Orbán az évértékelőn II.: Brüsszelt meg kell állítani

POLITIKA
2016 február 28., 15:25
comments 255

Orbán Viktor évértékelőt tart a Várkert Bazárban, ahol 2015 eredményeiről és 2016 kihívásairól mond beszédet. A miniszterelnök az oktatás és egészségügy aktuális problémái után a menekültpolitikáról és Európa jövőjéről beszélt. 

Történelmi idők

Fő témájára ráfordulva kormányfő először arra a kérdésre keresett választ, hogy miért látta Közép-Európa jó előre a kontinensre leselkedő migrációs veszélyt: "Talán a viharos történelmi tapasztalat, hogy résen kell lenni. Ha haladunk is, úgy haladunk, hogy időnként a sínre tesszük a fülünket, hallunk-e valami baljós morajt, ami veszélyre int".

photo_camera Fotó: MTI /Koszticsák Szilárd.

A miniszterelnök szerint nyugaton az elmúlt ötven-hatvan év más volt: tervezhető jövő és stabil fejlődés jellemezte ezeket az évtizedeket, és épp ez homályosítja el az ottani vezetők tisztánlátását. "Ideje szembenézni a valósággal. Ideje különválogatni illúziókat és emelkedett elméleteket és ideológiákat és a valóságot" - mondta, és idézte Charles De Gaulle-t, aki szerint a politikának a valóságokon kell alapulnia.

"Párhuzamos társadalmak épülnek Európában" - folytatta Orbán, aki szerint Európa már az évtizedekkel ezelőtt ideérkező bevándorlókat sem tudta sikerrel integrálni, és nem várható, hogy ez a most beáramló tömegek esetében más lesz.  "A valósággal szemben nem létezhet szabadság. Legfeljebb politikai delírium és politikai kokainmámor" - folytatta eszmetörténeti fejtegetését, kiemelve, hogy az alulképzett muszlim világ nem képes orvosolni a kontinens munkanélküliségének problémáját. 

'A népvándorlások soha sem békés természetűek. Amikor nagy tömegek lakóhelyet keresnek, az mindig konfliktusokat eredményez, mert olyan helyekre vándorolnak, ahol mások már élnek. A történelem ránk rúgta az ajtót, az európai emberek biztonsága veszélyben van" - zárta a felvezetést, mielőtt rátért a kialakult helyzet felelősségének kérdésére. 

De nem a migránsokra kell haragudnunk 

A bevándorlók többsége maga is áldozat: saját kormányaik, nemzetközi döntések, és a  brüsszeli politika áldozatai. Brüsszel politikájára utalva Orbán azzal a hasonlattal élt, hogy amikor süllyed a hajó, ők nem a léket foltozzák, hanem dohányzásra kijelölt helyeket létesítenek.

"A népvándorlást igenis meg lehet fékezni. Ez egy 500 milliós közösség. Többen vagyunk, mint az amerikaiak és oroszok együttvéve. Stratégiai és gazdasági fejlettségünk erre alapot ad" - folytatta a miniszterelnök, de arra nem tért ki, hogy pontosan mi lenne a megfejtése a menekültválságnak; inkább arról beszélt, hogy kik és miért akadályozzák annak feloldását. 

"Néhány éve még megállapodás volt arról Nyugat-Európa sok helyén, hogy a multikulturalizmus halott. Aztán egy reggel a Wilkommenskultur hangjaira ébredtünk" - folytatta Orbán a felelősség boncolgatását, utalva egyértelműen Berlinre és Angela Merkelre. Visszatérően arról beszélt, hogy nem a muszlim tömegekre kell haragudnia Európának  - "nem vagyunk jobbak, mint ők, de mások vagyunk" -, hanem saját vezetőire, akik az állampolgárok akarata ellenében kormányozzák a közösséget. 

Brüsszelben a politikai vezetők világpolgárok, de az emberek inkább nemzeti keretekben gondolkodnak. A vezetők látják ezt a különbséget, mégis szándékosan szembemennek a többség vágyaival. "Embercsempészek, jogvédő civil aktivisták, és brüsszeli csúcspolitikusok koalíciójának" eredménye az, amit ma európai határvidékeken látunk, és világossá kell tenni, hogy "Brüsszelt meg kell állítani." 

Brüsszel a kötelező betelepítési kvóta bevezetésével igyekszik intézményesíteni ezt a politikát. "Egy döntést már hoztak 120 ezer migránsra nézve, az európai miniszterelnökök tanácsának döntésével szemben. Törvényt fogadtattak el az EP-vel; ezt vitatjuk és megsemmisítéséért az Európai Bírósághoz fordultunk" - foglalta össze a korábbi fejleményeket, majd azzal folytatta, hogy a márciusi uniós csúcson egy kötelező, állandó és folytonos szétosztási rendszert akarnak bevezetni a brüsszeli vezetők.  Szerinte ez egy ideológiai vita az "uniónisták" és a "szuverenisták" között, amiben utóbbiak - illetve az azt képviselő közép-európai országok -  képviselik a realitást.

"Magyarországon nem lesznek zendülések, nem lesznek felgyújtott menekülttáborok, nem fognak bandák vadászni feleségeinkre, és leányainkra" - mutatta be a miniszterelnök, hogy mi az, amitől eddig és a jövőben is megvédte illetve védi az országot. 

Orbán drámai képet festett a nyugat-európai országok vezetőinek politikai működéséről. Elmondása szerint az unió pénzbeli megvonással, zsarolással fenyegeti a főárammal szemben gondolkodókat, egyes tagállamok sajtója pedig rátámadt Magyarországra és a más nézeteket vallókra. Emögött egyértelmű koncepciót sejtetett. Orbán szerint Brüsszel saját ideológiai megfontolása miatt szembefordult Európa népeivel, ezért most az embereknek kell kiállniuk azért, amit Európáról gondolnak. Ennek fő eszközeként jelölte meg azt a népszavazási kezdeményezést, amelynek kiírásáról a hét közben hozott döntést a kormány és a miniszterelnök. 

A kormányfő beszédét többször tapsvihar szakította meg, és a szónoklat végét is hosszas ováció zárta. 

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.