• Bosznia-Hercegovinában gyakorlatilag fillérekből nyomták le a teljes ZG Stúdiót.
  
• Mutóék háborús nótáktól jutottak el a Facebookról és a használt Audiról szóló népi technóig.
• És közben semmit sem változtak.

Létezik egy bosnyák zenekar, ami annyira magabiztosan hozzá a formáját, hogy kevesebbszer zökkennek ki a szerepükből, mint a Laibach vagy akár a Cannibal Corpse, sőt, Szaniszló Ferenc.

Amikor a nők berúgnak az Audiban, haver szűk gatyában facebookozik

Amíg össze tudnak öltözni, van némi gyom az út szélén, és nem kopik a gyémánt hang, addig van minden. A futurisztikus nevű Sateliti (azaz Műholdak) rögtön az elején megtalálta a tökéletes stílust, amit kompromisszummentesen megőrzött az elmúlt 27 évben.

A fenti például egy 2006-os klipjük, a Szűk gatya, amiben Tarkovszkij-filmeket idéző környezetben szolgáltatják a muzsikát, amit Szerbiában csak turbofolkként neveznének. De ez nem Szerbia, ez Bosznia. (A marketingtudatos zenekar úgy állította be a videóit, hogy azt csak a Youtube-on lehessen megnézni. Újabb fricska a zeneipari establishmentnek!)

Ugyanez a vizuális koncepció a 2008-as Elmentem a börtönbe és a 2011-es Találkozunk az interneten című helyi világslágereken.

Ez pedig már egy 2014-es remekmű, a Facebook, ami kb. arról szól, hogy hiába erőlködnek a lányok, hogy Facebookon összebarátkozzanak vele, ilyeneket nem jelöl vissza, nem akar ilyen barátokat. (Folytatása is van.) A főszereplő a 2006-os Rendőr, bocsáss meg! idején még csak a szintetizátor mellett mellényben totyogó kisgyerek, aki itt már dinótestű tenorként üvölt a vidékre jellemző vakolatlan ház előtt. De ezen kívül szinte semmi sem változott.

A balkáni régióhoz méltóan, a Kawasaki és a BMW című klasszikusokhoz hasonlóan ingyenreklámot is csináltak autós világmárkának. Az Audi főszereplője a nagy becsben tartott, megviselt Audi:

Ebben a számban a dinófiú gitározást imitálva dalol, de egyébként igazi reneszánsz ember: a Szűk gatya című himnuszban hegedül, a Sírnak az asszonyok, és emlegetnek engem, az Amikor a nők berúgnak és az Ej, de berúgtam című balladákban billentyűs, az Uram, segíts!, a Két gazember és a Haver Audit vezet című imidzsklipekben pedig tangóharmonikázik.

A háborútól Ausztráliáig

A Satelitinek csak egy tömör, angol nyelvű Wikipedia-oldala van, de már az is erős. Kiderül belőle, hogy 1989-ben alakultak (már akkor is olyan volt a zenéjük, mint ma), és mind többféle hangszeren játszanak, ahogy az ebben a kiállásban is látszik:

Egy időben volt énekesnőjük is, de mára visszatértek a védjegyükhöz (= férfiak állnak a szélben). Az alapítók közül egyedül a frontember, Muto maradt a bandában, Carkát megölték a boszniai háborúban, „Miki Violina” pedig csak lelépett, de hogy igazából mi történt vele, nem tudni.

A bulinóták mellett rengeteg bosnyák hazafias daluk is van, és egy csomó háborús hősi éneket is írtak, például Naser Orić bosnyák parancsnokhoz. Itt egy fennmaradt felvétel egy 1993-as srebenicai fellépésükről:

Annak ellenére, hogy a Youtube-on a videóik alatt jellemzően lehúzzák őket, jól megy a szekér, mármint az Audi. Svájcon, Dánián és Törökországon át Ausztráliáig bejárják a világot, a 2009-es chicagói bosnyák körben tartott csűrdöngölő fent is van a neten, ez volt a csúcspont:

A zenekar híre januárban érte el hazánkat, Dombóvári István kezdte el futtatni őket, a Tumblren pedig egy másik nagy nevettető, szopiszuri.

Műholdak az örökkévalóságnak

Bár a Sateliti terjesztője, az ExtraMusicOfficial ezernyi csodát árul még, ilyen erős konceptzenekar nincs még egy. Akinek mindez még mindig nem elég (tehát valószínűleg mindenki), az ebben a hivatalos, 2003-as, 55 perces hipnotikus videóban is megnézheti rengeteg, látszólag egyforma szám kiegyensúlyozottan dinamikus előadását:

Már csak az a kérdés, hogy vajon milyen lesz az új lemez.

(A számcímek és a szövegek fordításában Király András segített. Mnogo vam hvala!)