Megjelent a parlament honlapján a paksi bővítésről szóló, orosz - magyar szerződés titkosságát biztosító törvény módosítása.

A szerződés továbbra is titkos marad, de elvben egyes részleteinek nyilvánosságáért lehet mostantól perelni. Kérdés, hogy aki nem tudja mi van a szerződésben, az hogyan tudna érvelni a bíróság előtt.

Az Európai Bizottság szólította fel a magyar kormányt, hogy enhyítsen azon a törvényen, amelyik alapból 30 évre titkosította a paksi bővítésről szóló szerződést, amelyet Magyarország Oroszországgal kötött.

Az igazságügyi tárca elkészítette a módosítást, és ezt a szöveget már Brüsszel is jóváhagyta.

A módosítás értelmében a szerződésre vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságát előíró infotörvény, ám nem lehet nyilvános a szerződésnek az  a része, ami nemzetbiztonsági érdekből vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jog sérelméből fakadóan nem lehet nyilvános. Ezek a részek ugyanúgy 30 évig titkosak, mint eddig.

Csakhogy a magyar kormány szerint a teljes szerződésnek nemzetbiztonsági érdekből vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogból fakadóan titkosnak kellene maradnia. 

Így információink szerint a törvénymódosítás nyomán egyetlen sor sem kerül majd nyilvánosságra.

A törvényből azonban az is következik, hogy az infotörvény alapján eljárást lehet indítani mostantól egyes részletek nyilvánosságáért. A probléma ezzel az lehet, hogy ha valaki nem ismeri a szerződést, akkor azt se tudhatja, hogy melyik részletét lehetne kiperelni, melyek azok a részek, amelyekre a két, törvényben jelzett kivétel esetleg nem vonatkozhat.

Korábban a sajtónak nagy elvárásai voltak a titkosítás Brüsszelben elrendelt módosításáról, ám most úgy tűnik, hogy érdemben nem változott a szerződés titkossága, csak a titkosítást előírő törvény megfogalmazása változott.