Orbán Viktor szerint Magyarország mintegy százezer menekültet fogadott be Ukrajnából. A miniszterelnök erről a múlt heti, menekültkvótáról döntő EU-csúcs után beszélt először brüsszeli sajtótájékoztatóján, azóta a német Bildnek adott interjújában megismételte a százezres számot.

Aminek egyelőre semmi nyomát nem találtam a hivatalos magyar statisztikákban.

A bevándorlókról, menekültekről, menedékkérőkről, oltalmazottakról és befogadottakról (a továbbiakban összefoglalóan menekültekről) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezet statisztikákat. A 2014-2015-ös adatokat összegző jelentésük - Ukrajnában 2014 február végén buktatták meg Viktor Janukovics elnököt, ezután szállta meg Oroszország a Krím-félszigetet, majd 2014 áprilisában robbant ki háború az ország keleti felén - szerint abban a két évben összesen 47 035 Európából érkezett menekültet regisztráltak, közülük a BÁH statisztikája szerint 46 199-en voltak koszovóiak, vagyis ha az összes többi ukrajnai menekült is volt,

akkor 2014-2015-ben összesen 836 ukrajnai menekült érkezett Magyarországra.

A miniszterelnök ekkorát nem tévedhet,

így hát tovább kutattam ezután a százezer ember után. A következő magától értetődő hely a Központi Statisztikai Hivatal volt, ami a tízévenkénti népszámlálások között mikrocenzusokkal, illetve a mobilitási adatok monitorozásával folyamatosan is vezeti a magyarországi népesség adatait.

A KSH a menekültekről csak a BÁH összesített statisztikáját közli - amiről már tudjuk, hogy abban nincs nyoma százezer ukrajnai menekültnek.

Mivel Orbán Viktor Ukrajnából befogadott, nem pedig ukrán menekülteket említett, felmerült bennem, hogy talán ukrajnai magyarokról, vagyis határon túli kettős állampolgárokról beszélt. Ukrajnában a népszámlálási adatok szerint ~150 ezer magyar él, így elméletben, 

ha kétharmaduk elhagyta az országot az elmúlt két évben, 

az kiadná a százezres számot.

Sajnos a Magyarországra áttelepült határon túli kettős állampolgárokról sem a BÁH, sem a KSH nem vezet statisztikákat. A KSH ugyanakkor évközi jelentéseket is kiad a magyarországi népesség alakulásáról. Ez elég elszomorító adatsor, az elmúlt tíz évben folyamatosan csökken a magyarországi népesség.

A népességfogyás üteme viszonylag stabil: 2012-ben volt kiugróan magas, abban az évben ötvenezerrel lettünk kevesebben, a többi évben átlag húszezer fővel fogy évente a népesség.

2014-ben például 21 ezerrel lettünk kevesebben, 2015-ben pedig 22 ezerrel,

vagyis a népmozgalmi statisztikákban sincs nyoma annak, hogy hirtelen százezer fővel nőtt volna a magyarországi népesség.

A KSH-tól kaptam a tippet, hogy esetleg az Ukrajnában élő magyar állampolgároknak államközi szerződés alapján folyosított nyugdíjak alakulásából következtetni lehet arra, hogy hirtelen elvándorolt-e Ukrajnából százezer kettős állampolgár, aki a menekültügyi statisztikákban nem jelenne meg. Szerencsére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára épp a minap, február 24-én válaszolt Korózs Lajos és Kiss László szocialista képviselők ez iránt érdeklődő írásbeli kérdésére.

Ebből kiderült, hogy az elmúlt két évben nemhogy csökkent, de még nőtt is az Ukrajnában beadott nyugdíj igénybejelentések, illetve nyugdíj teljesítő határozatok száma,

vagyis ez alapján sem következtethetünk a kárpátaljai magyarok tömeges áttelepülésére.

Utolsó lehetőségként megkerestem a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, ami nyilvántartja a magyarországi lakcímbejelentéseket is. Végül is, ha valaki áttelepül Magyarországra, laknia is kell valahol. Meg is kérdeztem, hogy 2014 márciusa, az ukrajnai válság kirobbanása óta hány új magyarországi lakcímet létesítettek összesen, illetve van-e adatuk arról, hogy az újonnan létesített lakcímek közül mennyit létesített határon túlról áttelepült kettős állampolgár. Egyelőre még nem kaptam választ.

Nem ez az első eset amúgy, hogy egy kormánytag külföldi sajtónyilatkozatából értesülünk menekültek befogadásáról. 2015 szeptemberében, a menekültválság csúcsán, amikor Magyarország a szerb határ lezárása miatt volt a nemzetközi bírálatok középpontjában, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter jelentette be, hogy titokban befogadtunk ezer keleti keresztény családot, akiket közel-keleti otthonukban üldöztek. Sajnos nekik se sikerült a nyomukra akadnunk: a magyarországi kopt egyház vezetője nem tudott róluk, ahogy a statisztikákban se jelent meg, hogy befogadtuk volna őket. Akkor a kormány azzal hárított, hogy a befogadottak védelmében titkolóztak, azt pedig, hogy miért nincs sehol ez az ezer család Magyarországon, végül azzal magyarázták, hogy Magyarországra érkezésük után továbbutaztak más uniós országokba.

(Címlapkép: Hector Parayuelos / Flickr CC BY-NC-ND 2.0)