos tevékenységi körök szerint, csak bútorgyártással és ahhoz kapcsolódó kereskedelemmel. Előbbi 308 millió forint, utóbbi 178 millió forint árbevételt ért el 2014-ben, ami elég jó ahhoz képest, hogy 2013 márciusában alapították mindkét céget. Az AMT Hungary egyébként eredetileg svájci tulajdonban volt, az AMT „Allgemeine Möbel Trading GmbH-ra” utal; 2015 márciusában vette meg a Regius.

Az is tény, hogy közös tulajdonosuk, a Regius Green Energy, egykori Regius Bútor tulajdonosa nem más, mint a kiterjedt céghálóval rendelkező dr. Márkházai Sándor, aki egy ciprusi cégen, a Logeo Services Ltd-n keresztül a most már Tiborcz Istán miniszterelnöki vő érdekeltségébe került turai kastély tulajdonosa is volt.

A turai kastély még 2014 őszén, mielőtt Tiborcz Istvánék megszerezték volna.
photo_camera A turai kastély. (Fotó: Botos Tamás)

Van más összefonódás is, például a Quick-Technél tavalyig ügyvezető volt, a Regius Green-nél pedig most az Tónay Szabina, aki a Turai Kastély Ingatlankezelő Kft. ügyvezetője is tavaly augusztus óta.

Kisebb érdekesség, hogy miután a Regius Green törölte a Töröcskei-féle, bedőlt Széchenyi Banknál vezetett számláját, rögtön nyitott is egy újat Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankjánál.

UPDATE.

Egyébként a NAV-nak már van egy légpárnás hajója, egy 3877 Hovertrek típusú légpárnás jármű. 8 millió forintért vették négy éve. Így néz ki:

photo_camera

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.