Magyarországon minden közéleti szereplő szeret arról beszélni, hogy minden eszközzel fel kell lépni a korrupció ellen, de mikor felmerül egy gyanús közbeszerzés vagy némelyik önkormányzat szokatlanul olcsón adja tovább az értékes ingatlanjait, akkor már alig látni valamit ebből az elszántságból. Múlt héten például Lázár János sem tartotta korrupciónak, hogy Habony Árpád ingyen megkapta az esküvőjére a Szépművészeti Múzeumot, míg másoknak milliókat kell fizetnie ezért. 

A korrupció az egész világ alattomos betegsége

Hétfőn az Állami Számvevőszék székházában külön konferencián jelentették be, hogy a magyar kormány donori megállapodást kötött a számvevőszékek világszervezetével (INTOSAI) a korrupció elleni harc támogatása érdekében. 

A rendezvényen Szijjártó Péter és Pintér Sándor is megjelentek, hogy bejelentsék: a magyar kormány 129 millió forinttal támogatja az INTOSAI korrupció elleni kezdeményezését. 

Ebből a pénzből a számvevőszékek nemzetközi standardokat vezethetnek be, fejleszthetik a kapacitásaikat és tapasztalatokat cserélhetnek.

Domokos László, az ÁSZ elnöke megnyitó beszédében azzal kezdte, hogy a „korrupció az egész világ alattomos betegsége, ami ellen a leghatékonyabb fellépést az összefogás jelenti. " Majd megnyugtatott mindenkit, hogy Magyarországon az elmúlt években széleskörű nemzeti összefogás jött létre a korrupciómentes közigazgatás létrehozásáért. 

Szerinte a korrupció elleni harc egyenesen nemzetstratégiai kérdéssé vált.

Milyen korrupció?!

Szijjártó Péter szerint az ország külgazdasági sikereire a lassú döntéshozatal és a tisztességtelen, korrupt hivatali magatartás vannak a legnagyobb veszéllyel, mert elriasztják az ide érkező beruházásokat. Elmondta, hogy ezek kéz a kézben járnak, mert ahol lassú a döntéshozatali folyamat, ott több lehetőség nyílik a korrupcióra, ahol pedig eleve korrupt emberek dolgoznak, ott belassul a rendszer is. 

A külügyminiszter szerint ebből az ördögi körből jó szabályozási környezettel lehet kitörni. Kitért arra, hogy Magyarországot a mai napig nyílt és brutális támadások érik, ha nem ért egyet valamelyik európai intézménnyel, ezért mi vagyunk azok, akiket a legtöbbször átvilágítottak, de Szijjártó szerint Magyarország új rendszere minden szempontból átment ezeket a vizsgálatokon. 

Annak alátámasztására, hogy a saját értelmezése szerint vett korrupció mennyire nincs jelen Magyarországon, felmondta a magyar export 2015-ös eredménymutatóit. Megjegyezte, hogy a külkereskedelmi többlet minden eddiginél nagyobb mértékben tudott hozzájárulni a gazdasági sikerekhez. Szerinte ez egy korrupt rendszerben nem lett volna lehetséges. 

Szijjártó kiemelte, hogy a Magyarországgal szembeni korrupciós vádakat az cáfolja a legjobban, hogy a nálunk beruházó cégek legnagyobb része Németországból és az Egyesült Államokból érkezett, és nekik bizonyára meg sem fordult volna a fejükben nálunk befektetni, ha egy korrupt és lassú rendszerrel találkoznának.

Pintér szerint azért van még min javítani

Ahhoz képest, hogy a külügyminiszter mekkora lelkesedéssel szólt arról, hogy a korrupció nem tud fogást találni a magyar intézményrendszeren, Pintér Sándor mégis arról kezdett el beszélni, hogy azért van még mit tenni, hogy Magyarország a korrupcióval legkevésbé érintett országgá váljon. 

Elmondta, hogy világ valamennyi kormánya felismerte és tudja, hogy a korrupció súlyos társadalmi és gazdasági károkat okoz, rombolja a közbizalmat és a demokratikus intézményeket. 

A korrupciót egy rákbetegségséghez hasonlította, ami elszaporodik a szervezetben, és belülről teszi tönkre azt. 

A belügyminiszter elmondta, hogy a kormány már 2010-ben felismerte, hogy meg kell gátolni a korrupció terjedését és társadalmi elfogadását, ezért zéró toleranciát hirdettek ellene. Meggyőződéssel állítja, hogy az az eszközrendszer, amelyet felhasználtak, csökkenteni fogja a korrupciót. 

Pintér elmondta, hogy készítettek egy közvélemény-kutatást, ahol a megkérdezettek 60 százaléka támogatta, hogy befolyásmentessé kell tenni a döntéshozatalt, és abból teljesen ki kell zárni az egyéni érdekek érvényesülését. 

A belügyminiszter csalódottan ismerte el, hogy a nemzetközi felmérésekben még nem jelentek meg a korrupció elleni zéró tolerancia eredményei, mert 

korrupcióérzékelésben a 168 országból álló listán mi csak az 50. helyet csíptük el. Ezért ezen a téren még szerinte is van mit javítanunk.

Pintér Sándor a korrupció elleni harcban a megelőzést tartja a legfontosabbnak, ahol komoly szerepe van az oktatásnak. Itt kiemelte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepét, ahol meg kell tanítani a jövő hivatalnokainak, rendőreinek, vám- és pénzügyőreinek, hogy erkölcsi alapon kell elutasítaniuk az ajándékozás bármilyen formáját. 

A belügyminiszter megkérte sajtó munkatársait, hogy ha bárhol korrupciós eseménnyel találkoznak, akkor tegyék közzé, hogy az közigazgatásban megfelelően tudjanak reagálni. 

Majd külön kiemelte, hogy civil szervezetek, valamint az állampolgárok minél szélesebb körét be kell vonni a küzdelembe. 

¯\_(ツ)_/¯

A konferencia után megkérdeztük Pintért, hogy ha ennyire számít a sajtó segítségére a korrupció elleni harcban, akkor nem tart-e attól, hogy a Postáról szóló törvény tervezett módosítása - ami alapján Posta szerződései nem minősülnének közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak - meg fogja nehezíteni a közpénzek felhasználásának ellenőrzését. Pintér Sándor azt mondta, hogy szerinte elég lesz, ha a hivatalos szervek hozzáférnek azokhoz a szerződésekhez, de ha a sajtó „rádöbben” valamilyen visszaélésre, akkor annak utánajárnak.

Felvetettük neki, hogy ez a módosító azért jelentősen nehezíteni fogja az ilyen típusú rádöbbenéseket. Pintér szerint azonban ezek üzleti titkok, majd egy félmosollyal megjegyezte, hogy biztosan nekünk is vannak olyan titkaink, amikről nem szeretnénk, ha nyilvánosságra kerülnének.